Wikipédia

„Magyarország” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
párizsi...
a felsőoktatás sajnos tandíjas
69. sor:
Magyarország jelenlegi [[Országhatár|határai]] nagyjából egyeznek az [[1920]]-ban, az [[első világháború]]t lezáró [[trianoni békeszerződés]]ben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát.<ref>{{cite book| author = Richard C. Frucht| title = Eastern Europe: An Introduction to the People, Lands, and Culture| url = https://books.google.com/?id=lVBB1a0rC70C| date = 31 December 2004| publisher = ABC-CLIO| isbn = 978-1-57607-800-6| page = 360 }}</ref><ref>{{cite encyclopedia|title=Trianon, Treaty of|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-TrianonTr.html|encyclopedia=[[The Columbia Encyclopedia]]|year=2009}} {{Wayback|url=http://www.encyclopedia.com/doc/1E1-TrianonTr.html |date=20120701000000 }}</ref><ref>{{cite web| title= A Trianoni békeszerződés szövege (angol)| url= http://wwi.lib.byu.edu/index.php/Treaty_of_Trianon| accessdate= 10 June 2009| archiveurl= https://web.archive.org/web/20081204035603/http://wwi.lib.byu.edu/index.php/Treaty_of_Trianon| archivedate= 2008-12-04}}</ref> A két világháború között számos kormány megalakult, többek között kommunista kormány is, melynek bukása és felszámolása után megalakult két politikai vezetőség, melyek mindkét irányba más-más érdekeket szolgáltak ki. Magyarország a Horthy-kormány mellett a revízió reményében, a Szálasi-kormány mellett a német érdekeket kiszolgálva lépett be a [[második világháború]]ba a de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az [[Párizsi békeszerződések|1947-es párizsi békeszerződés]] pedig kialakította a mai országhatárokat. A háborút követően a [[Szovjetunió]] megszállási övezetébe került az ország. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltásig]] kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az [[1956-os forradalom]] kapcsán, másodszor az 1989-es [[páneurópai piknik]] okán.<ref>{{cite news|last=Hanrahan|first=Brian|authorlink=Brian Hanrahan|title=Magyarország szerepe az 1989-es "forradalmakban" - BBC (angol)|url=http://news.bbc.co.uk/2/hi/8036685.stm|publisher=[[BBC News]]|date=9 May 2009|accessdate=2017-06-07|archiveurl=https://web.archive.org/web/20171010112934/http://news.bbc.co.uk/2/hi/8036685.stm|archivedate=2017-10-10}}</ref><ref>{{cite news| url=https://query.nytimes.com/gst/fullpage.html?res=950DE5DD1530F934A25755C0A96F948260 | work=The New York Times | first=Henry | last=Kamm | title=A magyar aki vezette az 1956-os forradalmat, hősként lett eltemetve (angol)| date=17 June 1989}}</ref>
 
