„Berengár namuri gróf” változatai közötti eltérés

Berengár leszármazása, születési helye nem ismert. Hozzávetőleges életkorát annak ismeretében lehet kiszámítani, hogy feltehetően már elérte nagykorúságát 907-ben, amikor egy korabeli forrás megemlíti. Akkoriban a grófságot korábbi nevén mint "''pagus Lommensis''" ismerték. [[Gyermek Lajos|IV. Lajos német király]] ("Hludouucus…rex") ekkor erősített meg egy adományt a Fosse-i apátságban elhunyt személytől ("''bone memoriæ Kisala illustris femina''"), amely Berengár gróf Lommensis grófságában volt található ("in pago Lominse in comitatu Perengarii"). Az oklevél [[907]]. [[október 26.|október 26-i]] keltezésű.<ref>''Die Urkunden Zwentibolds und Ludwigs des Kindes'', Schieffer, Th. (ed.) MGH, IV (D LK) 55, p. 181.</ref>

Egy másik, [[908]]. [[január 18.|január 18-i]] keltezésű oklevélben Lajos szintén megerősítmegerősített egy adományt a [[tongeren]]i templomnak, amely említi Lommensis grófságát és BenegárBerengár grófot ("''…in pago ac in comitatu Lummensi…cuius nunc adest comes Perengarius''").<ref>D LK 57, p. 183</ref> [[III. Károly nyugati frank király]] 916. január 19-i keltezésű oklevelében visszaadta a Süsteren zárdát a Prümi[[prüm]]i apátságnak, és a 916. január 19-i keltezésű oklevélmelynek egyik aláírója Berengár volt ("''fidelium nostrorum…Widricus comes palatii, Richuuinus comes, Gislebertus, Matfridus, Beringerius comites, Theodericus comes, Reinherus comes, Erleboldus''").<ref>''Urkundenbuch zur Geschichte der, jetzt die Preussischen Regierungsbezirke Coblenz und Trier bildenden Mittelrheinischen Territorien, Erster Band'' (Mittelrheinisches Urkundenbuch) 159, p. 222., Beyer, H. (szerk.), elérhető a [http://www.rlb.de/mrHist/] {{Wayback|url=http://www.rlb.de/mrHist/ |date=20110828235119 }} oldalon.</ref> Berengár mint namuri gróf ("''Berengarii comitis Namurcensis''") írt alá egy 919. június 12-i keltezésű oklevelet, amelyben GerardGérard de StaveBrogne birtokokat adományozott a Brogne-i apátságnak.<ref>''Actes des Comtes de Namur de la Première Race 946-1196'', Rousseau, F. (szerk.)m Brussels, 1936. Az oklevél eredetiségét többen kétségbe vonták, mivel akkoriban a helységnevek használata akkoriban még nem volt elterjedt.</ref>

[[Flodoard]] Annalese''Annales''e feljegyzi, hogy Berengár foglyul ejtette [[Giselbert lotaringiai herceg]]et, akit csak úgy bocsátott szabadon, hogy cserébe a herceg fiát ("''filiis Ragenarii fratris ipsius Gisleberti''") kapta túsznak.<ref>Flodoard, ''Annales'', Pertz, G. H. (ed.) MGH SS III, pp. 363-407</ref> A teljesen érthetően felháborodott herceg ezután feldúlta Berengár birtokait.

A "''Vita Gerardi Abbatis Broniense''" feljegyzi, hogy Berengár a namuri kastélyban lakott ("''comes Berengarius Nammucensi castro præsidebat''") és pártfogása alá vette GerardotGérardot.<ref>''Vita Gerardi Abbatis Broniensis 3'', MGH SS XV.2, p. 656.</ref>

Felesége neve nem ismert, de a [[von Maasgau]] nemesi családból származott, apja '''[[I. ReginarReginár von Maasgau'''hainaut-i gróf]], anyja '''Albereda'''. Flodoard úgy említi, mint GislebertGiselbert nővérét ("sororem [Gislebertum]"), de nem adja meg a nevét.<ref>''Flodoardi Annales'' 924, MGH SS III, p. 373.</ref> Az ''Europäische Stammtafeln''<ref>Schwennicke, D. (1984-2002) ''Europäische Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der europäischen Staaten'' ["ES"] (J. A. Stargardt, Marburg), Volumes I-XX!</ref> szerint Berengár felesége a "''comitatus Lomacensis''" örököse volt, amire abból következtet, hogy mind férje, mind apja aaz "''in pago Lominse''" grófjaként van feljegyezve.<ref>A feltételezés azon alapul, hogy egy "pagus"-on belül egyszerre csak egy gróf uralkodott. Azonban a középkori német királyságban a pagusok határa nem mindig esett egybe a grófságok határával, ezért előfordulhatott, hogy egy pagusban több gróf is uralkodott, vagy hogy egy gróf uralma több pagusra kiterjedt.</ref> További meggyőző bizonyíték híján nem valószínű, hogy Berengár feleségének köszönhette pozícióját.

Semmilyen feljegyzés nem maradt fenn Berengár utódairól, de közbeeső grófokról sem tudunk ezért feltételezhető, hogy a következő namuri gróf, [[I. Róbert namuri gróf|I. Róbert]] a fia vagy közvetlen férfileszármazottja volt.

{{forrásokjegyzetek}}