„Braun Róbert (szociológus)” változatai közötti eltérés

 
[[Zsidó vallás|Izraelita vallású]] család gyermeke, apja Braun József, anyja Bruckner Berta volt. Budapesten és a [[Párizs|francia fővárosban]] járt egyetemre, ezt követően pedig a [[marosvásárhely]]i kereskedelmi iskola tanára volt. 1911-ben felkerült a magyar fővárosba, ahol [[Szabó Ervin (könyvtárigazgató)|Szabó Ervin]] irányítása alatt volt a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár|Fővárosi Könyvtár]] aligazgatója, egészen 1918-ig. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] bukását követően börtönbe vetették, majd kiszabadulását követően lektorként és fordítóként működött. Falukutató munkái úttőrők voltak. Braun elnökletével alakult meg a [[Társadalomtudományi Társaság]] szociográfiai szakosztálya. Egy ideig szerkesztette a [[Huszadik Század (folyóirat)|Huszadik Század]] c. periodikát is, majd a [[Literatura (folyóirat, 1926–1938)|Literatura]] szerkesztője volt, illetve a ''Kultúra és Tudomány'' c. sorozaté. Fordította, és propagálta [[Henry George]] műveit és eszméit (Haladás és szegénység; Kormányzóságom története). 1925-ben egyik munkatársával, [[Pikler Blanka|Pikler Blanká]]val közösen hozta létre az Általános magyar könyvjegyzék c. bibliográfiát. A ''Századunk'' főmunkatársa volt, írt cikkeket a Közgazdasági Enciklopédiába, szerkesztette a Genius, illetve a Révai lexikon pótkötetét, és mások mellett munkatársa volt az amerikai Encyclopaedia of the Social Sciences-nek.
 
Felesége Grünwald Margit, lánya [[Braun Éva (kommunista aktivista)|Braun Éva]] [[Kommunizmus|kommunista]] mozgalmár, [[KommunizmusAntifasizmus|kommunistaantifasiszta]] mártír volt.
 
== Művei ==