„Kék Duna keringő” változatai közötti eltérés

OsvátA által indoklás nélkül elhelyezett lektorsablon ki, infobox, korrektúra
a (kékít)
(OsvátA által indoklás nélkül elhelyezett lektorsablon ki, infobox, korrektúra)
{{Zenemű infobox
{{lektor}}
|cím = Kék Duna keringő
 
|eredeti cím = An der schönen blauen Donau
[[Fájl:Donauwalzer Cranz 01.jpg|thumb|A partitúra címlapja]]
|műfaj = keringő
|kép = Donauwalzer Cranz 01.jpg
|képméret =
|képaláírás = A partitúra címlapja
|szerző = <!-- Wikidatáról (P86) -->
|opusszám = 314
|keletkezés = <!-- Wikidatáról (P571) -->
|ajánlás = <!-- Wikidatáról (P825) -->
|ősbemutató = [[1866]]. [[február 13.]]
|megjelenés = <!-- Wikidatáról (P577) -->
|hangnem = <!-- Wikidatáról (P826) -->
|hangszerelés = <!-- Wikidatáról (P870) -->
|időtartam = <!-- Wikidatáról (P2047) -->
|tételek = <!-- Wikidatáról (P2635) -->
|ISWC = <!-- Wikidatáról (P1827) -->
|honlap = <!-- Wikidatáról (P856) -->
}}
{{Hangminta2
|fájlnév1 = An der schönem blauen Donau.ogg
}}
 
A '''Kék Duna keringő''' ({{Németül|An der Schönenschönen blauen Donau}}, (Opop. 314)) [[Johann Strauss (zeneszerző, 1825–1899)|ifj. Johann Strauss]] 1866-ban komponált leghíresebb műve, a történelem eddig legtartósabb sikerű tánczenéje.
A keringő eredetileg kórusműnek íródott, csak később írta át Strauss hangszeres formátumúra. Első bemutatására [[1866]]. [[Február 13.|február 13]]-án került sor [[Bécs]]ben.
A mai napig az egyik legismertebb, és leggyakrabban játszott zenekari mű.
 
== A Kék Duna keringő története ==
Strauss a Wiener Männergesang-Verein, a Bécsi Férfidalárda megrendelésére és a dalosok házipoétájának, a rendőrhivatalnok Josef Weilnek a szövegére komponálta a valcert [[1867]]-ben. Az ezt megelőző évben szenvedett [[Ausztria]] vereséget a [[königgrätzi csata|königgrätzi csatában]], a [[porosz–osztrák–olasz háború]]ban, ami miatt sok bált lemondtak farsang idején. A férfi kórusegyesület a bolondok estéjén egy dalestet tartott, és felkérték Strausst, hogy komponáljon nekik egy keringőt, az első vokálkeringőjét. A szöveg parodisztikus jellegű volt, egy szatirikus korkritika. 1867. [[Február 13.|február 13-án]] Nikolaus Dumba Palais Dumbajában tartották az ősbemutatót, mely csak mérsékelt sikert aratott. A szerző csalódottan így fakadt ki: „Den Walzer mag der Teufel holen, nur um die Coda tut'stut’s mir leid - der hätt'hätt’ ich einen Erfolg gewünscht.” (Az ördög vigye a keringőt, csak a kódát sajnálom, annak kívántam volna egy sikert. ) Még ugyanebben az évben Strauss a [[párizs]]i [[világkiállítás]]on lépett fel, és sürgősen szüksége volt új kompozíciókra, ezért gyorsan írt egy csupán hangszeres változatot a keringőre. Ebben a formában és a következő címmel „Le beau Danube bleu” címmel a darab óriási sikert aratott. A Dunauwalzer 25 éves jubileumán az egyesült osztrák-magyar katonazenekarok élén vezénylő szerzőt 15&nbsp;000 főnyi tömeg ünnepelte.
 
