„Apátfalva” változatai közötti eltérés

105 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
Kiegészítés, pontosítás, nyelvhelyesség
(→‎Polgármesterei: javítás)
(Kiegészítés, pontosítás, nyelvhelyesség)
== Fekvése ==
 
A [[43-as főút (Magyarország)|43-as főút]] mentén, [[Makó]]tól 10 kilométerre délkeletre, a magyar-román határ közvetlen közelében fekszik a [[Maros]] jobb partján található, a [[Körös–Maros Nemzeti Park]] határábanhatárán. A szomszédos településsel, [[Magyarcsanád]]dal teljesen összeépültegybeépült.
 
Autóbusszal és vonattal is elérhető. [[Apátfalva vasútállomás]] [[Magyarcsanád]] és [[Makó]] között helyezkedik el a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal|121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal]]án.
== Megközelíthető ==
 
* Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal|121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonal]]án érhető el. A [[vasútállomás]] [[Magyarcsanád]] és [[Makó]] között található.
 
== Története ==
Nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról, a [[Csanád (település)|csanád]]i monostor apátjáról kapta. Első fennmaradt okleveles említése [[1334]]-ből származikvaló ''Pothfalua'', azaz Pátfalva néven;. ekkorEkkor már volt temploma. [[1514]]. [[május 23.|május 23-án]] itt szenvedett vereséget [[Dózsa György]] előhada [[Báthori István (nádor)|Báthori István temesi ispán]] és [[Csáky Miklós (püspök)|Csáky Miklós]] csanádi püspök seregeitől. A török hódoltság idején teljesen elpusztult. A terület [[1753]]-ban népesült be újra, ekkor lesz ismét önálló [[plébánia]]. Ma is álló temploma ebben az időben épült, 10 regiszteres orgonáját [[b:Két neves szegedi orgonaépítő|ifj. Kováts János]] szegedi orgonaépítő – 1855-ben építette.
 
[[1514]]. [[május 23.|május 23-án]] itt szenvedett vereséget [[Dózsa György]] előhada [[Báthori István (nádor)|Báthori István temesi ispán]] és [[Csáky Miklós (püspök)|Csáky Miklós]] csanádi püspök seregeitől.
 
A török hódoltság idején teljesen elpusztult.
 
[[1753]]-ban népesült be újra, ekkor lett ismét önálló [[plébánia]]. Ma is álló temploma ebben az időben épült. Tízregiszteres orgonáját [[b:Két neves szegedi orgonaépítő|ifj. Kováts János]] szegedi orgonaépítő 1855-ben építette.
 
1950 és 1954 között egyesítve volt [[Magyarcsanád]]dal-ben [[Csanád (település)|Csanád]] néven összevonták [[Magyarcsanád]]dal, de 1954-ben ismét önállósult.
 
Jelentősek mai napig őrzött néprajzi hagyományai és idegenforgalma. Az Erdei Iskolában állandó helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
 
== Nevezetességei ==
* Szent Mihály római katolikus templom, [[1757]]-ből;, [[1937]]-ben átépítve neoreneszánsz megfogalmazásban átépítették
* Langó kápolna, amelyet egy gazdag helyi család építtetett a [[19. század|19.]] és [[20. század]] fordulóján építtette egy gazdag helyi család
* Első világháborús emlékmű
* [[Nepomuki Szent János]] szobra
== Híres apátfalviak ==
* [[Benkóczy Zoltán]] színész
* [[Herczeg István]], olimpiai ezüstérmes tornász, földbirtokos
* [[Madarassy János (csillagász)|Madarassy János]] csillagász
* [[Sipos István (futó)|Sipos István]] futó
* [[Sümeghy Dezső]] levéltáros
* [[Sütő József]], olimpikon maratoni futó
 
=== Plébánosok ===