„Galilei-holdak” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a hát igen, a Medici-holdakat nem Galilei nevezte el |
||
2. sor:
[[Fájl:Jupiter and the Galilean Satellites.jpg|bélyegkép|Galilei-holdak (felülről lefelé haladva): Io, Europa, Ganymedes és a Callisto (a kép a holdak nagyságát illusztrálja)]]
A '''Galilei-holdak''' a [[Jupiter]] négy legnagyobb [[Hold (égitesttípus)|holdja]], melyeket az itáliai csillagász, [[Galileo Galilei]] fedezett fel. Galilei a holdakat 1610. január 7-én észlelte először, egyes vélemények azonban felfedezőjüknek [[Gan De]] kínai csillagászt tekintik, aki szerintük közel kétezer évvel korábban, i. e. 362-ben figyelt fel az égitestekre. A holdakat már kis méretű távcsővel észlelhetjük, de megfelelő látási viszonyok esetén a legkülsőt, a [[Callisto|Callistót]] akár szabad szemmel is felfedezhetjük. A holdak felfedezése fontos érv volt a [[Geocentrikus világkép|geocentrikus]], azaz a Föld-középpontú világkép ellen, és elősegítette a [[kopernikusz]]i [[Heliocentrikus világkép|heliocentrikus]], vagyis a
A Galilei-holdak valószínűsíthetően már az ókori történetekben felbukkantak: [[Babilon]]ban [[Marduk]]ot (a Jupiter) látták bennük négy kutyájával, [[Ókori Egyiptom|Egyiptomban]] pedig [[Hórusz]]t négy fiával.
10. sor:
A holdak nevére több javaslat is született. [[Giovanni Battista Hodierna]], Galilei tanítványa a négy Medici-testvér után Principharus, Victipharus, Cosmipharus illetve Ferdinandipharus névre keresztelte volna a holdakat, de [[Johannes Hevelius]] és [[Jacques Ozanam]] is ajánlott neveket. A holdak elkeresztelésében végül [[Simon Marius]] javaslata győzedelmeskedett. A magát Galileivel együtt a holdak felfedezőjének kikiáltó Marius az [[Io (hold)|Io]], [[Europa]], [[Ganymedes]] és [[Callisto]] neveket adta az égitesteknek. Ezeket a neveket [[1614]]-ben a Mundus Jovialis-ban publikálta.
[[Fájl:A Galilei-holdak.jpg|bélyegkép|A Galilei-holdak Budapestről nézve, 2017 húsvétján (középen a Jupiter)]]
Galilei Marius névjavaslatait következetesen elutasította, és egy új, számokon alapuló elnevezési rendszert dolgozott ki, melyet még ma is használnak, s amely a holdak bolygójuktól való távolságán alapul. Sorrendjüknek megfelelően tehát az Io, az Europa, a
[[Olaf Römer]] [[Dánia|dán]] [[csillagász]] e holdak [[Fedés (csillagászat)|fedéseit]] használta a [[fénysebesség]] méréséhez.
| |||