„Húsevő” változatai közötti eltérés

23 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
(j)
== Osztályozás ==
[[Fájl:Venus Flytrap showing trigger hairs.jpg|thumb|right|A [[vénusz légycsapója]] jól ismert húsevő növény]]
A húsevők egy része, az úgynevezett [[rovarevők]], elsődlegesen vagy kizárólag rovarokkal táplálkoznak. Emellett léteznek elsődlegesen vagy kizárólagosan [[halak]]kal táplálkozó állatok ([[halevők]]) is. A húsevő életmóddal együtt járhat a saját fajtársak elfogyasztása, melyet [[kannibalizmus (zoológia)|kannibalizmusnak]] neveznek. Ennek speciális esetei a párzáshoz kötődő szexuális kannibalizmus (ami például aaz [[európai fekete özvegy]]re jellemző), illetve az utódok elfogyasztása (ami a [[háziasítás|háziállatoknál]], például a [[macska|macskáknál]],<ref>{{cite web|url=http://www.messybeast.com/kill_kit.htm|title=Cats That Kill Kittens|author=Sarah Hartwell|accessdate=2008-07-21}}</ref> [[kutya|kutyáknál]]<ref>{{cite web|url=http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b10023/ch04s09.html|title=Idegrendszeri betegségek, viselkedési rendellenességek - A kutya betegségei|accessdate=2008-07-21}}</ref> is előfordul).
 
Bár a ragadozó életmódot folytató állatokat a definíció szerint húsevőknek tekintik, az [[Emlősök|emlősállatok]] ragadozók ''(Carnivora)'' [[Rend (rendszertan)|rendjének]] tagjai között vannak kivételek. A [[medvefélék]] többsége [[mindenevő]], és van köztük egy [[növényevő]] faj is (az [[óriáspanda]]). Emellett léteznek olyan emlős fajok is, amelyek teljesen ([[delfin]]ek, [[cickányfélék]]) illetve csak részben ([[ember]]ek, [[disznófélék]]) folytatnak ragadozó életmódot.
Az állatokon kívül a húsevő növények számos [[Nemzetség (rendszertan)|nemzetsége]] és a húsevő gombák több [[Törzs (rendszertan)|törzse]] ismert húsevőként. Az előbbiek túlnyomórészt rovarevők, míg az utóbbiak mikroszkopikus méretű gerincteleneket, például [[fonálférgek]]et, [[amőbák]]at és [[ugróvillások]]at fogyasztanak.
 
A ''[[Carnivoramorpha]]'' [[klád]] (''Carnivora'' és ''[[Miacoidea]]'' alcsoportok, a ''[[Creodonta]]'' rend kivételével) őskori emlősei a korai ''Creodonta'' renddel és a még korábbi ''[[Cimolesta]]'' rend tagjaival együtt már igazi húsevők voltak. A legkorábbi húsevő emlősállat a ''[[Cimolestes]]'' volt, amely a [[késő kréta]] [[Időszak (földtörténet)|időszak]] és a [[harmadkor]] idején élt [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]]. A ''Cimolestes'' [[nem (rendszertan)|nem]] legtöbb faja [[egérfélék|egér]] vagy [[patkány]] méretű volt, de a késő kréta kori ''[[Cimolestes magnus]]'', ami elérte a [[mormota]] méretét is, 20 és 60 [[gramm]] közötti tömegével a legnagyobb [[mezozoikum]]i emlősök egyike volt.
A több célra, például lyukasztásra, vágásra és őrlésre használható őrlőfogak a ''[[Palaeoryctes]]'' esetében szokatlanul nagyok és hegyesek voltak, így inkább csak lyukasztásra szolgáltak, a ''Cimolestes'' fogazata viszont már hasonló felépítésű volt, mint a későbbi húsevőké. Míg a legkorábbi kis termetű fajok rovarevők voltak, a későbbi mormota nagyságú ''Cimolestes magnus'' valószínűleg nagyobb zsákmányra is vadászhatott. A ''[[Hyracolestes ermineus]]'' (40 grammos [[hermelin]]szerű cickány) és a ''[[Sarcodon pygmaeus]]'' (75 grammos „apró hús fogú”) elterjedtek voltak a késő [[paleocén]] kor idején [[Mongólia|Mongóliában]] és [[Kína|Kínában]], ahol kis méretű ragadozó szerepet töltöttek be. Metszőfogaik napjaink húsevő állataihoz hasonló jellegzetességeket mutatnak; a hús megragadásához és feldarabolásához alkalmazkodtak. A [[theropoda]] [[dinoszauruszok]] közé tartozó [[Tyrannosaurus]], ami a késő kréta kor végén kihalt, bár nem volt emlős, kizárólagos húsevőnek számított.