„IQ” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a forrás szakasz címének javítása (WP:BÜ) és egyéb apró javítások AWB |
|||
18. sor:
* Probléma, hogy a [[Flynn-effektus]] szerint ''„az évek során az IQ-teszteken elért átlagpontszámok – ha nem végzik el az értékelés korrekcióját – világszerte folyamatosan emelkednek”.'' Ez azért jelent komoly gondot, mert az IQ adott korcsoportra vetített átlaga az IQ definíciója szerint mindig 100, és ehhez az átlaghoz képest kell a tesztnek adott szórással megadnia az IQ értékét. Ezért a komoly teszteket rendszeresen újra kell kalibrálni, ami jelentős anyagi ráfordítást igényel. Az áthárított többletköltségeket a felhasználó pszichológusok itthon ritkán vállalják fel, ennek eredménye, hogy Magyarországon még professzionális felhasználásban is gyakoriak az elavult, ma már felülmérő tesztek.
* Probléma, hogy az IQ – definíciója szerint – az adott korcsoport szellemi teljesítmény szerinti sorrendjében betöltött helyet mutatja, a tesztekben szereplő feladatok megoldásának képessége viszont egy adott életkor felett folyamatosan csökken. Az ellentmondás feloldására a tesztek kiértékelésénél életkor-korrekciót alkalmaznak, így deklaráltan jelentősen eltérő intelligenciateljesítmények állnak azonos IQ-minősítések mögött. Például az elsődleges forrásnak tekinthető magyar Mensa honlap<ref>[https://mensa.hu/az-intelligencia-merese Az intelligencia mérése], mensa.hu</ref> szerint: ''„az ország tesztjének értékelése”'' (2003. április 5.) az elért pontszámokat úgy számítja át IQ-értékre, hogy öt átszámítási kulcsa van az ''„IQ érték korcsoportok szerint”.'' Így például egy 140-es IQ-hoz 16-19 évesen 66 pont kell, 20-34 évesen már 68 pont kell, majd 35-54 évesen már elegendő a tapintatosabb 62
* Probléma, hogy Magyarországon még egyetemi körökben is sokáig egy szinten kezelték az IQ fogalmát a jóval kevésbé megalapozottan mérhető EQ fogalmával. 2005-ben az ELTE [[Pedagógia]] és [[Pszichológia]] szigorlat hivatalos tananyaga szerint ''„az intelligencia az, amit az IQ-teszt mér”.'' Ehhez hasonlóan tanították, hogy ''„az [[érzelmi intelligencia]] az, amit az EQ-teszt mér (Emotional Quotient)”,'' hozzátéve, hogy mindkét esetben az ezen tesztekkel definiált intelligenciák nem azonosak az évezredek óta folyamatosan formálódó fogalmakkal. Közismert tény hazai egyetemi közösségekben, hogyha egy kiemelkedő diákot vagy tanárt dicsérni akarnak, kiemelkedőségét méltatni akarják, akkor például [[Nemzetközi Matematikai Diákolimpia|nemzetközi diákolimpia]]i vagy szellemes kutatási eredményeire szoktak hivatkozni, de egy sikeres IQ-teszt ritkán kerül a méltatási indokok közé.
| |||