„Globalizáció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.1 |
→Negatív hatások: törölt vissza |
||
66. sor:
== Negatív hatások ==
A globalizáció negatív hatásai leginkább a szociális jólét és biztonság terén tapasztalhatóak. A világméretű folyamatok miatt jellemző a nemzetközi és az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedése, a fokozódó elszegényedés{{forr}}. A szegényebb rétegek kirekesztetté válnak, nehezebben jutnak hozzá a [[Gazdasági rendszer|gazdasági]] és a technológiai fejlődés vívmányaihoz. Megjelenik a [[munkanélküliség]], a kis[[vállalkozás]]ok tönkremennek a multinacionális cégekkel való versenyben. A szociális védőháló is szétszakad, eltűnnek a jóléti intézmények, vagy fenntartásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.
A globalizáció hívei szerint minden állam profitál a folyamatból, de egyesek szerint nem ez látszik, az elmúlt évtizedekben eleinte nőttek a fejlett és fejletlen országok közötti különbségek. A [[20. század]] utolsó negyedében, amikor a globalizáció folyamatai kibontakoztak, a világ különböző régióinak fejlődése hatalmas eltéréseket mutatott. A fejlett nyugat évi átlagos növekedése 2%, ezzel szemben az elmaradottabb Latin-Amerikáé csak 0,9%, [[Afrika]] stagnált, Közép- és [[Kelet-Európa]] pedig -1,1%-os hanyatlást mutatott. A leggazdagabb és legszegényebb országok közötti jövedelemszint-különbség [[1913]]-ban 1:10, [[1950]]-ben 1:26, [[1990]]-ben pedig már 1:40 arányú volt. De ez a folyamat lassan megfordulni látszik.
| |||