„Apátistvánfalva” változatai közötti eltérés

Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség, helyesírás
(→‎Polgármesterei: linkjavítás)
(Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség, helyesírás)
 
== Fekvése ==
A település az [[Őrségi Nemzeti Park]] területén, az osztrák-magyar-szlovén [[Hármashatárhármashatár]]nál, az [[Ausztria|osztrák]] határátkelőtől 10, a [[Szlovénia|szlovén]] határátkelőtől 3 kilométerre helyezkedik eltalálható. A legközelebbi város, [[Szentgotthárd]] 8 kilométerre van innen. Közeli települések: [[Alsószölnök]], [[Kétvölgy]], [[Orfalu]], [[Szakonyfalu]]. A település területétTerületét a [[7456-os közút|7456-os]], a [[7457-es közút|7457-es]] és a [[7458-as közút|7458-as utakút]] érintikérinti. A legközelebbi város, [[Szentgotthárd]] 8 kilométerre északra van Apátistvánfalvától. A környező települések: délnyugatra [[Kétvölgy]], délkeletre [[Orfalu]], északnyugatra [[Szakonyfalu]].
 
TelepülésszerkezetétApátistvánfalva településszerkezetét a [[szórványtelepülés|szórványbeépítettség]] jellemzi. Egy-egy ház külön dombtetőre épülépült, és körülötte helyezkednek el a művelthozzá tartozó földekszántóföldek és legelők.
 
Területe [[1978]] óta szigorúan védett és, [[2002]] óta a nemzeti park része. Alpokaljai dombságon fekszik, erdőkkelerdők és dombokkaldombok veszik körülvévekörül. A vidékre jellemző az európai szinten is ritka növény- és állatvilág, amely különösen gombákban és lepke faunákban gazdag.
 
== Története ==
A [[19. század]] végén ''Istvánfalu'' és [[Újbalázsfalva]] összevonásával jött létre. Istvánfalu valamikor a [[szentgotthárdi ciszterci apátság]] birtoka volt, első fennmaradt okleveles említése [[1328]]-ból származik, amely szerint a község nevében benn van az ''István'' névvaló. Névadója Harding Szent István, egykori apát, akinek emlékére [[1683]] óta minden nyáron búcsút tartanak, és akinek tiszteletére a templomot is emelték.
 
A vérzivataros [[17. század]]ban, pontosabban [[1622]]-ben, az akkor ''Istvánd''ként említett falu és a szomszédos ''Börgölin'' (ma [[Újbalázsfalva]], Apátistvánfalva része) meghódolmeghódolt az [[Oszmán Birodalom|oszmánoknak]].
A tisztartótiszttartó jelentése szerint, a meghódolás előtt egy évvel, a [[Nagykanizsa|kanizsai várb]]ól [[Vas vármegye|VasvármegyébeVas vármegyébe]] feltörővonuló török lovasok (az ''[[akindzsi]]k'') behatoltak a két községbe, s felgyújtották: ''„czak 5 ház maradot megh..”.'', s 40 embert, köztük egy bizonyos ''„Domczecz'' (v. t. Doncsecs?) Mihály”Mihályt”''t, feleségét és gyerekét és egy ''„Koczai (v. t. Koczján?) Jakab”'' nevezetű lakos
fiait vitték el, akikért 400 ill. 15 forintot kértek váltságdíjért. Az emberek amúgy hiába hódoltak meg, mert a sarcot a foglyokért ki kellett fizetniük. és nemNem sokkal később [[rácok|rác]] lovasok törtek be, akik három embert gyilkoltak megmegöltek, négyet pedig rabságba hurcoltak.
[[Fájl:Hősi halottak emlékműve Apátistvánfalván.JPG|bélyegkép|balra|300px|Az [[első világháború|I.]]-[[második világháború|II. világháború]] hősi halottainak nevei a domborművön. Az [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] sisakján levő tollat korábban a leventék puskával lőtték le, nemrégiben újrafaragták.]]
Az [[1664]]-es [[szentgotthárdi csata (1664)|szentgotthárdi csata]] idején a falut újfent elpusztították, de a lakosság túlélte a szörnyű megpróbáltatásokat és a háborúk elmúltával a település ismét fejlődésnek indulhatott. Néhány német családot is betelepítettek; ők hamar beolvadtak, s mára csak nevük utal az etnikumukra (például ''Gmeindl'', ''Grebenár'').
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] honvédseregében Istvánfalva is adott szlovén honvédeket, ezek voltak: Hodács MihályMihályt, Holecz AndrásAndrást, Dömötör (valószínűleg inkább Domiter) JánosJánost, Sak FülöpFülöpöt, Koszár MátyásMátyást, Vajda MártonMártont, Doncsetz MátyásMátyást és Grah IstvánIstvánt. Koszár József honvédet Peszkócon ([[Petőfa]]), Vanda Jánost [[Szentgotthárd]]on, Sollár Józsefet Szakonyfaluban sorozták be. KoszárA Mátyásforrások hősiességétkülön kiemelik Koszár Mátyásnak a [[csornai csata|csornai ütközetben]] atanúsított források külön kiemelikhősiességét.
A megfogyatkozott lakosság a háborúk elmúltával újra gyarapodásnak, a település fejlődésnek indulhatott. Néhány német családot be is telepítettek, de azok csakhamar beolvadtak, s mára csak nevük utal az etnikumukra (például ''Gmeindl'', ''Grebenár'').
 
