„Összekötő vasúti híd” változatai közötti eltérés

→‎Előzmények: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
a (a köznyelv mindkét elnevezést használja)
(→‎Előzmények: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása)
 
== Előzmények ==
Az [[1860-as évek]] végére Budapesten már három nagy [[fejpályaudvar]] működött: az [[Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság|Osztrák Államvasút Társaság]] (röviden OÁVT) indóháza,[[pesti indóház]]a (a mai [[Nyugati pályaudvar]] elődje), a [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|Magyar Királyi Államvasutak]] losonci pályaudvara (a mai [[Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)|Józsefvárosi pályaudvar]]) és a [[Déli Vasút]] budai pályaudvara (a mai [[Déli pályaudvar (Budapest)|Déli pályaudvar]]). Az egymástól független vasúttársaságok pályaudvarait nem kötötte össze vágány, erre a társaságok részéről igény sem merült fel.
 
A Duna jobb és bal partján kiépült vasútvonalakat egybekapcsoló [[körvasút]] déli szakaszának egy Duna-hídon át történő vezetését már az [[1860-as évek]] végén tanulmányozták. Az összekötő vasút és a híd terveinek kidolgozásával a Magyar Királyi Államvasutak Vasútépítészeti Igazgatóságát bízták meg. Az 1868–69 között készített négy tervváltozat négynyílású, 94–116 m közötti nyílásméretű, vasszerkezetű híd létesítését irányozta elő.