„Stemmer Ödön” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Copyright vandalism / abuse revertion - The illustrations were legal and were made legally at the time of creation
legal or not, these images non exist
1. sor:
{{személy infobox
|kép=
|kép=Stemmer Ödön 1905-ben.jpg
|képméret=250px
|képaláírás=Stemmer Ödön 1905-ben, jellemzően könyvvel a kezében}}
20. sor:
 
== Önálló működésének első évei (1906–1920) ==
 
[[Fájl:Stemmer Ödön első üzlete a Fürdő utca 9 szám alatt.jpg|thumb|Stemmer Ödön első üzlete az akkori Fürdő utca 9 szám alatt]]
[[1906]]-ban vált meg a Dobrovszky-cégtől és határozta el önállóságát. Ugyan [[Tőke (közgazdaságtan)|tőkével]] nem sokkal rendelkezett, de széles körű vevőismeretével és megfelelőnek mondható szakképzettségével pótolhatónak érezte anyagi szűkösségét. Elsősorban más, szakképzetlen antikváriusok raktárkészleteiből építette ki sajátját, ahol gyakran nagy mennyiségű kiváló, ám kiaknázatlan anyag halmozódott fel. Később azonban már megengedhette magának könyvgyűjtemények felvásárlását is.
Ez időben szegődött mellé fivére, [[Stemmer Henrik]], akit magával ragadott Ödön érdeklődése a szakma iránt. Henrik látván hogy Ödön idejét a vállalkozás merkantilis oldala foglalja le a szakma elméleti oldalára specializálta magát. Az ő feladata volt egyebek között a beszerzett [[régi nyomtatvány]]ok tanulmányozása, mellyel Ödön nagyon elégedett volt. Fivére idő közben megszerzett jártassága nagy szerepet játszott vállalkozásuk sikerében.
26. sor:
[[1910]]-ig három [[katalógus]]t is megjelentetett, melyek vállalkozásának népszerűségét is nagy mértékben növelték és rengeteg szakértő érdeklődővel hozták kapcsolatba, a [[közkönyvtár]]akat nem is említve. A [[Magyar Tudományos Akadémia]] egyik részlegével már [[1900]]-ban érintkezésben állt. 1900-ban ugyanis az MTA kiküldött egy felhívást a könyvkereskedők felé, hogy az eddig ismeretlen [[Széchényi Ferenc (politikus)|Széchényi Ferencre]] vonatkozó kiadványokat adják át az Akadémiának megvételre a [[Széchenyi-múzeum]] gyarapítása céljából. Az ekkor még ifjú Stemmer példás gyűjtőmunkát végzett, mellyel a múzeumigazgató érdeklődését is felkeltette. [[1909]]-ben továbbá ő és Henrik fivére közreműködésével juttatott egy eddig ismeretlen Széchényi kiadványt az Akadémia tulajdonába.
 
 
[[Fájl:Stemmer Ödön ex-librise mely Conrad Gyula munkáját dícséri.jpg|thumb|Stemmer Ödön [[ex libris]]e mely a neves [[rézkarc]]oló mester, [[Conrad Gyula]] munkáját dicséri]]
Az [[Országos Széchényi Könyvtár]]ral is élénk kereskedelmi kapcsolatban állt, a [[Első világháború|világháború]] után azonban anyagiról cserealapúra változott a tranzakciók jellege.
A Széchenyi Könyvtárral való kapcsolatához tartozott még egy kényes [[ex libris]] ügy, amikor [[1922]]-ben kénytelen volt átengedni gyűjteményét a könyvtár számára. Stemmer nem érdeklődött kifejezetten az [[ex libris]]ek iránt és passzívan állt hozzá gyűjtésükhöz; sose kezdeményezett cserét, de mindig eleget tett a felkéréseknek.
40. sor:
 
== A húszas években (1920–1930) ==
 
[[Fájl:Stemmer Ödön 1922-ben lakásán.jpg|thumb|Stemmer Ödön 1922-ben lakásán, gyűjteményével a háttérben]]
Stemmer [[szocialista]]ként rossz véleménnyel volt a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy-korszakról]], kiemelten a kezdeti időszak katasztrofális [[közbiztonság]]áról és [[korrupció|korrupt]]ságáról emlékezett meg.
 
56. sor:
 
== Az 1930-as években ==
 
[[Fájl:Stemmer Ödön új antikváriuma a Fürdő utca 14 szám alatt.jpg|thumb|Stemmer Ödön új antikváriuma a Fürdő utca 14 szám alatt. Jól látható boltjának feliarata.]]
[[1931]]-ben az azóta Fürdő utcáról Tisza István utcára nevet váltott 9. szám alól a 14. szám alá költöztette üzletét. Ennek oka az volt, hogy a ház bérbeadója az üzlet prosperálásának okát kizárólag az üzlethelyiségben látta és ultimátumszerű bérleti díj emelést postázott ki neki. Szerencséjére a [[Nagy gazdasági világválság|gazdasági világválság]] következtében bőven válogathatott a kiadó üzlethelyiségek között. Akadt is egy korábbinál nagyobb hely az utca túloldalán, így vevőinek sem jelentett különösebb változást a költözés.
 
72. sor:
 
== A II. világháború és előszele (1938-1944)==
 
[[Fájl:Stemmer Ödön családjával 1940 körül, Ottó, felesége, Ödön, Ervin.jpg|thumb|Stemmer Ödön családjával 1940 körül. Balról: fia Ottó, felesége, Ödön, fia Ervin]]
[[1939]]-ben a metszetkereskedelmet külön iparjogosítványhoz kötötte egy rendelet. A szakma nevében beadvánnyal élt a [[Kereskedelmi Minisztérium]]hoz és a [[Vallás- és Közoktatási Minisztérium]]hoz is, ahonnan a rendelet valójában kiindult. Beadványa sikeres volt, a rendeletért felelős tisztviselő „csak a régiségek dzsungelében akart rendet teremteni”. Ezután a Kereskedelmi Minisztérium a rendeletek kibocsátása előtt többször szakvéleményt kért a Könyvárus Egyesülettől.
 
105. sor:
 
== A felszabadulás után (1945-1961) ==
 
[[Fájl:Stemmer Ödön a Központi Antikváriumban.jpg|thumb|Stemmer Ödön a Központi Antikváriumban, ahol nyugdíjba vonulásáig dolgozott]]
 
A háború nem csak üzletét és Ottó fiát, hanem az egész fővárost elpusztította rengeteg [[magángyűjtemény|magángyűjteménnyel]] egyetemben, melyek bővítéséhez az előző évtizedekben hozzájárult. Az újjáéledő Budapesttel viszont az ő életkedve is visszatért.
114. sor:
 
== Mint tudományos antikvárius ==
 
[[Fájl:Stemmer Ödön új üzlete belülről.jpg|thumb|Stemmer Ödön második üzlete az azóta többszörösen nevet váltott Fürdő utca 14 alatt, belülről]]
Tudományos antikváriusnak tekintette magát, melynek tudományos jellegét a szakképzettség mellett a jól feldolgozott és szakcsoportosított raktárkészletben, a vevőkör igényeinek rendszeres nyilvántartásában és a készlet szakszerű katalógusok segítségével történő nyilvánosságra hozatalában látta. Emellett fontos szempontnak tartotta még egy bizonyos [[általános műveltség]], kulturális érzék meglétét, valamint a kifogástalan memóriát. Az antikváriusnak tisztában kell lennie készletének tartalmával, mely még a legalaposabb [[nyilvántartás]] mellett is sokszor csak a jó memórián múlik. Stemmer egyébként nagyon büszke volt jó memóriájára.