„2014-es jégtörés” változatai közötti eltérés
Új oldal, tartalma: „== Kialakulás == 2014 november utolsó napjaiban keletről érkező hideg levegő és a magasabb légtömegekben lévő nyugatról érkező páratelt meleg levegő kev…” Címkék: HTML-sortörés Vizuális szerkesztés |
(Nincs különbség)
|
A lap 2020. június 3., 11:05-kori változata
Kialakulás
2014 november utolsó napjaiban keletről érkező hideg levegő és a magasabb légtömegekben lévő nyugatról érkező páratelt meleg levegő keveredése miatt a 400 méternél magasabban fekvő területeken intenzív zúzmaraképződés zajlott[1]. December 1-én érkező mediterrán ciklon hatására ónos szitálás, majd ónos eső kezdett hullani, amely a már meglévő zúzmarás réteggel alkotott összecementálódott jégösszletet, így az eleve 4-5 cm vastagságú zúzmarás rétegre további 3-5 cm jég rakódott[1]. A kb. 2 napig tartó ónos eső 20-50 mm csapadékot jelentett. Ennek során az elmúlt 50 év legnagyobb mértékű, intenzitású, legnagyobb kiterjedésű jégtörése történt[2]. Jégtörésről akkor beszélhetünk, ha az ónos eső rárakódik a fákra, aminek következtében fák ágai eltörhetnek (lombkoronatörés) vagy akár gyökerestől kifordulhatnak a talajból.
Érintett területek és következmények
A leginkább érintett területek az alábbiak voltak: Vértes, Gerecse, Visegrádi-hegység, Karancs-Medves vidék, Börzsöny, Gödöllői-dombság, Pilis-Budai-hegység, Mátra és Bükk[3]. Az első felmérések során készített becsléseket összegezve lehet látni a táblázatban, az erdőgazdálkodási vállalatok fennhatósága alá tartozó területek szerint. Nehéz pontos becsléseket adni, hiszen több helyről is beszámoltak utándőlésekről[4], illetve 2015-ben is történt közepes intenzitású jégtörés[5], néhol átfedve a 2014-es területekkel.
| Erdőgazdálkodó | becsült kár (ezer ha) | becsült kár (ezer m3) | károsodott fafajok | erdőfelújítási kötelezettség (ha) |
|---|---|---|---|---|
| Budapesti Erdőgazdaság Zrt.[4] | 1,3 | 6 | bükk, tölgyek | 40 |
| Vértes Erdő Zrt.[4] | 2,2 | 23,8 | cser, magas kőris, bükk | 45 |
| Pilisi Parkerdő Zrt.[4] | 9,2 | 150-250 | 150-200 | |
| Északerdő Zrt.[4] | 3 | 8 | 15 | |
| Ipoly Erdő Zrt.[4] | 11 | 100 | bükk (80%) | 200< |
| Egererdő Zrt.[4] | 30 | bükk (81%), fenyők (9%) | ||
| ÖSSZESEN[3][6] | 40 | 320 | 500 |
A jégtörés hatalmas gazdasági károkat okozott: az őszi esőzések után felázott talajból könnyen gyökerestül kifordultak a fák, egész hegyoldalakat letarolva a dominó-effektusnak köszönhetően. Az erdészeteknek többletköltséget jelent: az elpusztult fák növekedéséből adódó hátrány, az erdőben maradó hasznosítható faanyag értéke, az egészségügyi termelés és az ebből adódó faanyag értékvesztése, az utak járhatóvá tételének költsége, az erdei infrastruktúrákban keletkezett károk, az erdőfelújítási kötelezettség[4]. Erdőfelújítási kötelezettségek teljesítése a jégtöréstől számított minimum 10 évbe fog telni és a mértéke még nőhet, hiszen a károsodott állományok regenerálódása kétséges[4].
A jégkárok jelentősen érintettek fokozottan védett, NATURA2000 és Erdőrezervátum Hálózat részét képező területeket is.
