„Mohácsi csata” változatai közötti eltérés

Visszavontam az utolsó 2 változtatást (2001:4C4D:1406:B200:CB9:5EED:59A3:4CBA és Domoka), visszaállítva 2001:4C4C:1ADB:4000:8132:B379:E1E:68B1 szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó 2 változtatást (2001:4C4D:1406:B200:CB9:5EED:59A3:4CBA és Domoka), visszaállítva 2001:4C4C:1ADB:4000:8132:B379:E1E:68B1 szerkesztésére)
 
=== Török haderő ===
Az [[oszmán hadsereg]] erőit hatvanezer reguláris [[szpáhi]]ra és [[janicsár]]ra teszik, ez azonban a mai történelmi kutatások szerint túl sok, a teljes oszmán haderő reguláris állománya volt hatvan-hetvenezer, s ebben a csatában az nem vett részt. Valójában az elit egységek száma 5030 ezer fő lehetett, amelyhez hozzájöttek az irreguláris csapatok, az [[aszab]]ok és az [[akindzsi]]k és a többi egység. Így ebből állt össze a hatvanezer fős török sereg.
 
== A csata lefolyása ==
[[Fájl:Orlai perenyine.jpg|bélyeg|260px|[[Orlai Petrich Soma]]: Perényiné a mohácsi csata után összeszedi a halottakat (1860 körül)]]
[[Fájl:Mohács szobrok 1.JPG|bélyeg|260px|II. Lajos szobra Mohácson]]
A mohácsi csata után az ország fővárosa, [[Buda (történelmi település)|Buda]], védtelen volt. A király és vele együtt a főnemesség jelentős része meghalt, a további védekezés megszervezése nehézségekbe ütközött. Gyakorlatilag csak az [[erdély]]i, kb. 15 ezer fős had maradt ütőképes [[I. János magyar király|Szapolyai János]] vezetésével, de ő nem vállalta a harcot. A török fősereg szeptember 12-én bevonult a védtelenül hagyott Budára (az udvar [[Pozsony]]ba menekült), és csapatai elkezdték a környék kifosztását és felperzselését. [[Pest (történelmi település)|Pest]] lakosságát teljesen kiirtották. Komolyabb ellenállást a [[Pilismaróti harcok|Pusztamarót]] mellett összegyűlt kb. 25 ezer fős paraszt- és jobbágysereg tanúsított, amely szekértábort hozott létre, de a jól felfegyverzett törökök hamar szarrávertékszétverték és lemészárolták őket. A tél közeledtével a szultán úgy döntött, hogy csapataival visszavonul Törökországba (1526. október), de közép-európai hódításairól nem szándékozott lemondani: [[1529]]-ben Magyarország középső részén most már zavartalanul áthaladó hadai Bécset is megostromolták, de a várost nem tudták bevenni. Elesett viszont több magyar vár is.
 
[[Magyar belháború (1526–38)|1526 őszén megindult a rivalizálás a koronáért]] [[I. Ferdinánd magyar király|Ferdinánd]] osztrák főherceg, [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Habsburg Mária királyné]] testvére, és Magyarország választott királya [[I. János magyar király|Szapolyai János]] között. Először Szapolyai, majd Ferdinánd is királlyá koronáztatta magát. Fegyveres felkelést robbantottak ki a [[szerbek]] [[Cserni Jován]] vezetésével, akik [[Ausztria]] alá adták magukat (Jován annak idején harcolt a mohácsi csatában). [[1541]]-ben az ország három részre szakadt: nyugaton a Habsburgok uralkodtak, akik megszerezték a [[Szent Korona|magyar koronát]], keleten Szapolyai János szintén viselte a királyi címet, de elismerte a török fennhatóságot, végül az ország belsejében Budáig nyúló ék alakú területet a törökök (Szapolyai halála után) végleg megszállták, és [[pasalik]]ká ([[Budai vilajet]]) alakították.