„Gombák” változatai közötti eltérés

Az általánosan "kalaposgombák"-ként ismert bazídiumos gombák csoportjában olyan új hatóanyagokat fedeztek fel, amelyek gyógyászati alkalmazása nagy jelentőségű. Ezek a hatóanyagok korunkban jelentős betegségek gyógyításában hoztak átütő sikert, mint a [[magas vérnyomás]][forrás?], a magas [[koleszterinszint]][forrás?], a különböző [[daganat]]os megbetegedések[forrás?] és az AIDS[forrás?].

A klinikai vizsgálatok sok esetben bizonyították egyes, a [[népi gyógyászat]]ban már régen használt gombák gyógyhatását[forrás]. Ezek közül a gombák közül talán a legfontosabb a [[siitake]] ''(Lentinula edodes),'' amelyet már a [[Ming-dinasztia]] idejében, mint "életelixírt" tartottak számon a kínai orvosok. Újabban Észak-Amerikában és Európában is megkezdték termesztését.

Ma már Magyarországon is foglalkoznak siitaketermesztéssel, elsősorban exportcélokra. Ennek a gombának a [[vérlipidszint]]-csökkentő hatását a hatvanas években fedezték fel japán kutatók[forrás?]. Bebizonyították, hogy az 5%-nyi siitake gombával kiegészített étrend 24-45%-kal csökkenti a vér koleszterinszintjét, valamint a triglicerid- és foszfolipidszintet[forrás?]. Mivel a magas vérzsírszint egyike a jóléti államokban népbetegségnek számító [[érrendszeri megbetegedések]] legfontosabb rizikófaktorainak, a felfedezés óriási jelentőségű. A gomba koleszterinszint-csökkentő hatóanyaga, az ''eritadenin'' (más néven ''lentizin,'' vagy ''lentinacin)'' kémiailag 2(R),3(R)-dihidroxi-4-(9-adenil)-vajsav[forrás?].

Hasonló hatású anyagokat tartalmaz sok más gomba is, például a [[késői laskagomba]] ''(Pleurotus ostreatus)[forrás?],'' a [[téli fülőke]] ''(Flammulina velutipes)[forrás?],'' sőt egyes nem ehető gombák is, mint például a [[bükkfatapló]] ''(Fomes fomentarius)[forrás?].'' A [[pecsétviaszgomba]] ''(Ganoderma lucidum)'' [[koleszterinszint]]-csökkentő, gyulladásgátló és májvédő hatásáért a lanosztán típusú triterpénjei, a ganoderánsavak felelősek[forrás?]. Egyes gombáknak jelentős [[vérnyomáscsökkentő]] hatásuk is van, mint például a már említett pecsétviaszgombának vagy a [[bokrosgomba|bokrosgombának]] ''(Grifola frondosa)[forrás?]''. Az érrendszeri betegségek gyógyításában alkalmazzák egyes gombák [[véralvadásgátló]] hatását is[forrás?]. A téli fülőke trombolitikus hatású proteázai immobilizált formában a műerek falába beépítve érpótló műtéteknél gátolják a [[vérrög]]ök képződését[forrás?]. Egyes gombáknak [[vércukorszint]]-csökkentő hatásuk is van[forrás?]. A [[gyapjas tintagomba|gyapjas tintagombát]] ''(Coprinus comatus),'' sikerrel próbálták ki [[cukorbetegség]] kezelésére[forrás?].

A nagygombák gyógyászati alkalmazásának legfontosabb és legújabb eredményei a [[daganatos betegségek]] elleni küzdelemben születtek[forrás?]. Már az ötvenes években ismertették az [[óriás pöfeteg]] ''(Calvatia gigantea)'' hatóanyagának, a calvacinnak vírus- és tumorgátló hatását[forrás?]. Nagyon sok gombafaj bizonyult aktívnak [[influenzavírus|influenzavírusok[forrás?]]]ok, polyomielitis ([[gerincvelő-gyulladás]])[forrás?] és ECHO-vírusok ellen[forrás?] az ehető gombák között is, mint például az [[ízletes vargánya]] ''(Boletus edulis)'' vagy a [[barna gyűrűstinóru]] ''(Suillus luteus)''. Hasonlóan hatnak egyes taplógombák vizes kivonatai, főzetei is[forrás?]. A rákellenes hatást elsősorban azok a 20-500 ezres mólsúlyú, 1,3 és 1,6 kötésű, béta-D-glukánokból álló gomba poliszacharidok idézik elő, amelyek a szervezet immunreakcióit erősítik[forrás?]. Hatásukra nő a T-limfociták és a T-helper (segítő) sejtek száma[forrás?], valamint az interferontermelés[forrás?]. Az immunstimulánsok hatására a szervezet, hatásosan pusztítja a [[vírus]]okat [forrás?] és a [[Rák (betegség)|rákos]] sejteket[forrás?].

Az immunstimuláns hatású gombák között is elsőrendű helyet foglal el a siitake. Legfontosabb hatóanyaga, a lentinán nevű poliszacharid[forrás?], egyike a leghatásosabb rákellenes vegyületeknek[forrás?]. A lentinán jelentősen megnövelte a hepatomás (májsejtrákos) egerek túlélését[forrás?]. A humán rákterápiában gyomor-, végbél-, tüdőrák, valamint hepatomák, fibroszarkómák és [[leukémia]] gyógyításában alkalmazták sikerrel[forrás?]. A lentinánhoz hasonló szerkezetű, és hatású glukánokat sok más bazídiumos gombából is kimutattak[forrás?]. Ilyen például a pecsétviaszgomba, amely a már említett aktív triterpének mellett antitumor-hatású glukánokat is tartalmaz[forrás?]. Ebből a nálunk is élő, de a mérsékelt övben mindenütt elterjedt gombából Kínában gyógyító „gombateát” főznek. A Távol-Keleten ennek az Európában még alig hasznosított fajnak a gyógyászati célra történő mesterséges termesztésével is foglalkoznak. Megemlíthető még a rákellenes anyagokat termelő gombák között a késői [[laskagomba]], a [[hasadtlemezű gomba]] ''(Schizophyllum commune)'', a [[lepketapló]] ''(Trametes versicolor)'' és sok más taplógomba[forrás?].

A nagygombák immunstimuláns poliszacharidjaival újabban igen biztató eredményeket értek el a [[HIV]]-pozitív betegek körében[forrás?]. A gombahatóanyagokkal való kezelés késlelteti vagy megakadályozza az [[AIDS]] kifejlődését, és a már kialakult szindróma esetében is javulást eredményez[forrás?].