„Kígyók” változatai közötti eltérés

A kigyo csuszik, nem pedig kuszik, mint ahogy sokan hiszik, hamisan. Majdnem 2400 kígyófaj létezik a 10,4&nbsp;cm-es Leptotyphlops carlaeától<ref name="zootaxa">{{cite journal|url=http://www.mapress.com/zootaxa/2008/f/zt01841p030.pdf|title=At the lower size limit in snakes: two new species of threadsnakes (Squamata: Leptotyphlopidae: Leptotyphlops) from the Lesser Antilles|author=S. Blair Hedges|journal=[[Zootaxa]]|volume=1841|pages=1–30|date=August 4, 2008|accessdate=2008-08-04|format=PDF}}</ref> az óriási kockás pitonig, melynek hossza elérheti a 6,95 m-t.<ref name="SunBear">{{cite journal|author=Fredriksson, G. M. |title=Predation on Sun Bears by Reticulated Python in East Kalimantan, Indonesian Borneo|journal= Raffles Bulletin of Zoology |volume=53|issue=1|year= 2005|pages=165–168|url=http://dare.uva.nl/document/161117}}</ref> Színük, mintájuk és zsákmányszerző taktikájuk változatos. A kígyók mindent megesznek a hangyáktól, tojásoktól, meztelen csigáktól kezdve a nagyméretű állatokig, például a kajmánokat és a kecskéket is. A termetes zsákmányt is le tudja nyelni, mert rugalmas összeköttetés van a koponyájuk néhány csontja, de különösképpen a koponya és az alsó állkapocs között. A kígyók némelyike nagyon mérges: az ausztrál tajpán egyetlen csepp mérge több ezer egeret meg tud ölni. Egyes kobrafajok mérget köpnek, hogy megvakítsák a ragadozókat, a nem mérges pitonok pedig úgy kerekednek felül zsákmányukon, hogy megragadják és szorosan köréje fonódnak. Egyik kígyónak sima, a másiknak nagyon durva a bőre. Az Acrochordus arafurae-k dörzspapírszerű bőrüket használják csúszós halzsákmányuk foglyul ejtésére.