„Esztergom története” változatai közötti eltérés

a ({{források}} sablon {{jegyzetek}} sablonra, „Források„ szakasz „Jegyzetek„ szakaszra (WP:FELÉP), esetlegesen „Források„ szakasz hozzáadása AWB)
Miután [[1704]]-re Rákóczi seregei csaknem az egész [[Dunántúl]]t felszabadították, körülzárták Esztergomot is. Mivel [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczi]] 1704 tavaszán a [[dunántúl]]i hadműveleteket nem tudta összehangolni, a rácokkal előkészített szövetség meghiúsult, elmaradt Esztergom tervezett ostroma is. (A rácok már a 16. században megtelepedtek Esztergomban. Számuk az 1683-as ostromban leapadt. Lipót király szabadalomlevele következtében ismét nagy számban telepedtek le a városban.) Ekkor már csak 11 község tartozott Esztergom vármegye hatósága alá, a többi a kurucoké volt, míg Esztergom a császáriaké. A vár Bottyán ellensége, Kuckländer parancsnoksága alatt állt, a védők száma alig négyszáz embert tett ki. A kurucok feladata volt a vár elfoglalása, hogy biztosítsák az átjárást az országrészek között ([[Dunántúl]], [[Felvidék]]). [[Bottyán János]] (Vak Bottyán) és gróf [[Esterházy Antal]] egyesített seregei támadást intéztek a [[Víziváros (Esztergom)|Víziváros]] ellen, de kudarcot vallottak. Száz fős veszteség után kénytelenek voltak visszavonulni, miközben felgyújtották Szenttamásalja városrészt. [[1705]]–[[1706]] telén Rákóczi készült Esztergom visszavételére, amelyet a kurucok hónapok óta elzártak a külvilágtól. Folyton portyáztak, az élelmiszerellátást lehetetlenné tették a városban. Június–július hónapokban Rákóczi Érsekújvárban tartózkodott, és itt választotta ki az Esztergom ostromához használt ágyúkat és mozsarakat. A béketárgyalások miatt, csak [[augusztus 2.|augusztus 2-án]] indult a város ostromára, midőn 12 ezer főnyi lovas és gyalogos had táborozott a vár falai alatt. Rákóczi a Duna és a [[Garam]] összefolyásánál állította fel sátrát. Megkezdték a sáncásást, valamint 9-ére készültek el egy új híddal. A túloldalon [[Gyürky Pál]] gyalogos hadteste idegen lovassággal várta a támadásra szólító parancsot. Aznap még megindult a vár bombázása, méghozzá a Dunán keresztül, amire addig az ágyúk tökéletlensége miatt még senki sem vállalkozott. [[1706]]. [[szeptember 16.|szeptember 16-án]] a [[kurucok]] végül elfoglalták a várat hatheti ostrom után, Rákóczi pedig a [[Bakócz-kápolna|Bakócz-kápolnában]] hálaadó te deumot mondatott. A harcok közben a város körüli falvak mind elpusztultak. A [[Prímás-sziget]]en 2006 óta emléktábla jelzi, hogy Rákóczi hol pihent meg az ostrom után.
 
Pár nap múlva a császáriak {{formatnum:13500}} fős serege érkezett a város alá. Rákóczi ismét Esztergomba jött 3 ezer emberével. A császáriak a sáncok rendbehozatala után megkezdték az ostromot, és [[október 12.|október 12-én]] [[StharenbergGuido von Starhemberg|Starhemberg Guidó]] vezetésével visszafoglalták a várost, mivel Esztergom francia parancsnoka, [[Bonafous]] ezredes feladta a várat. Az Esztergom környéki németeket a várba rendelték, a környező magyar faluk lakosságát elkergették. A város Habsburg kormányzat alatt maradt, és ezzel Esztergom [[Rákóczi-szabadságharc]]i történelme véget is ért, katonai jelentősége megszűnt. A vár parancsnokának ismét Kuckländert nevezték ki. A hagyomány szerint Kuckländer lelkét halála után az ördögök tüzes szekéren hurcolták végig Esztergom utcáin, és végül a Bottyán tóba süllyesztették el.
 
== A Habsburgok alatt ([[1708]]–[[1848]]) ==