„Andrássy út” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Fontosabb épületek: Rejtett szöveg 1988-ból (Magyarország hetilap). A Rákóczi úti műemlékház állványok nélkül. |
|||
69. sor:
* [[Harkányi-palota]] (Andrássy út 4.): [[Harkányi Frigyes]] megbízásából épült meg a bérpalota. Tervezte [[Petschacher Gusztáv]], 1882-1884 között épült meg<ref>Merényi György: [http://hg.hu/cikkek/varos/11385-az-andrassy-uti-harkanyi-palota-ujjaszuletese Az Andrássy úti Harkányi-palota újjászületése]. Hg.hu. 2011. febr. 27.</ref>.
* [[Sváb-palota]] (Andrássy út 21.): [[Sváb Sándor]] földbirtokos (1827–1894) és felesége Helsinger Lujza (1828–1916) megbízásából épült bérpalota. [[Freund Vilmos]] tervei szerint 1883-ban épült meg, 1902-ig ebben a házban élt. A palota Sváb Sándor halála után feleségéé lett. Az ő halála után a palota a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]] tulajdonába került. 1944-ben az épület csillagos ház lett. Később műemlék lett.<!--<ref>[https://www.napi.hu/ingatlan/milliardos_uzlet_keszul_a_belvarosban_ujra_eladjak_a_palotat.615090.html Milliárdos üzlet készül a belvárosban - újra eladják a palotát]. Napi.hu. 2016. máj. 25.</ref><ref>[https://index.hu/belfold/budapest/2016/12/30/megoldodott_az_andrassy_uti_svab-palota_evtizedes_botranya/ Megoldódott az Andrássy úti Sváb-palota évtizedes botránya]. Index.hu. 2016. dec. 30.</ref><ref>[[Szalai Anna]]: [https://nepszava.hu/3068758_palotaharcok-az-andrassy-uton Palotaharcok az Andrássy úton]. Nepszava.hu. 2020. márc. 1. Itt Andrássy 21.-nek írva az épület nevét.</ref>-->
:1884-ben ennek a háznak a földszintjére költözött [[Wodianer Fülöp]] és Fia cég központi könyvkereskedése. 1944-ig itt működtek.
<!--"Magyarország" 1988-as cikke: ''Sokáig nem tudták eldönteni, lebontsák-e. Budapest egyik legforgalmasabb főútvonalán - a Rákóczi út 15. szám alatt - egy ódon és omladozó, de a régi pesti városképbe jól illeszkedő műemlékházat sikerült az enyészettől megmenteni. Azok, akik ezt a kétemeletes ikívül-belül szétmállott épületet korábbról ismerik, alaposan elcsodálkoznak majd, amikor újjávarázsolt falai között - tervek szerint október utolsó napjaiban - a Csehszlovák Tájékoztatási és Kulturális Központ megkezdi működését. Harminchét év után ide az átalakított Rákóczi úti épületbe költözik át a budapesti csehszlovák kultúrközpont. Eddig a Népköztársaság útja 21 szám alatt egy bérház földszintjén és első emeletének egy részében dolgoztak nehéz körülmények között. Valamennyi szocialista ország hasonló intézménye közül 1951-ben elsőként a csehszlovák kulturális központ nyitotta meg budapesti otthonát. A két baráti szomszédos ország népei élénken érdeklődnek egymás élete iránt. Ennek szellemében viszonossági alapon államszerződésbe is rögzítve nyílt meg Prágában a magyar kultúra központja. Kezdetben a két intézmény kellő tapasztalatok hiányában és előzmények nélkül némi zökkenőkkel tudta csak megoldani feladatát. Nem voltak még üzletek, ahol könyveket, hanglemezeket és más kulturális termékeket lehetett vásárolni, de kiállítási termek sem álltak rendelkezésre, ahol azóta számtalan sikeres fénykép- és egyéb dokumentumkiállításokkal bővítették a rendezvényeik sorát. S ahogy nőtt az érdeklődés az egymás munkája és eredményei iránt, úgy terjeszkedett Budapesten a Csehszlovák kulturális központ is. Egy-egy részlege a város különböző pontjain szétszórtan működik. A Bajcsy-Zsilinszky úton található például a filmtár, ahol több száz jelentős csehszlovák és szlovák filmet tárolnak és kölcsönöznek, a Tanács körúton van az ajándékbolt, amelynek választéka széles körökben kedvelt, a Rózsa Ferenc utcában működik a moziterem, amelyet a csehszlovák filmművészet iránt érdeklődő magyar közönség szívesen keres fel stb. Ez a szétszórtság azonban megnehezítette a munkát, legalábbis mostanáig így volt ez. Hamarosan jelentős változások lesznek, hiszen a Csehszlovák Kultúra munkatársai egyetlen helyre koncentrálják majd erőiket és eszközeiket. Jól jött ez a Rákóczi úti műemlékház, amelynek sorsát a Fővárosi Tanács illetékesei sokáig nem tudták eldönteni: lebontsák és az értékes telken teljesen újat építsenek a helyére vagy eredeti formájában állítsák vissza. Ez utóbbi esetben kérdésessé vált az épület további hasznosítása, hiszen az