A falu lakói a [[19. század]]ban s egészen az [[Első világháború|I. világháború]] végéig sertés-, és borjúhúst szállítottak [[Stájerország]]ba, valamintde jelentős volt a faluban a fazekasság is (a cserépfazék volt a legkelendőbb áru). AAz háborúI. után,világháború és az új határok meghúzásávalmeghúzása elvesztetteután a falu elvesztette ezt a hasznos jövedelemforrást, s megnőtt a csempészések számacsempésztevékenység.
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc]] honvédseregében Istvánfalva is adott szlovén honvédeket, ezek voltak Hodács Mihály, Holecz András, Dömötör (valószínűleg inkább Domiter) János, Sak Fülöp, Koszár Mátyás, Vajda Márton, Doncsetz Mátyás és Grah István. Koszár József honvédet Peszkócon ([[Petőfa]]), Vanda Jánost [[Szentgotthárd]]on, Sollár Józsefet Szakonyfaluban sorozták be. Koszár Mátyás hősiességét a [[csornai csata|csornai ütközetben]] a források külön kiemelik.
 
[[1785]]-ben [[Szily János (püspök)|Szily János]] közreműködésével épült katolikus temploma, amely fontos központtá tette a községet. Egy időben tartozott hozzá tartozott ''Börgölin'' (ma [[Újbalázsfalva]], ''Otkovci/Otkaufci'', Apátistvánfalva), ''Permise'' (''Verica'', ma [[Kétvölgy]]), ''Markócz'' (ma [[Márokrét]], ''Markovci/Markofci'', [[Szlovénia]]), ''[[Orfalu]]'' ''(Andovci/Andofci)'', ''[[Szakonyfalu]]'' ''(Sakalovci/Sakalofci)'' és ''Tótfalu'' (ma [[Rábatótfalu]]/''Slovenska ves'', [[Szentgotthárd]]) [[magyarországi szlovének|magyarországi szlovén]] községek. Jelenleg csak [[Kétvölgy]] és [[Orfalu]] falvak a részei.
A falu lakói a [[19. század]]ban egészen az [[Első világháború|I. világháború]] végéig sertés-, borjúhúst szállítottak [[Stájerország]]ba, valamint jelentős volt a fazekasság (a cserépfazék volt a legkelendőbb áru). A háború után, az új határok meghúzásával elvesztette a falu ezt a hasznos jövedelemforrást, s megnőtt a csempészések száma.
 
A község védőszentje és névadója az [[anglia]]i [[Harding Szent István]], akinek képmása a falu címerében is benne van, s; jobb kezében a templom miniatürizált mása, jelképezvejelképezi Istvánfalvát.
[[1785]]-ben [[Szily János (püspök)|Szily János]] közreműködésével épült katolikus temploma, amely fontos központtá tette a községet. Egy időben tartozott hozzá ''Börgölin'' (ma [[Újbalázsfalva]], ''Otkovci/Otkaufci'', Apátistvánfalva), ''Permise'' (''Verica'', ma [[Kétvölgy]]), ''Markócz'' (ma [[Márokrét]], ''Markovci/Markofci'', [[Szlovénia]]), ''[[Orfalu]]'' ''(Andovci/Andofci)'', ''[[Szakonyfalu]]'' ''(Sakalovci/Sakalofci)'' és ''Tótfalu'' (ma [[Rábatótfalu]]/''Slovenska ves'', [[Szentgotthárd]]) [[magyarországi szlovének|magyarországi szlovén]] községek. Jelenleg csak [[Kétvölgy]] és [[Orfalu]] falvak a részei.
 