Az eseménnyel foglalkozó kutatások
A Pilisi Parkerdő területén történt vizsgálatok[3][6] bebizonyították, hogy egykorú elegyetlen állományok fogékonyabbak voltak a jégtörésre, mint a többkorú elegyes állományok. Ezen tényezők közül a többkorúság bizonyult meghatározóbbnak. A döntően fiatal és középkorú állományok károsodását a koronaterpeszességgel (faegyed törzsvastagsága és az elfoglalt növőtér viszonya) magyarázták: idősebb egyedeknél ez a mérőszám kedvezőbb.
A jégtörés az Erdőrezervátumainkat is érintette. A Pilis-oldal ER, Kis-szénás ER, Nagy Istrázsa-hegy ER és Csörgő-völgy ER-ok területén általában néhány fa kidőlése és koronatörés volt jellemző (volt, ahol az eredetileg ott lévő holtfa mennyisége megduplázódott). A Száz-völgy ER, és a Kékes ER területeit nem érintette a jégtörés. Sajnos a Prédikálószék ER, és a Pogány-Rózsás ER-ok területén nem tudták elvégezni a felméréseiket, mert ezekben állománydőlést is okozott a jégtörés. Egyes eredmények publikusan elérhetők a DINPI Cincér Füzetek különszámában[7].
A börzsönyi jégtörés közvetlen hatásainak elemzése[8][9] alapján megállapítható, hogy az első két vegetációperiódusban a jégkár okozta lombkoronavesztés legmarkánsabban a nitrofil lágyszárúak tömeges felszaporodását, illetve az alacsony (<50 cm) újulat borításának növekedését váltotta ki. Összetételben és korban homogén, magas bükk elegyarányú, kedvezőtlen állékonysági mutatókkal rendelkező gazdasági művelés alatt álló állományok a legérzékenyebbek a jégtörésekre. A jégtörés utáni kitermelés ismételt, antropogén bolygatást jelent és további módosító hatásai vannak. E változások mértékét befolyásolhatja, hogy milyen technikával végezték a kitermelést. Az erdészeti gépek által okozott talajbolygatás jobban károsítja az újulatot és nagyobb nitrofil lágyszárú borítást eredményez, mint a tradicionális közelítési technikák (lovas, kézi). Az erdőgazdálkodás alól több évtizede kivont Pogány-Rózsás Erdőrezervátum területén az erdők a gazdaságiakhoz képest valamivel kevésbé károsodtak: mind a dőlés/koronatörés arányban, mind a nitrofil lágyszárúak borításának és az újulat mennyiségének növekedésében.
A Börzsöny jégtöréssel érintett területeinek távérzékeléses azonosításával és lehatárolásával is foglalkoztak térinformatikai módszerekkel NDVI (Normalized Difference Vegetation Index)[10] és radar (SAR)[11] alapján, manuális lehatárolással ortofotók alapján, terepi referenciafelmérésekkel összevetve.
- ↑ a b Erdészeti lapok 150. évf. 12. sz. (2015. december). (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Hirka A. (szerk.). „A 2014. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint 2015-ben várható károsítások”.
- ↑ a b c A 2014. DECEMBERI JÉGKÁR OKAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A PILISI PARKERDŐ ZRT. ÁLTAL KEZELT ERDŐÁLLOMÁNYOKRA. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ a b c d e f g h i Erdészeti Lapok 150. évf. 1. sz. (2015. január). (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Hirka A. (szerk.). „A 2015. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint 2016-ben várható károsítások”.
- ↑ a b Magassy E.. „A jégkár okai és hatása a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi és Pilismaróti Erdészetének területén található erdőállományokra.”.
- ↑ Erdőrezervátumok a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ A 2014-es jégtörés tulajdonságai és az azt követő erdészeti fakitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ A 2014-es jégtörés és az azt követő kitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ A 2014. decemberi jég hatására dőléssel és koronatöréssel érintett erdőállományok azonosítása légifotók objektum-alapú elemzésével. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Sentinel-1 adatok felhasználási lehetőségei a jégkárral érintett erdőállományok vizsgálataiban. (Hozzáférés: 2020)