„Catalan-sejtés” változatai közötti eltérés

A probléma Levi ben Gershonig[[Gersonidész]]ig követhető vissza, aki 1343-ban belátta azt az esetet, amikor ''x'' és ''y'' 2 vagy 3.

1976-ban [[Robert Tijdeman]] a [[transzcendenciaelmélet]] [[Baker-módszer]]ét alkalmazta, és korlátokat adott ''a''-ra és ''b''-re, továbbá felülről becsülte mind a négy számot ''a'' és ''b'' függvényével és az addig ismert korlátok felhasználásával. A korlátra exp exp exp exp 730 adódott.<!--Tudja valaki, hogy ez milyen nagy szám?--><ref>{{cite book | title=13 Lectures on Fermat's Last Theorem | first=Paulo | last=Ribenboim | authorlink=Paulo Ribenboim | publisher=[[Springer-Verlag]] | year=1979 | isbn=0-387-90432-8 | zbl=0456.10006 | page=236}}</ref> Ezzel véges, de nagyszámú kivétellel megoldotta a Catalan-sejtést. A korlát kezelhetetlenül nagy, és a bizonyítás befejezése túl sok erőforrást igényelne.