„Edvi Illés Károly” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
22. sor:
Az elemi iskola végeztével az elsőtől a negyedik osztályig Aszódon járt gimnáziumba, majd ötödik osztályos korától Sopronban tanult és itt is érettségizett az [[Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola|evangélikus líceumban]].
1860-ban ősszel a bécsi egyetem jogi karára iratkozik be, 1861. év tavaszán már a pesti egyetemen végzi jogi tanulmányait
Ügyvédi szakvizsgája letételét követően 1867. évi november hó 28-án Pest-Pilis-Solt vármegye évnegyedes közgyűlésén megyei tb. tiszti alügyésszé nevezik ki, majd az 1868. március 19-én tartott vármegyei közgyűlésen "rendszerinti tiszti alügyésszé" választják
1872 és 1883 között már királyi ügyészként dolgozott Szegeden, Aradon, Budapesten és Pécsett. Ügyészként, a vád képviseletében részt vett gróf [[Ráday Gedeon (királyi biztos)|Ráday Gedeon]] királyi biztos és Laucsik Máté vizsgálóbíró mellett a betyárvilág, az alföldi rablóbandák felszámolásában. Ráday Edvi Illést erre a feladatra lényeglátó, higgadt, alapos munkája, kisugárzó egyénisége miatt választotta. A büntetőperek csúcsa 1872-ben a [[Rózsa Sándor]] és társai elleni per volt, ahol ügyészként négy ügyvéddel állt szemben. Tapasztalatait Emlékeim a szegedi várból című kéziratában írta le. 1873 után az ügyészi feladatok ellátása mellett büntetőjogi tudását a jogi irodalomban, szakkönyvek írásában és a törvényhozásban is kamatoztatta. 1875–76-ban részt vett az 1878. évi V. törvény, az ún. [[Csemegi-kódex|Csemegi Kódex]] megalkotásában.
| |||