„Esztergom története” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
92. sor:
A harcok alatt [[Esztergom]] teljesen elnéptelenedett, alig maradt négyszáz lakosa. A megyét 8-9 ezer ember lakta. A [[nemesség]] és a [[polgárság]] elmenekült. A várost a feudális kötöttségek elől menekülő [[jobbágy]]ok, [[németek]], [[csehek]], [[rácok]] népesítették be újra. Ők az ingyen kapott földekre [[vályog]]házakat építettek a középkori kőházak helyén. A város megindult a [[polgárosodás]] útján. Ez idő tájt építtette fel Keresztély Ágost érsek a Vármegyeházát az Érseki Vízivárosban, ezzel is jelezve, hogy a török hódítás után is jogot formál a vármegye [[örökös főispán]]ságára.
 
A város visszafoglalását követően épült fel a mai Városháza a [[Széchenyi tér (Esztergom)|Piac téren]], ami ekkor [[Bottyán János]] háza volt. A házat a király kúriává avatta, ezzel elismerte Bottyánt, mint városi polgárt. Ez adómentességgel járt együtt, ami nem tetszett a városiaknak. A főbíró házát megtámadták, és Bottyánt is meghurcolták emiatt. Idővel újjáépítették a városi templomokat. [[1700]]-ban letették a [[Szent Anna-templom (Ferences templom, Esztergom)|ferences templom]] alapkövét is. [[1701]]-re a királyi várost már kétezren lakták. újra iskolák kezdtek működni, erőre kapott az ipar, sorra céhek alakultak. Az érsekség, és a papi testületek, viszont a török kiűzésével sem költöztek vissza Esztergomba, bár [[1691]]-ben [[I. Lipót magyar király|I. Lipót]] 10 000 {{szám|10000|forintért}} visszaadta Esztergomot és Érsekújvárt az érseknek, akinek feladata volt a városok helyreállítása. [[1692]]-ben az idős [[Széchényi György (érsek)|Széchényi György]] érseket nevezték ki várkapitánnyá, aki nemsokára meghalt. I. Lipót [[1703]]. [[október 23.|október 23-án]] Bécsben kiadta azt az oklevelet, amiamely Esztergomot visszahelyezte régi jogaiba. Sajnos, a kiváltságlevél a [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt elpusztult.
 
== A Rákóczi-szabadságharc esztergomi eseményei ([[1704]]–[[1706]]) ==