„Juhász Gyula (költő)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 176.63.164.250 (vita) szerkesztését (oldid: 22633843)
Címke: Visszavonás
a Veronállal barbitursavat tartalmazott
47. sor:
Negyedszázados költői jubileumát [[1923]]. [[május 20.|május 20-án]] [[Babits Mihály]], [[Kosztolányi Dezső]] és [[Móra Ferenc]] köszöntötte. [[1925]]-ben egyik cikke miatt bíróság elé került, de felsőbb fokon fölmentették.
 
[[1926]]-ban [[Bécs]]ben [[József Attila]] kalauzolta; [[Kassák Lajos|Kassákkal]], [[Hatvany Lajos|Hatvanyval]] találkozott. 1926 augusztusában Ipar utca 13. szám alatti szülőházát lebontották. [[1928]]-tól havi 44 [[Magyar pengő|pengő]] nyugdíjat kapott. [[1929]]. [[január 18.|január 18-án]] elsőként jutalmazták [[Baumgarten-díj]]jal ([[1930]]-ban és [[1931]]-ben is megkapta), a siker azonban megbénította. Az év nagy részét a budai Schwartzer-szanatóriumban töltötte. A magány, az elszigeteltség fokozta idegbaját, 1937-ben [[BarbitálPirimidin|veronállalVeronállal]] megmérgezte magát.
 
Juhász Gyula egész életén át boldogtalan volt, társtalan magánya sohasem oldódott fel, tragikus betegsége, pesszimista kedélyvilága csaknem a kezdetektől rányomta bélyegét verseire. Így lett lírájának alaphangja a mélabú és a rezignált bánat. Költői stílusát kevésbé hatja át a [[szimbolizmus]], mint a századelő nagy újítóiét, nyelve konkrétabb, reálisabb, érthetőbb. Költeményei általában rövidek, [[kompozíció az irodalomban|kompozíciójuk]] zárt. Az [[Impresszionizmus|impresszionista]] hangulat[[Líra (műnem)|líra]] művelője volt. Mélyen hitt a szépségben és a művészetben, mely az elveszett Édent jelentette neki.