== A Kék Duna keringő címének kialakulása ==
Eredeti címe: An der Schönenschönen blauen Donau. (op. 314).
Egyes vélemények szerint a kék Duna kifejezés abból az osztrák legendából származik, hogy a szerelmesek előtt kék színűnek tűnnek a [[Duna]] egyébként szürke hullámai. Nem tisztázott, habár valószínű, hogy Strauss a darab eredeti elnevezésénél [[Beck Károly|Karl Isidor Beck]], [[Magyarok|magyar]] [[költő]] versére hivatkozott, amelyik tartalmazza a „szép kék Dunánál” sort, ami azonban nem Bécsre vonatkozik, hanem Beck szülővárosára, [[Baja|Bajára]]. Baja a „kék” Duna mellett fekszik, de elhatárolódik a közeli [[Tisza|Tiszától]], ami a „szőke” jelzővel van ellátva.
 
== A mű szerkezete ==
A Kék Duna keringő is magán viseli a szerző jellegzetes stílusjegyeit. Strauss keringőire jellemző formális felépítésük (bevezetés, öttagú valcerlánc és kóda), "pikáns"„pikáns” ritmikájuk, választékos dallamviláguk és kitűnő hangszerelésük, melyek még [[Hans von Bülow|Bülow]], [[Richard Wagner (zeneszerző)|Wagner]] és [[Johannes Brahms|Brahms]] csodálatát is kivívták. Zenéjében az osztrák néptánc szellemét jellegzetesen bécsi fogalmazásban érvényesítette, bizonyos kedélyes könnyűvérűséggel vegyítve, és azt az osztrák népies muzsikálásból megőrzött naturalisztikus hangszereléssel párosította. Strauss teremtette meg az úgynevezett táncoperettet, amelyben a tánczene hordozza a teljes színpadi cselekményt. Elődei egyszerű táncsorozatából a keringőegyveleg magasabb formáját fejlesztette ki, a kaleidoszkópszerű valcerciklusokat igen változatosan kezeli: többnyire hangulatos, lassú bevezetéssel kezdi, amelyből aztán pillangóként röppen ki a tánc, mint a napsütés a komor tájból.
A kóda, a ciklus lezárása általában újra érinti a jellegzetes motívumokat. Az egészet végül a kezdő fővalcer koronázza meg.
 
== A keringő szövege ==
Ma legtöbbször, mint zenekari keringőt játsszák. [[1890]] óta néha éneklik hozzá a [[Franz von Gernerth]] által írt „Donau so blau” (Oly kék Duna) szöveget is.
{|
|- valign=top
 
== A Kék Duna keringő napjainkban ==
Ma már a Kék Duna keringő fix része és csúcspontja [[A Bécsi Filharmonikus ZenekarFilharmonikusok újévi koncertje|a Bécsi Filharmonikusok újévi koncertjének]], holott sosem része a hivatalos programnak és mindig ráadásként játsszák (ahogy a [[Radetzky-induló]]t is). A keringőt hagyományosan minden év végén is leadják az osztrák rádiókban (az [[ORF]] minden csatornáján, beleértve az FM4 ifjúsági adót is) és a televízióban röviddel éjfél után. Ausztriában néhány másikkal együtt titkos himnusznak számít.
 
[[Új-Zéland]]on a közlekedési rádió ismertetődallamaként használják, és [[Uruguay]] parti rádiójának. [[Kína]]i belföldi repülővonalakon a leszálláskor nyugtatásképpen játszották.
 
== Egyéb kapcsolódó történetek ==
A Kék Duna keringő volt az utolsó darab, amit az angol [[Lusitania (hajó)|Lusitania]] nevű luxusgőzös éttermében játszottajátszott a hajó zenekara az első osztályon ebéd közben, mielőtt [[1915]]. [[Május 7.|május 7-én]] egy [[Németek|német]] [[tengeralattjáró]] el nem süllyesztette az [[Írország|ír]] partoknál.
 
[[1945]]. [[Április 29.|április 29-én]], Ausztria függetlenségének kikiáltásakor másik himnusz hiánya miatt a parlament a Kék Duna keringőt javasolta. Ugyanígy a nemzeti himnusz helyett játszották az osztrák labdarúgó válogatott első meccsein a második világháború után. Még ma is titkos [[himnusz]]ként tartják számon a Radetzky-induló, Ó Te Ausztriám, a sokkal modernebb I am from Austria és még néhány másik mellett.
 
Nagyon ismertté vált a keringő azáltal is, hogy [[Stanley Kubrick]] felhasználta a Scisci-Fifi-klasszikusában, a [[2001: Űrodüsszeia|2001: Űrodüsszeiában]].
 
== Források ==