„Esztergom története” változatai közötti eltérés

→‎A török Esztergomban (1543–1683): Egomban használatos névalak
(→‎A török Esztergomban (1543–1683): Egomban használatos névalak)
[[1543]]-ban Esztergomot kétezer gyalogos védelmezte, köztük olaszok, spanyolok és németek. Miután az ostromlók a vízivárosi Veprech-tornyot vették ágyútűz alá, ahonnan a vár az ivóvizet kapta, a védők alig több mint egy hét után tárgyalásokat kezdtek, és a várat átadták az ellenségnek.<ref>[[Némethy Lajos (plébános)|Némethy Lajos]] 1898: [http://www.jamk.hu/ek/public/09120201/esztergom_1543.pdf Miként jutott 1543: Esztergom árulással török kézbe. Esztergom.]{{Halott link|url=http://www.jamk.hu/ek/public/09120201/esztergom_1543.pdf |date=2018-11 }}; [[Bagi Zoltán Péter]] 2012: Esztergom 1543. évi ostroma. Várak - Kastélyok - Templomok 8, 18-21.</ref> Szulejmán szultán győzelmi táblája ma is látható a vízivárosi várfalban. Ferdinánd parancsára Esztergom vezetőit börtönbe vetették, de hosszabb fogság után ítélet nélkül elengedték őket.
[[Kép:Esztergom by Braun & Hogenberg 1595.jpg|bélyegkép|266px|balra|Esztergom 1595-ben]]
Miután Esztergomot elfoglalta a török, az Oszmán Birodalom végvára, [[szandzsák]]központja lett. Fontos szerepet játszott [[Buda (történelmi település)|Buda]] védelmében, összekötő kapocs volt a [[Dunántúl]] és [[Felső-Magyarország]] között, ellenőrizte a [[Duna|Dunát]]. A vár eleste után a Dunától északra eső 80 falu is behódolt, lakóikat a város újjáépítésekor dolgoztatták. A magyar lakosság nagyrészt elmenekült, az ott maradók rabszolgák lettek, akiket valószínűleg a Dunán hurcoltak el, főleg nők és gyerekek maradtak helyben. Sokuk felvette az iszlám hitet, akadt olyan, aki összeházasodott a török háziúrral. A hódító törökök a környékbeli, de a Magyar Királysághoz tartozó falvak lakóitól is megkívánták, hogy a várba bejőve adót fizessenek. Ezeket a településeket előre meghódítottnak tekintették.<ref>Annales Strigonienses 1983, II. 421. o.</ref> 1543 után Esztergom építészetében nem lett török jellegű város, bár lakóinak többsége muzulmán volt. Mivel határvidéken feküdt, a békés fejlődés feltételei nem voltak adottak, birodalmi szinten kisvárosnak számított. 1544-ben a szultán hat magyar lelkészt rendelt a városba, hogy gondoskodjanak a megmaradt hívőkről. Esztergom török uralma idején folyamatos harcoknak, ostromoknak volt kitéve, amit megsínylett a város és lakossága is. A királyváros nagy része elpusztult, bár a százharminc évnyi török uralomnak ma is vannak fellehető jelei építészetében. A törökök főleg a várat építették, erősítették, de emellett jelentős új épületeket, mecseteket, minareteket, [[kupola|kupolás]] fürdőket is emeltek. A 17. században már hat fürdő működött a városban. A törökök 1587-re hidat építettek a Dunára, amely az 1594-re elkészülő erődrendszer része lett. Hasznosították az artézi források vizét, mert a muzulmán vallási előírások által megkövetelt rituális mosdások mellett a fürdésnek is nagy fontosságot tulajdonítottak. A Vízivárosban több török kori fürdő maradványait tárták fel. [[1594]]. április elején összegyűltek a magyar hadak Esztergom visszafoglalására. Hídfőállásuk [[Szentkirály (Esztergom)|Esztergom-Szentkirályon]] volt. [[május 7.|Május 7-ére]] Mátyás főherceg serege körülzárta a várost mintegy 35 ezer katonával, réseket lőttek a várfalon, és 14-étől folyamatosan rohamozták a várat. 19-én 800 fős magyar és német csapat indult rohamra köztük [[Balassi Bálint|Balassa Bálint]]. A költő mindkét lábát elvitte egy ágyúgolyó, és 30-án a borbélyok hanyagsága miatt vérmérgezésben meghalt a [[Szentkirály (Esztergom)|szentkirályi]] táborban. 29-én a felmentő török sereg közeledtére, 56 napi ostrom után elvonultak a magyarok. A pápa ezek után pénzt és katonát ajánlott az ostrom folytatásához.
 
=== Az 1595-ös ostrom ===