„Herbert Spencer Gasser” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
forma |
|||
29. sor:
==Élete==
===Tanulmányai===
Herbert S. Gasser a [[wisconsin]]i Platteville-ben született 1888. július 5-én. Apja, Herman Gasser [[Tirol]]ból vándorolt be Amerikába, ahol orvosnak tanult és praktizált. Anyja, Jane Elisabeth Gasser (született Griswold) régi [[connecticut]]i családból származott. Három gyermekük közül Herbert volt a legidősebb. Iskoláit szülővárosában végezte; egy évet betegség miatt ki kellett hagynia. Mérnök szeretett volna lenni, de apja rábeszélésére a [[Wisconsini Egyetem]] orvosi szakára iratkozott be. 1910-ben [[BSc]], 1911-ben mesteri oklevelet kapott. Az egyetemen az élettantanára az a [[Joseph Erlanger]] volt, akinek később a munkatársa lett. Orvosi képzését 1915-ben a [[Johns Hopkins Egyetem]]en fejezte be, [[Baltimore (Maryland)|Baltimore]]-ban, ahol véralvadási kutatásokat is végzett. Gasser ezután visszatért Wisconsinba, ahol az egyetemen farmakológiát oktatott, de Erlanger egy évvel később meghívta maga mellé a [[Saint Louis (Missouri)|St. Louisi]] [[Washington Egyetem (St. Louis)|Washington Egyetemre]].
===Tudományos munkássága===
Miután az Egyesült Államok 1917-ben belépett az [[első világháború]]ba, Erlanger és Gasser a sebesülési sokkot tanulmányozta, majd Gasser 1918-tól a háború végéig [[Washington (főváros)|Washingtonban]] vegyifegyver-kutatásokat végzett. 1918 decemberében visszatért St. Louisba és az [[ideg]]rostok elektromos tevékenységét kezdte vizsgálni, [[galvanométer]]rel mérve az [[akciós potenciál]]t. Technikai nehézségek miatt eleinte nehezen haladt, aztán miután az Amerikai Élettani Társaság és a Fizikai Társaság véletlenül egy időben tartotta kongresszusát [[Chicago|Chicagóban]], Gasser beült a fizikusok előadására és az ott hallottak alapján rájött, hogy ha fűtött katódú [[elektroncső|elektroncsöves]] [[oszcilloszkóp]]ot használ, az megoldja problémáit. Ezután Erlanger is bekapcsolódott a munkába és együtt sikerült kidolgozniuk a megfelelő módszert az akciós potenciál mérésre. 1921-ben Gassert kinevezték a Washington Egyetem farmakológiai tanszékének vezetőjévé. 1923 és 1925 között kutatói szabadságot vett ki, és [[London]]ban, [[München]]ben és [[Párizs]]ban dolgozott együtt a neurofiziológia európai szaktekintélyeivel (többek között [[Henry Hallett Dale|Henry Dale]]-lel). Miután visszatért St. Louisba, Gasser az idegrostokon belül az egyes [[axon (szövettan)|axonok]] elektromos aktivitásának elkülönítésén munkálkodott és háromféle (A, B és C típusú) axont különített el, amelyeknek jelentősen különbözött a stimulálhatósági tulajdonsága.
| |||