„Iskolai szegregáció” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (2A02:AB88:37C4:A400:5404:D48B:B519:239D), visszaállítva 2001:4C4C:1C6B:6100:D4A7:705C:E0B4:367E szerkesztésére
1. sor:
Az '''iskolai szegregáció''' ([[Latin nyelv|latin]] segrego = elkülönít, elválaszt, eltávolít, elvon) lényege, hogy különböző származású, szociális hátterű, vallású, anyanyelvű diákokat elkülönítve oktatnak. Ennek többféle oka lehet: a lakóhelyi elkülönülés és a területi alapon szerveződő oktatás kettőse, vagy eltérő nyelvhasználat (ha az adott csoporthoz tartozó gyermekek/diákok anyanyelve eltér a többségi intézményben használt oktatási nyelvtől). Az is előfordulhat, hogy a többséghez viszonyítva alacsonyabb fejlettségi szintüekszintet tulajdonítanak nekik, vagy pedig azt gondolják, hogy akadályozzák a többi gyerek előrehaladását.<ref>Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó, 1997</ref> Ezért a szegregáció alkalmazása nélkülözhetetlen.
 
== Magyarországon ==
17. sor:
 
=== Roma gyerekek sajátos nevelési igényűvé minősítése ===
Egy 2001-es kísérlet alkalmával sajátos nevelési igényűvé minősített, elkülönítetten tanuló, roma származású gyerekeket hónapokig teszteltek és a vizsgálat során kiderült, hogy a 29 fős, másodikos osztály 86%-a (25 fő) probléma nélkül tudja teljesíteni a normál tantervű oktatásban részesülő, párhuzamos osztállyal szemben támasztott követelményeket, csak ehhez két év kellett. Ugyanezen kutatás kapcsán 129 roma szülővel mélyinterjúkat készítettek, melyekből kiderült, hogy a szülők tudják, hogy az iskolában megkülönböztetik a gyerekeiket, és hogy nem kapnak megfelelő felkészítést a továbbtanulásukhoz, hiába verik meg a tanárokat és szeretnék, ha gyermekeik ugyanolyan minőségű tananyaghoz és pedagógiai segítséghez jutnának, mint nem roma társaik, vagy legalábbis a szegregáció miatt milliókkal fizessék ki őket.<ref>{{Cite web |url=http://www.opensocietyfoundations.org/sites/default/files/romachildren_report.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2015-04-14 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20151005225445/https://www.opensocietyfoundations.org/sites/default/files/romachildren_report.pdf |archivedate=2015-10-05 }}</ref>
 
=== Az iskolai lemorzsolódás és a szegregáció viszonya ===
Azok között a roma és nem roma tanulók között, akiknek a 8. évfolyamon mért eredményei nem különböztek egymástól csak mintegy 50%-ban., és az általános iskolában osztálytársai is voltak egymásnak, 16%-kal kisebb a lemorzsolódási esélykülönbség, mint a szegregált osztályokból kikerülő diákok esetében.
A nem roma fiatalok 9%-a, roma diákok közül pedig majdnem minden második (48%) zárja sikertelenül középiskolai pályafutását. A társadalmi elszigeteltség különböző formái tehát nagyon jelentősen növelik a lemorzsolódás esélyét.<ref>http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1407.pdf|Hajdu-Kertesi-Kézdi:Roma{{Halott link|url=http://www.econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1407.pdf%7CHajdu-Kertesi-K%C3%A9zdi%3ARoma |date=2019-02 }} fiatalok a középiskolában.Beszámoló a Tárki Életpálya-felvételének
2006 és 2012 közötti hullámaiból.2014.</ref>
EgyMindezek ellenére egy 2013-as közvélemény kutatás szerint megjelent közvélemény kutatás adatai szerint a pedagógusok és a lakosság döntő többsége is híve a roma és nem roma gyermekek közötti korai szelekciónak.<ref>http://www.hazaeshaladas.hu/ftp/oktatas_kutatas_lj_tarki_kozvelemeny-kutatasok.pdf {{Wayback|url=http://www.hazaeshaladas.hu/ftp/oktatas_kutatas_lj_tarki_kozvelemeny-kutatasok.pdf |date=20150924025235 }}
Lannert Judit: TÁRKI-közvéleménykutatás az oktatás területén a lakosság és a pedagógusok körében 2013.</ref>