„Káldy Zoltán (evangélikus lelkész)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Káldy Zoltán felesége könyvet írt elhunyt férséről |
Kiegészítés |
||
35. sor:
== Káldy Zoltán és az állambiztonság kapcsolata ==
1989 előtt összes az összes egyház püspöke III/III-as ügynök volt. Az egyházak közül eddig csak az [[Magyarországi Evangélikus Egyház]] nézett szemben a múltjával. 2005-ben elkezdte a működését az egyház vezetőinek, lelkészeinek állambiztonsági érintettségét kutató tényfeltáró bizottság. Ezt követően Mirák Katalin szerkesztésében megjelent 2014 és 2020 között a Háló I.-II-III. kötete. Káldy Zoltán állambiztonsági kapcsolatait a Háló II. tárta fel. Az evangélikus egyházban [[Káldy Zoltán (evangélikus lelkész)|Káldy Zoltán]]<ref>[Pécsi fedőnéven jelentett. Ld. Háló 2. kötet „Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945–1990 – Egyházvezetők 1. Káldy Zoltán, Ottlyk Ernő”. Sorozatszerkesztő Mirák Katalin. Luther Kiadó. [[Budapest]], 2014.]</ref> püspök (1958-1967) és Ottlyk Ernő (Fedőneve: „Szamos László”) püspök (1967-1982) müködtek együtt 1956 után az Állambiztonsági Szolgálatokkal, mint III/III-as ügynökök..
Lényeges különbség volt a két püspök állambiztonsági tevékenységében és jellemében, bár mindketten kiszolgálták és végrehajtották az MSZMP vezetésének és az [[Állami Egyházügyi Hivatal]] kéréseit és utasításait, Káldy Zoltán („Pécsi”) igyekezett az evangélikus egyház lehetőségeit tágítani, Ottlyk Ernő („Szamosi”) viszont rombolta az egyház lehetőségeit, rosszindulatú és alattomos tevékenysége, valamint az hogy visszaélt mások bizalmával, nagyobb károkat okozott mint Káldy Zoltáné. (Ld.: Háló II. Id. mű.: Kertész Botond Káldy Zoltán állambiztonsági tevékenysége. 281-435. Itzés Ádám Ottlyk Ernő állambiztonsági tevékenysége. 436-672.)
„Fontos feladata volt Káldy Zoltánnak, hogy a nyugaton élő magyar evangélikus lelkészekről készítsen jelentéseket. A pontos életrajzi adatok mellett itt is lényeges szempont volt az adott lelkészek politikai beállítottságának, a magyar államhoz és a hivatalos egyházvezetőséghez való viszonyuknak a bemutatása. Káldy Zoltán írt jelentéseket …[[Terray László]]ról is.” (Háló II. Id mű. 254.) Terray László és Káldy Zoltán közötti ellentét és vita a hazai nyilvánosság előtt is megjelent, pl. Káldy Zoltán (K. Z. aláírással) az Evangélikus Életben 1982-ben „Kár…Néhány megjegyzés az „Útitárs” egyik cikkéhez” Evangélikus Élet, 1982. (47, évfolyam) 1982-04-18/ 16. szám. <ref>[https://library.hungaricana.hu/hu/view/EvangelikusElet_1982/?query=terray%20l%C3%A1szl%C3%B3&pg=92&layout=s K. Z. Kár]</ref>támadta Terray Lászlónak 1981 őszén az „Utitárs” című lapban megjelent írását, ami „Krisztus a világ reménysége” címen jelent meg. Terray László írását az akkori „szocialista” gyakorlat szerint nem közölte az Evangélikus Élet, hanem csak egyes megállapításaira reagált Káldy Zoltán. [[Schulek Tibor]] evangélikus lelkész kényszernyugdíjaztatásában is kezdeményező volt 1962-ben. Az [[Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára| Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában]] Káldy Zoltán (Pécsi) jelentései az alábbi négy dossziéban kutatható: M-32401, M-32401/1, M-32401/2, M-32401/3.
| |||