A [[21. század]]ban Magyarország középhatalomnak minősül,<ref name="Solomon">Solomon S (1997) [http://www.issafrica.org/Pubs/Monographs/No13/Solomon.html South African Foreign Policy and Middle Power Leadership] {{webarchive |url=https://web.archive.org/web/20150426220103/http://www.issafrica.org/Pubs/Monographs/No13/Solomon.html |date=26 April 2015 }}, ''ISS''</ref><ref name="Higott-Cooper">{{cite journal|last1=Higgott|first1=Richard A.|last2=Cooper|first2=Andrew Fenton|title=Middle power leadership and coalition building: Australia, the Cairns Group, and the Uruguay Round of trade negotiations|journal=International Organization|date=1990|volume=44|issue=4|pages=589–632|doi=10.1017/S0020818300035414|jstor=2706854}}</ref> nominálisan számolva a világ [[Országok GDP szerinti listája (nominális)|55. legnagyobb gazdaságával]] rendelkezik, míg az [[Országok GDP szerinti listája (PPP)|50. vásárlóerő paritás alapján]], az [[IMF]] által vizsgált 191 országból. Az ország a világ 37. legnagyobb exportőre,<ref>{{cite web |url= https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2078rank.html |title= Country Comparison: Exports |work= [[The World Factbook]] |publisher= [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]] |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20190427111612/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2078rank.html |archivedate= 2019-04-27 }}</ref> az importőrök listáján pedig a 36. helyen áll.<ref>{{cite web |url= https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/rankorder/2087rank.html |title= Country Comparison: Imports |work= [[The World Factbook]] |publisher= [[Központi Hírszerző Ügynökség|Central Intelligence Agency]] |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20081004070323/https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook//rankorder/2087rank.html |archivedate= 2008-10-04 }}</ref> Magyarország gazdasága magas jövedelmű [[OECD]] gazdaságnak minősül,<ref>{{cite web |url= http://hvg.hu/gazdasag/20090910_IMF_magyarorszag_uzleti_kornyezet_rangsor |title= Magyarország visszacsúszott a Világbank "Doing Business" rangsorában |date= 2009-09-10 |publisher= HVG |accessdate= 2018-08-09 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20180809122504/http://hvg.hu/gazdasag/20090910_IMF_magyarorszag_uzleti_kornyezet_rangsor |archivedate= 2018-08-09 }}</ref> és a világ [[Emberi fejlettségi index|nagyon magas emberi fejlettségi szintű]] országai közé tartozik.<ref>{{cite web |title= Human Development Report 2016 |url= http://hdr.undp.org/sites/default/files/2016_human_development_report.pdf |publisher= United Nations Development Programme |accessdate= 2018-01-04 |archiveurl= https://web.archive.org/web/20170718200510/http://hdr.undp.org/sites/default/files/2016_human_development_report.pdf |archivedate= 2017-07-18 }}</ref> Polgárai számára általános [[Társadalombiztosítás|társadalom- és nyugdíjbiztosítási]] rendszert tart fenn, [[Egészségbiztosítás|ingyenes egészségügyi ellátással]] és az [[Magyarország oktatási rendszere|egyetemitérítésmentes szintigalap-, térítésmentesilletve középfokú oktatással]]. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kifejezetten kedvezőnek mondhatóak: az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa,<ref>{{Cite web|url=https://www.numbeo.com/quality-of-life/rankings_by_country.jsp|title=Quality of Life Index by Country 2018|accessdate=2018-06-28|work=www.numbeo.com|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180123014301/https://www.numbeo.com/quality-of-life/rankings_by_country.jsp|archivedate=2018-01-23}}</ref> 20. helyen áll a ''Jó Ország Index'' rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe),<ref>{{Cite web |url=https://goodcountry.org/index/results |title=Archivált másolat |accessdate=2017-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170606230401/https://goodcountry.org/index/results |archivedate=2017-06-06 }}</ref> 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában,<ref>Human Development Reports, ''[http://hdr.undp.org/en/statistics/understanding/indices Composite indices — HDI and beyond] {{Wayback|url=http://hdr.undp.org/en/statistics/understanding/indices |date=20160810022820 }}'' (2018) 87</ref> 30. a ''Társadalmi Fejlettségi Index'' alapján,<ref>{{cite web|title=Social Progress Imperitive Website|url=https://www.socialprogressimperative.org/|publisher=Social Progress Imperitive|accessdate=30 October 2015|archiveurl=https://web.archive.org/web/20151029050923/http://www.socialprogressimperative.org/|archivedate=2015-10-29}}</ref> a világ 29. leginnovatívabb országa a ''Globális Innovációs Index'' felmérése szerint,<ref>{{Cite web |url=https://www.globalinnovationindex.org/analysis-indicator |title=Archivált másolat |accessdate=2017-06-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20190720052025/https://www.globalinnovationindex.org/analysis-indicator |archivedate=2019-07-20 }}</ref> és egyben a világ 14. legbiztonságosabb országa.<ref>{{Cite web |url=http://visionofhumanity.org/app/uploads/2017/06/GPI-2017-Report-1.pdf |title=Global Peace Index 2017 - 15. hely (2016: 19. hely) |accessdate=2017-06-08 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170602135412/http://visionofhumanity.org/app/uploads/2017/06/GPI-2017-Report-1.pdf |archivedate=2017-06-02 }}</ref> Magyarország&nbsp;kevésbé [[korrupció|korrupt]] ország világviszonylatban, míg az Európai Unióban a második legkorruptabb.<ref>{{cite news|url=https://mno.hu/belfold/ti-magyarorszag-a-masodik-legkorruptabb-orszag-az-eu-ban-2449030|title=TI: Magyarország a második legkorruptabb ország az EU-ban|publisher=[[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|mno.hu]]|date=2018-02-21|accessdate=2018-07-04|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180704213000/https://mno.hu/belfold/ti-magyarorszag-a-masodik-legkorruptabb-orszag-az-eu-ban-2449030|archivedate=2018-07-04}}</ref> A [[Transparency International]] 180 országot rangsoroló indexében 45 pontot kapott&nbsp;2017-ben, és ezzel az ország a 66. helyen áll. Az ország 2012-ben 55 pontot kapott.<ref>{{cite web|url=https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017|title=Corruption Perceptions Index 2017|accessdate=2018-02-22|date=2018-02-21|publisher=[[Transparency International]]|language=angol|archiveurl=https://web.archive.org/web/20191223213054/https://www.transparency.org/news/feature/corruption_perceptions_index_2017|archivedate=2019-12-23}}</ref><ref>{{Cite web|url=https://index.hu/gazdasag/2018/02/21/ti_korrupcios_jelentes/|title=Magyarország már majdnem a legkorruptabb ország az EU-|accessdate=2018-02-22|date=2018-02-21|publisher=[[Index.hu]]|archiveurl=https://web.archive.org/web/20180221202834/https://index.hu/gazdasag/2018/02/21/ti_korrupcios_jelentes/|archivedate=2018-02-21}}</ref>
 
Az [[Magyarország a nemzetközi szervezetekben|ország többek között]] az [[Európai Unió]], a [[Észak-atlanti Szerződés Szervezete|NATO]], az [[Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet|OECD]], a [[Világbank]] és az [[Egyesült Nemzetek Szervezete|ENSZ]] tagja is, része a [[Schengeni egyezmény|schengeni övezetnek]], valamint egyik alapítója az úgynevezett [[Visegrádi Együttműködés]] szervezetnek. Magyarország a 10. legnépszerűbb [[Turizmus|turisztikai]] célpont [[Európa|Európában]], 2015-ben 16,3 millió külföldi turista kereste fel az országot.<ref>[http://www.e-unwto.org/doi/book/10.18111/9789284418145 WTO Tourism Highlights 2016, 8. oldal]</ref> Az ország ad otthont a világ legnagyobb [[Termálvizek Magyarországon|termálvízkészletének]], a [[Hévízi-tó|világ második legnagyobb termáltavának]], [[Balaton|Közép-Európa legnagyobb tavának]] és [[Hortobágyi Nemzeti Park|Közép-Európa legnagyobb füves síkságának]].
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország”