„A könyv népei” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
kieg, forrás. |
||
18. sor:
A [[Korán]] szerint a védelmi pénzt csak a könyves népektől lehetett beszedni, és csak ők élvezhettek védelmet. Az ''ahl al-ḏimma'' (a védelmi szerződés népe) egyszerre jelent olyan embereket, akik védelem alatt állnak, illetve olyanokat, akik bűnösök. ''Dhimmi'' minden muszlim hatalom alatt élő nem muszlim. A dhimmi az a jogi környezet, amelynek a dhimmik alá vannak vetve. Nem létezett külön világi törvénykezés, a jog legfőbb forrása a Korán. Magyarországon a [[török hódoltság]] idején a legfontosabb állami adón a hadiadón ([[harádzs]]) kívül, a nem muzulmán vallásúaktól védelem fejében külön fejadót is szedett a török hatóság, aki azonban áttért az iszlám hitre, az mentesült a fizetése alól, ami természetesen az iszlám terjedésének kedvezett.
A [[Kalifa|kalifátus]] eszméjének határokat nem ismerő terjedése, az [[Iszlám Állam]] 2014-es fellépésekor,<ref>[https://books.google.hu/books?id=YUuzCwAAQBAJ Besenyő János-Prantner Zoltán-Speidl Blanka-Vogel Dávid: Az Iszlám állam – Terrorizmus 2.0: Történet, ideológia, propaganda]</ref> az eretneknek tekintett [[Síita iszlám|siíták]]at (arabul as-sía (الشيعة) az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti), a [[jeziditák]]at ([[kurdok|kurd]] nemzetiségű vallási kisebbség) és a „könyv népeit” is, a [[Szunnita iszlám|szunnita]] iszlámra való áttérésre vagy a menekülésre kényszerítette. Bár a ''dhimmi'' védelmet biztosít a könyves népek csoportjainak, azonban ők mégis többnyire a menekülést választották és az elvándorlás felerősödött. Az Iszlám Állam dhimma szerződésében megfogalmazottak szerint például minden felnőtt keresztény férfinak évente kétszer meg kell fizetnie a dzsizját. A tehetőseknek 4 dínár aranyat, a közepes jövedelműeknek 2 dínárt, a szegényeknek pedig 1 dínárt.<ref>[http://kki.hu/assets/upload/KKI_Tanulmenyok_2015No_1_Arany-Rezsa-Szalai2.pdf Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet, Szalai Máté: Az Iszlám Állam - következmények]</ref>▼
== A dhimmikre vonatkozó szabályok a középkorban==
A muszlimok jogi értelemben a ''dhimmiket'' sohasem tekintették magukkal egyenlőeknek. Számtalan különbséget tevő szabály vonatkozott a ''dhimmikre'': megkülönböztető ''(zunnār)'' kellett viselniök, nem építhettek a muszlimokénál magasabb házat...
[[I. al-Mutavakkil abbászida kalifa]] olyan diszkriminatív intézkedéseket hozott, hogy a keresztények és általában a dhimmík hordjanak mézszínű csuklyát ''(ṭaylasān)'' és övzsinórt ''(zunnār)''. Azonkívül:
* a muszlimok közötti jogi vitákban egy dhimmi véleménye vagy tanúskodása semmit sem számított;<ref>Fernandez-Morera i.m. 254. old.</ref>
* a dhimmi csakis szamáron ülhetett, ''oldalról,'', egyenesen nem, lovon sehogyan sem.<ref>Fernandez-Morera i.m. 253. old.</ref>
* Ha muszlim férfi vett el (vagy ejtett teherbe) keresztény nőt, a gyerekeiknek muszlimként kellett felnőniük; ha keresztény férfi vett el muszlim nőt, halállal bűnhődött.<ref>Dario Fernandez-Morera: The Myth of the Andalusian Paradise: Muslims, Christians, and Jews under Islamic Rule in Medieval Spain. Wilmington: ISI Books, 2016, 148. old</ref>
* ha egy keresztény sértőleg beszélt a prófétáról (Mohamed), halállal bűnhődjék; a próféta megsértése a "védelmi szerződés" megsértésének számított.<ref>Fernandez-Morera, i. m. 150. old</ref>
