„Géza magyar fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
→Fejedelemsége: Sztefanoszra korona jelentést írnak mindenhol -de maradhat „megkoszorúzott is tőlem |
||
58. sor:
972 táján, [[Taksony magyar fejedelem|Taksony nagyfejedelem]] halála után ő lett a [[Magyar Fejedelemség|Magyar Nagyfejedelemség]] uralkodója.
[[972]]-ben üzenetet küldött Ottó császárnak, hogy egész családjával meg kíván keresztelkedni. A Rómából hazatérő két Ottó nyáron kelt át az Alpokon [[Pavia|Paviából]] [[Sankt Gallen-i kolostor|Sankt Gallenba]] és itt kaphatták meg az üzenetet valószínűleg augusztusban. Keresztelkedése alkalmával – [[Szent István (vértanú)|Szent István vértanú]] után – az ''István'', a vele együtt megkeresztelt öccse a ''[[Mihály (Taksony fia)|Mihály]]'' nevet kapta. A keresztelő szertartást [[972]]-ben az [[I. Ottó német-római császár]] által küldött ''Prunward Sankt Gallen-i szerzetes'' ([[Sankt Gallen-i Bruno]]), mint térítőpüspök végezte. A fejedelem–herceg páros keresztnevei jelképesek, a ''Sztefanosz'' koronát - „megkoszorúzott”-at jelent, azaz királyra jellemző név – Ottó latinul ''rex''nek címezte Gézát –, a karddal ábrázolt ''Mihály'' pedig ''dux''ra, hercegre.<ref name="Györffy:István:6.fejezet"/>
[[973]] [[húsvét]]jára 12 magyar urat küldött [[Quedlinburg]]ba [[I. Ottó német-római császár|I. Ottó]] császárhoz a [[március 23.|március 23]]-án kezdődő birodalmi gyűlésre, ahol személyesen jelent meg [[I. Harald dán király|Kékfogú Harald]] dán király, [[II. Boleszláv cseh fejedelem]], [[I. Mieszko lengyel fejedelem]] fia [[I. Boleszláv lengyel király|Bátor Boleszló herceg]], és követekkel képviseltette magát [[VI. Benedek pápa]], [[I. Jóannész bizánci császár]], [[I. Pandulf beneventói herceg|Vasfejű Pandulf]] [[Beneventói Hercegség|beneventói herceg]] és a Macedóniában szervezkedő bolgár urak. Az a tény, hogy Géza nem személyesen jelent meg, és családtagjait sem küldte, azt fejezte ki, hogy ő független uralkodó, amely politikához az [[Árpád-ház|Árpádok]] később is ragaszkodtak.<ref name="Györffy:István:6.fejezet"/> Géza ekkor a béke fejében lemondott az [[Enns]] ([[Linz]]) és a [[Traisen]] ([[Sankt Pölten]]) közötti területekről.<ref name="Györffy:István:7.fejezet">{{cite book |author= [[Györffy György]] |title= István király és műve |chapter= 7 / Géza külpolitikája. |publisher= Gondolat Budapest 1983 |isbn= 963-281-221-2}}</ref>
| |||