„Kopoltyú” változatai közötti eltérés

74 bájt törölve ,  8 hónappal ezelőtt
Visszavontam az utolsó 3 változtatást (84.224.194.219 és 31.171.231.224), visszaállítva Szilas szerkesztésére
(Visszavontam az utolsó 3 változtatást (84.224.194.219 és 31.171.231.224), visszaállítva Szilas szerkesztésére)
 
A '''kopoltyú''' a vízben élő [[állatok]] nagy részénél megtalálható légzőszerv, a ''[[lokalizált légzés]]'' két fő típusának egyike. A ''[[külső légzés]]'' kelléke, feladata a [[víz]]ben oldott [[oxigén]] felvétele és véráramba juttatása, valamint az életfunkciók működése során keletkező [[szén-dioxid]] leadása. A kopoltyú szövetének vékony sejtfalán a gázok áthatolhatnak. A kopoltyúkat körülvevő testüreg módosulásával előfordulhat szárazföldön élő kopoltyús állat is, mint például a [[remeterákok]] egyes [[faj]]ai. [[Anatómia]]ilag nem egyezik meg a szárazföldi állatok [[tüdő|tüdejével]], az evolúció során ezek különböző módon alakultak ki, de közös jellemzőik vannak.De ennek ellenére rendelkeznek tüdőszerű szervvel. Ezek a nedvesség fenntartásának fontossága, a légzőfelület dús erezettsége és nagy mérete. Mindkét anatómiai képlet a [[vérkeringés]] elengedhetetlen része, sőt azt lehet mondani, a keringési rendszer azért alakult ki, hogy a kopoltyúban lezajló gázcsere a test többi részében is fenntarthassa az életfunkciókat.
 
== Evolúciója ==
A kagylók esetében jól nyomon követhető a kopoltyú fejlődése, szinte minden lépcsőfoknak van élő képviselője. A kopoltyú alakja és szervezettsége olyan mértékben jellemző a kagylók törzsfejlődésére, hogy a recens kagylókat alapvetően a kopoltyúk alapján osztályozzák. Négy alap kopoltyútípus létezik, a ''protobranchia''-, ''filibranchia''-, ''eulamellibranchia''- és ''septibranchia''-típusok. Magyarul ''levélkopoltyú'' (vagy ''fésűskopoltyú''), ''fonalkopoltyú'', ''lemezkopoltyú'' és ''kopoltyúválaszfalas'' formák.
 
A törzsfejlődésileg első alak a levél- vagy fésűskopoltyú. Közvetlen bizonyíték ugyan nincs rá – ritkán fosszilizálódik –, de a [[kambrium]] elején fellépő kagylófélék ilyennel rendelkezhettek. E név a jellemző alakból ered, általában oldalanként egy nyélen ülő, a levelek erezetére emlékeztető fésűszerű képlet. Ez erősen emlékeztet a halak kopoltyúinak egy-egy rétegére. A fonalas kopoltyúk a kambrium és [[ordovícium]] fordulóján jelentek meg. Hosszan elnyúló, akár elágazó nyélen ülnek. Felületük jóval nagyobb a levélkopoltyúnál, de kisebb, mint a lemezkopoltyúé. Ez utóbbinál ugyanis a fonalakat keresztszalagok kötik össze és alakítanak ki nagy, egységes felületeket. A [[devon (időszak)|devon]]tól kezdve bizonyított a léte. A válaszfalas kopoltyú egyfajta redukció, és viszonylag ritka. A kopoltyú – mint a gázcsere (inkább légcsere) helyének egy területre összpontosulása – szükségessé tette a hatékony keringési rendszer kialakulását, így a kagylóknál található az első valódi [[szív]].
 
=== Csigák ===