„2014-es jégtörés” változatai közötti eltérés

 

== Kialakulás ==

2014 november utolsó napjaiban keletről érkező hideg levegő és a magasabb légtömegekben lévő nyugatról érkező páratelt meleg levegő keveredése miatt a 400 méternél magasabban fekvő területeken intenzív zúzmaraképződés zajlott<ref name=":0">{{Cite web |url=http://erdeszetilapok.oszk.hu/01809/pdf/EPA01192_erdeszeti_lapok_2015-12.pdf |title=Erdészeti lapok 150. évf. 12. sz. (2015. december) |accessdate=2020}}</ref>. December 1-én érkező mediterrán ciklon hatására ónos szitálás, majd [[ónos eső]] kezdett hullani, amely a már meglévő zúzmarás réteggel alkotott összecementálódott jégösszletet, így az eleve 4-5 cm vastagságú zúzmarás rétegre további 3-5 cm jég rakódott<ref name=":0" />. A kb. 2 napig tartó [[ónos eső]] 20-50 mm csapadékot jelentett. Ennek során az elmúlt 50 év legnagyobb mértékű, intenzitású, legnagyobb kiterjedésű jégtörése történt<ref>{{Cite journal|title=A 2014. évi biotikus és abiotikus erdőgazdasági károk, valamint 2015-ben várható károsítások|author=Hirka A. (szerk.)}}</ref>. Jégtörésről akkor beszélhetünk, ha az [[ónos eső]] rárakódik a fákra, aminek következtében fák ágai eltörhetnek (lombkoronatörés) vagy akár gyökerestől kifordulhatnak a talajból.<br />

 

 

A jégtörés az [[Erdőrezervátum|Erdőrezervátumainkat]] is érintette. A [https://www.erdorezervatum.hu/Pilis-oldal Pilis-oldal ER], [[Kis-Szénás|Kis-szénás ER]], [https://www.erdorezervatum.hu/Nagy_Istrazsa-hegy Nagy Istrázsa-hegy ER] és [https://www.erdorezervatum.hu/Csorgo-volgy Csörgő-völgy ER]-ok területén általában néhány fa kidőlése és koronatörés volt jellemző (volt, ahol az eredetileg ott lévő holtfa mennyisége megduplázódott). A [https://www.erdorezervatum.hu/Gerecse_Szaz-volgy Száz-völgy ER], és a [https://www.erdorezervatum.hu/Kekes Kékes ER] területeit nem érintette a jégtörés. Sajnos a [https://www.erdorezervatum.hu/Predikaloszek Prédikálószék ER], és a [https://www.erdorezervatum.hu/Pogany-Rozsas Pogány-Rózsás ER]-ok területén nem tudták elvégezni a felméréseiket, mert ezekben állománydőlést is okozott a jégtörés. Egyes eredmények publikusan elérhetők a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park|DINPI]] Cincér Füzetek különszámában<ref>{{Cite web |url=https://www.dunaipoly.hu/uploads/2017-04/20170421101659-cincer-kulonszam-2015-erdorezervatumok-t3l985uw.pdf |title=Erdőrezervátumok a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén |accessdate=2020}}</ref>.

A börzsönyi jégtörés közvetlen hatásainak elemzése<ref>{{Cite web |url=http://real.mtak.hu/105935/1/let_fajl_megnyitas.phpi_faj_azo1954 |title=A 2014-es jégtörés tulajdonságai és az azt követő erdészeti fakitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben |accessdate=2020}}</ref><ref>{{Cite web |url=https://greenfo.hu/szakdolgozatok/a-2014-es-jegtores-es-az-azt-koveto-kitermeles-hatasai-a-borzsony-erdeiben/ |title=A 2014-es jégtörés és az azt követő kitermelés hatásai a Börzsöny erdeiben |accessdate=2020}}</ref> alapján megállapítható, hogy az első két vegetációperiódusban a jégkár okozta lombkoronavesztés legmarkánsabban a nitrofil lágyszárúak tömeges felszaporodását, illetve az alacsony (<50 cm) újulat borításának növekedését váltotta ki. Összetételben és korban homogén, magas bükk elegyarányú, kedvezőtlen állékonysági mutatókkal rendelkező gazdasági művelés alatt álló állományok a legérzékenyebbek a jégtörésekre. A jégtörés utáni kitermelés ismételt, antropogén bolygatást jelent és további módosító hatásai vannak. E változások mértékét befolyásolhatja, hogy milyen technikával végezték a kitermelést. Az erdészeti gépek által okozott talajbolygatás jobban károsítja az újulatot és nagyobb nitrofil lágyszárú borítást eredményez, mint a tradicionális közelítési technikák (lovas, kézi). Az erdőgazdálkodás alól több évtizede kivont [https://www.erdorezervatum.hu/Pogany-Rozsas Pogány-Rózsás Erdőrezervátum] területén az erdők a gazdaságiakhoz képest valamivel kevésbé károsodtak: mind a dőlés/koronatörés arányban, mind a nitrofil lágyszárúak borításának és az újulat mennyiségének növekedésében.