* a dzsízja egyfajta védelmi pénz volt, amit megalázó körülmények között kellett beszedni, hogy a dhimmit alávetett voltára emlékeztesse. <ref>Rendszerint a helyi elöljáró elé kellett járulni, aki a torkánál megfogta a dhimmit, e szavak kíséretében: "Ó dhimmi, Allah ellensége, fizesd meg a dzsízját, amit a védelemért adunk neked cserébe." A muszlimok közül aki akart, eljöhetett az ilyen alkalmakra, és ő is részt vehetett e megalázásokban. Fernandez-Morera i.m. 251. old.</ref>
* a muszlim aki megerőszakolt egy szabad keresztény nőt, megkorbácsoltatott. A dhimmi aki megerőszakolt egy szabad muszlim nőt, halállal lakolt.<ref>Fernandez-Morera i.m. 252. old.</ref>
* aki megrágalmazott egy muszlimot, megkorbácsoltatott; aki megrágalmazott egy dhimmit, nem korbácsoltatott meg.<ref>Fernandez-Morera i.m. 252. old.</ref>
* a dhimmi a vérdíj (kompenzáció sérülésért vagy halálért) felére volt jogosult a muszlimhoz képest;<ref>Fernandez-Morera i.m. 252. old.</ref>
* egy muszlimnak lehetett dhimmi szolgája, egy dhimmininek nem lehetett muszlim szolgája;<ref>Fernandez-Morera i.m. 253. old.</ref>
* amikor egy muszlim és egy dhimmi találkozott, a dhimminek kellett előre köszönnie;<ref>Fernandez-Morera i.m. 253. old.</ref>
* a dhimminek állnia kellett a muszlim jelenlétében;<ref>Fernandez-Morera i.m. 254. old.</ref>
* a dhimmi nem hordhatott semmiféle fegyvert;<ref>Fernandez-Morera i.m. 254. old.</ref>
* a keresztény templomoknak zárva kellett maradniuk nagyobb vásárok alkalmával; míg a müezzin naponta ötször szólított imára, a keresztényeknek meg volt tiltva harangozni; mecseteket nem alakíthattak templommá, de az gyakran előfordult, hogy a templomból mecsetet csináltak. Új templomokat csak a városfalon kívül építhettek, engedéllyel; szintén engedély kellett meglévő templomot renováltatni. A keresztény templomoknak alacsonyabbnak kellett lenniük a mecseteknél. A keresztényeknek meg volt tiltva keresztet vagy feszületet közterületen és templomok falán kiállítani, és testükön, ruhájukon viselni.<ref>Fernandez-Morera i.m. 254. old.</ref>
Ezek a törvények az [[Oszmán birodalom]] görög és balkáni alattvalóira is érvényesek voltak.<ref>John S. Koliopoulos and Thanos M. Veremis, Greece: The Modern Sequel, from 1831 to the Present (New York: New York University Press, 2002), 266.old, idézi: Fernandez-Morera i.m. 254. old.</ref> Az iszlám elnyomás fojtogató körülményei alatt a dhimmiket szükségtelen volt "erőszakkal kényszeríteni", enélkül is rengetegen tértek át az iszlámra.<ref>Fernandez-Morera i.m. 254. old.</ref>
▲A [[Kalifa|kalifátus]] eszméjének határokat nem ismerő terjedése, az [[Iszlám Állam]] 2014-es fellépésekor,<ref>[https://books.google.hu/books?id=YUuzCwAAQBAJ Besenyő János-Prantner Zoltán-Speidl Blanka-Vogel Dávid: Az Iszlám állam – Terrorizmus 2.0: Történet, ideológia, propaganda]</ref> az eretneknek tekintett [[Síita iszlám|siíták]]at (arabul as-sía (الشيعة) az iszlám legnagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti), a [[jeziditák]]at ([[kurdok|kurd]] nemzetiségű vallási kisebbség) és a „könyv népeit” is, a [[Szunnita iszlám|szunnita]] iszlámra való áttérésre vagy a menekülésre kényszerítette. Bár a ''dhimmi'' védelmet biztosít a könyves népek csoportjainak, azonban ők mégis többnyire a menekülést választották és az elvándorlás felerősödött. Az Iszlám Állam dhimma szerződésében megfogalmazottak szerint például minden felnőtt keresztény férfinak évente kétszer meg kell fizetnie a dzsizját. A tehetőseknek 4 dínár aranyat, a közepes jövedelműeknek 2 dínárt, a szegényeknek pedig 1 dínárt.<ref>[http://kki.hu/assets/upload/KKI_Tanulmenyok_2015No_1_Arany-Rezsa-Szalai2.pdf Arany Anett, N. Rózsa Erzsébet, Szalai Máté: Az Iszlám Állam - következmények]</ref>
== Jegyzetek ==
| |||