„Arany János (költő)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Krasinora03 (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
34. sor:
}}
<center>[[Fájl:Arany János szoborcsoport, Stróbl Alajos alkotása, 1893.jpg|bélyegkép|250px|Arany János csoportos emlékműve<br>a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] előtt, [[Strobl Alajos]] műve]]</center>
'''Arany János''' ([[Nagyszalonta]], [[1817]]. [[március 2.]] – [[Budapest]], [[1882]]. [[október 22.]]) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a [[Kisfaludy Társaság]] igazgatója, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja és főtitkára. A [[magyar irodalom]] egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték
Szegény [[Kálvinizmus|református]] családba született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a [[Gümőkór|tüdőbaj]] miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek lett, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőttkorára a [[Latin irodalom|latin]], a [[Ókori görög irodalom|görög]], a [[Német irodalom|német]], az [[Angol irodalom|angol]] és a [[francia irodalom]] remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett. A [[magyar nyelv]] egyik legnagyobb ismerője, és ennek megfelelően páratlanul gazdag szókinccsel rendelkezett. Pusztán kisebb költeményeiben mintegy 23 ezer szót, illetve 16 ezer egyedi szótövet használt.
| |||