„Hermelin (heraldika)” változatai közötti eltérés

nincs szerkesztési összefoglaló
a (jogsértő lehet)
A magyar [[hermelin]], régi magyar hermelina és a magyarországi latin hermellina a németből származik. Eredeti magyar neve hölgy lehetett. A [[hölgy]] jelentése összefügg a hermelinnel és a [[menyét]]tel. A Besztercei szójegyzékben (1395 k.) „hermelus: ''helg'' | hermelína: ''helg'' ber gerezna” alakban fordul elő.
 
A [[Finnugor nyelvek|finnugor]] kori alapnyelvben nőstényt jelentett, különösen [[coboly]], [[rókák|róka]] nőstényt.<ref name=autogenerated1>TESz II. 155-156. l.</ref> A 'nő, nőstény' és a 'menyétféle állat' jelentések összefüggése a magyaron kívül is elterjedt volt. A magyarban ide tartozik a meny, menyecske: menyét, népnyelvi szépasszony 'menyétféle'. (Magyar tájszótár) Az olaszban a bellula, donnola, a fr. belette, es. comadreja, óangol fairy 'menyét' jelentése tulajdonképpen 'nő, szépasszony, szépecske, asszonyka'.<ref name=autogenerated1 /> A hermelin heraldikai kialakulására tehát a [[menyét]] is hatással lehetett.
 
A nő és a menyét azonosítása az [[ókor]]i görögöktől kezdve [[Európa]]-szerte elterjedt azon hiedelem nyomán, hogy a menyét bűvös hatalmú nővé, [[Nimfa (mitológia)Nimfák|nimfává]], [[tündér]]ré változhat. A magyar 'nő' → 'menyétféle' jelentésfejlődés a finnugor adatok alapján nagyon régi időre nyúlhat vissza. Ehhez a hölgymenyét (Mustela erminea) állatnév előtagjának elvonása is hozzájárulhatott. A feledésbe merült hölgy szót a [[nyelvújítás]] hozta [[divat]]ba.<ref name=autogenerated1 />
 
== A hermelin a viseletben ==
126

szerkesztés