„Tengerszint feletti magasság” változatai közötti eltérés

[[Fájl:Nadap Osjegy.jpg|bélyegkép|A nadapi[[nadap]]i [[Földmérési alappont|ősjegy]]]]

Az első országos szintezést a bécsi Katonai Földrajzi Intézet végezte [[1873]]–[[1913]] között. Alapszintfelületnek az [[Adriai-tenger]] középszintjét választották, amelyet a [[trieszt]]i Molo Sartorio mércéjén 1875-ben határoztak meg. A szintezés összekapcsolása az Adriai-tenger szintjével [[Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)|Vásárhelyi Pál]] nevéhez fűződik.<ref>[http://www.omikk.bme.hu/archivum/magyarok/htm/vasarhelyirov.htm Vásárhelyi Pál], omikk.bme.hu</ref> A szintezés során a következő helyeken határoztak meg magassági főalappontokat: [[Maria Rast]] a Dráva völgyében, [[FranzenfesteFranzensfeste]] Tirolban, [[Lisov]] Csehországban, [[Vöröstoronyi-szoros]], [[Terebesfejérpatak]] a Felső-Tiszánál, [[Ruttka]] a Vág völgyében és [[Nadap]] a Velencei-hegységben. A nagyobb pontossági igények kielégítésére 1921–1944 között újabb méréseket végeztek.<ref name="GK2001/9">{{Cite web |url=http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2001/09/2.htm |title=Geodézia és Kartográfia 2001/9 |accessdate=2010-05-06 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090503193447/http://www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/2001/09/2.htm |archivedate=2009-05-03 }}</ref>

Az ősjegyek[[Földmérési alappont|ősjegy]] közül a mai Magyarország területére csak a nadapi esik, ezért mind az [[1921]]-es, mind pedig az újabb, [[1949]]-ben kezdődött felmérésnél ebből kellett kiindulni. A Nadap főalappont tengerszint feletti magasságát [[1888]]-ban végzett mérés alapján {{Szám|173.8385|m}}-ben állapítottak meg (mAf, méter Adria felett). Mivel az Adria középvízszint ismételt mérése {{Szám|9|cm}}-rel eltért az 1875. évi méréstől, ezért az Adria középtengerszint helyett bevezették a '''nadapi alapszint'''et. Ez azt jelenti, hogy a magasság nem a tengerhez képest, hanem egy képzeletbeli felülethez képest értendő, amely {{Szám|173.8385|méterrel}} van a nadapi jel alatt.

[[Kép:Nap reference waterlooplein.jpg|thumb|right|Az amszterdami középtengerszint UELN-95<ref>[https://www.researchgate.net/publication/237260647_Status_and_Development_of_the_European_Height_Systems Status and Development of the European Height Systems], researchgate.net</ref>]]

1960-ban rendelték el, hogy a kelet-európai szocialista országokban az Adriai alapszintről a Balti alapszintre kell áttérni. Ekkor a nadapi alapszintről áttértünk a kelet-európai alapszintre, az ún. balti (kronstadti[[kronstadt]]i) alapszintre, amely {{Szám|67.47|cm}}-rel feljebb van, mint a nadapi alapszint. A Nadap főalappont magassága így {{Szám|173.1638|m}} a balti alapszinthez viszonyítva (173,1638 mBf).

Az IAG (International Association of Geodesy) EUREF albizottságalbizottsága (Regional Reference Frame Sub-Commission for Europe) 1994-ben hozott határozata értelmében egységes magassági rendszert hoztak létre Európában. Az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai országok ([[Csehország]], [[Magyarország]], [[Lengyelország]], [[Szlovákia]], [[Szlovénia]], [[Horvátország]] és [[Bosznia-Hercegovina]]) szintezési hálózatánakhálózatát, az [[UELN-95]]-nek az egységes alapszintfelületealapszintfelületéhez, az amszterdami vízmagasságmérő nullpontjanullpontjához kell igazítani. Az amszterdami középtengerszint mintegy {{Szám|14|cm}}-rel van mélyebben a balti középtengerszint magasságánál.