[[2005]]-ben a templomban egy emléktáblát állítottak, mely tartalmazza az [[1785]]–[[2001]] között itt szolgált lelkipásztorok neveit és [[káplán|káplánok]]okét isnevét.
A község védőszentje és névadója az [[anglia]]i [[Harding Szent István]], akinek képmása a falu címerében is benne van, s jobb kezében a templom miniatürizált mása, jelképezve Istvánfalvát.
 
[[2011]]-ben 364 lakosából 236, a lakosság 65 százaléka, vallotta magát a [[magyarországi szlovének|szlovén (vend)]] nemzetiséghez kötődőnek (nemzeti, anyanyelvi, vagy kulturális kötődés alapjánformájában). A falu lakóinak többsége katolikus vallású.<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_18 |title=Népszámlálás 2011, Vas megye - Részletes táblák |date=2012-03-02 |accessdate=2014-10-05 | publisher=Központi Statisztikai Hivatal |format=html |language=magyar }}</ref>
[[2005]]-ben a templomban egy emléktáblát állítottak, mely tartalmazza az [[1785]]–[[2001]] között itt szolgált lelkipásztorok neveit és [[káplán]]okét is.
 
[[2011]]-ben 364 lakosából 236 fő, a lakosság 65 százaléka, vallotta magát a [[magyarországi szlovének|szlovén (vend)]] nemzetiséghez kötődőnek (nemzeti, anyanyelvi, vagy kulturális kötődés alapján). A falu lakóinak többsége katolikus vallású.<ref>{{cite web |url=http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_18 |title=Népszámlálás 2011, Vas megye - Részletes táblák |date=2012-03-02 |accessdate=2014-10-05 | publisher=Központi Statisztikai Hivatal |format=html |language=magyar }}</ref>
 
[[Fájl:Az istvánfalvi templom a dombtetőn.jpg|bélyegkép|Az istvánfalvi templom a dombtetőn|right|300px]]
 
==Népesség==
A település népességének változásaalakulása:
{{népességdiagram}}
== Nevezetességei ==
 
* Az [[1785]]-ben épült [[Harding Szent István-templom (Apátistvánfalva)|Harding Szent István katolikus templom]], és a mellette temetővellévő temető
* aA [[Hársas József|Hársas]]-patak
* A Rókagomba Tanösvény
* A világháborús emlékmű, rajta Apátistvánfalva, [[Kétvölgy|Permise]], [[Orfalu]], [[Újbalázsfalva]] lakosainakkét hősivilágháborúban halottaielesett a két világháború alatt.hősi Ahalottainak szobornevei, legfelső részén [[Árpád magyar fejedelem|Árpád fejedelem]] szobra ([[Kallós Ede (szobrász)|Kallós Ede]] munkája).
* A Határőrmúzeum
* Az Apát Hotel
* Ökoturisztikai Információs Centrum – aA 2013-ban átadott, turistáknak épült bemutatóhely, az Ökoturisztikai Információs Centrum, amely a RábavidékRába-vidék turisztikai célpontjait, programjait foglalja össze egy interaktív kiállítás keretében., Aés látogatókismerteti Magyarországona látogatókkal nemcsak Magyarország, kívülhanem Ausztria és Szlovénia közeli nevezetességeit is megismerhetik.
*Az iskola
*Iskola
 
== Híres emberek ==
* [[Marics Ferenc]] kántortanító (1791-1844)
* [[Krajczár Károly]] [[Magyarországi szlovének|magyarországi szlovén]] pedagógus, népmesegyűjtő, tankönyvszerkesztő (1936-2018)
* [[Krajczár Károly]]
 
== A település az irodalomban ==
Apátistvánfalva (Istvánfalva néven, több más környékbeli településsel, helyszínnel együtt) érintőlegesen említésre kerül [[Szamos Rudolf]] ''[[Kántor nyomoz (regény)|Kántor nyomoz]]'' című bűnügyi regényében,; ezen a tájon zajlik a [[Kántor (kutya)|legendás nyomozókutya]] életét bemutató kötetkönyvben egyikleírt fontosegyik nyomozásanyomozás.
 
==Jegyzetek==