adott hely nem mindenki számára lett volna ideális. Egy kulturális központ azonban aligha találhatott volna ennél ideálisabb megoldást. Két évvel ezelőtt láttak hozzá a romépület rekonstrukciójához és ezekben a napokban már teljesen készen áll a külső homlokzat, de az épületen belül is előrehaladott állapotban folynak a munkálatok. A második emeleten egy jó akusztikájú színház- vagy mozitermet sikerült kialakítani, ahol alkalmanként 120 néző számára lesznek ülőhelyek. Ide színházi stúdió- és kamaraelőadásokat, filmvetítéseket és kisebb koncertprogramokat terveznek. Alkalmanként a nálunk vendégszereplő csehszlovák művészeket és kisegyütteseket is vendégül látják egy egy koncertre vagy szólóestre. Mozgalmas hétköznapokra számítanak a Rákóczi úti ház földszintjén is, ahol tágas kiállítási teret képeznek ki (néhány cím a tervezett kiállítások közül: szívátültetés Csehszlovákiában; fiatalok gondjai a pályaválasztás előtt; a KGST 40 éve stb.). Itt helyezik el a 3000 kötetes könyvtárat is, továbbá az ajándékboltot, ahol a legújabb könyv- és hanglemezújdonságok között válogathatnak az érdeklődők. A földszinten kap helyet az információs szolgálat, amely minden Csehszlovákiához kapcsolódó kérdésre felvilágosítást ad majd. Dr Jaroslav Musilek, a budapesti Csehszlovák Tájékoztatási és Kulturális Központ igazgatója a nagyszabású tervekről elmondta: fontos képzőművészeti esemény kapcsolódik a megnyitóhoz. A Prágai Nemzeti Galéria XVIII. és XIX. századi anyagából válogatják ki a régi cseh képzőművészetet reprezentáló anyagot, amely még soha nem szerepelt Magyarországon. Koncerteket is terveznek a megnyitóra és bizonyára derűs színfolt lesz majd egy cseh fúvószenekar jelenléte, amely a Rákóczi út forgatagában hívja fel a járókelők figyelmét a megnyíló központra. A cseh és szlovák kultúra, de általában is hazájuk életének, múltjának és jelenének megismertetésében eddig is fontos munkát végeztek. Az idei első r. félévben 142 kisebb és nagyobb rendezvényük volt és rendszeresek a filmvetítések is, évente 4-5 filmpremiert tartanak, amelyre a filmek alkotóművészeit is meghívják. Nyelvtanfolyamaikon 100-120 jelentkező tanulja rendszeresen a cseh és szlovák nyelvet. Népszerűek vetélkedőik. Tevékenységük nem korlátozódik a fővárosra. Jelen vannak a különböző megyékben és a nagyobb vidéki városokban is, ahol rendszeresen szerveznek barátsági napokat, heteket. Az első félévben 15 ilyen rendezvényük volt már. Kiállítások, beszélgetések, szakmai tanácskozások élénkítik a munkát. Tapasztalataik szerint mindenütt élénk, jó kapcsolat van a két ország és nép között s éppen erre alapozzák jövőbeli munkáikat is. Az új fővárosi központ mindazok találkozóhelye lesz majd, akikkel az egész országban baráti kapcsolatokat alakítottak már ki. És természetesen új barátokra is szert kívánnak tenni. Várható programjaik között a fontos történelmi évfordulókra való megemlékezések kerültek az első helyre. 1989-ben számos közös évforduló lesz, így többek között a magyar-csehszlovák barátsági szerződés aláírásának kerek évszámú évfordulója, a szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulója, a magyar és a szlovák Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulója, a Csemadok megalakulásának 40. évfordulója.''-->
* [[Magyar Állami Operaház]] épülete (Andrássy út 22.): 1875–1884 között építették meg. Tervezője és megépítője [[Ybl Miklós]] volt. 1912-ben fontos korszerűsítéseket végeztek az Operaház épületén [[Medgyaszay István]] vezetésével. 2016 óta felújítás alatt áll - [[Zoboki Gábor]] tervei szerint újítva fel<ref>[https://epiteszforum.hu/print/felujitjak-a-magyar-allami-operahazat Felújítják a Magyar Állami Operaházat]. Epiteszforum.hu. 2016. aug. 3.</ref>. Bár 2018-ra tervezték a felújítás végét, de utána is felújítás alatt állt.
* [[Drechsler-palota]] (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat)<ref>[http://pestbuda.hu/cikk/20180212_balettintezet_meddig_pusztul_az_andrassy_ut_ekkove Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve?] Pestbuda.hu. 2018. február 12.</ref>. A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét [[Krúdy Gyula]] Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából [[Lechner Ödön]] és [[Pártos Gyula]] tervei szerint 1883-1886 között zajlott.
| |||