Wikipédia

„Faluhelyi Ferenc” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szomor (vitalap | szerkesztései)
32 szerkesztés
Élete, Munkássága, Társadalmi tevékenységei, Kitüntetések, Fontosabb munkái, Irodalom, Emlékezete, Források, További információk
5. sor:
==Élete==
 
Nagyváradon született 1886. október 29-én. Apja, Szövényi Károly korán elhagyta a családot, anyja, Stadler Leopoldina egyedül nevelte. [[Eredeti családneve Szövényi volt, amit 1911]]-ben nevétváltoztatott Faluhelyire változtatta. Középiskolai tanulmányait [[Pécs]]ett a [[A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma|ciszterciCiszterci Rend Nagy Lajos gimnáziumbanGimnáziumban]] végezte [[1897]] és [[1905]] között. Ezt követően a Pécsi Püspöki Joglyceumban ([[Pécsi Tudományegyetem|Pécsi Püspöki Jogakadémián]]) tanult, majd a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Tudományegyetemre]] iratkozott be, ahol 1911-ben jogi, [[1914]]-ben pedig államtudományi doktori címet szerzett. [[1910]] és 1911 folyamán ügyvédjelölt volt, még egy gyilkossági ügyben is eljárt. 1911 és 1914 között joggyakornok, illetve törvényszéki jegyző volt előbb a [[nagykanizsa]]i, utóbb a [[győr]]i törvényszéknél, majd ügyészségi megbízott lett. 30 évesen ügyvédi-bírói oklevelet szerzett. 1914. október 22-én nevezték ki a Püspöki Joglyceum magyar [[közjog]], [[nemzetközi jog]] és [[Jogbölcselet|jogbölcsészet]] nyilvános rendkívüli tanárává. 30 éven át, haláláig tanított itt. [[1921]]-ben a budapesti egyetemen nemzetközi jogból magántanári képesítést szerzett. 1922-től a pécsi egyetemen a nemzetközi jogi tanszék tanára volt. 1944-ben, a megszállást követően kétszer is kitelepítették lakásából, az általa alapított intézetet feldúlták. Mindössze 58 évesen hunyt el Pécsett. Hatalmas szellemi örökséget hagyott maga után több mint három évtizedes publikációs tevékenységével.
 
1914. október 22-én nevezték ki a Püspöki Joglyceum politika, magyar [[közjog]], [[nemzetközi jog]] és [[Jogbölcselet|jogbölcsészet]] nyilvános rendkívüli tanárává. 30 éven át, haláláig tanított itt, [[1922]] és [[1944]] között a nemzetközi jog tanáraként. Közben [[1921]]-ben a budapesti egyetemen nemzetközi jogból magántanári képesítést szerzett. 1944-ben a megszállást követően kétszer is kitelepítették lakásából, az általa alapított intézetet feldúlták, ez vezetett korai halálához.
 
==Munkássága==
 
PályájaA kezdeténnemzetközi ajogászok magyar„nagy államjog,generációjához” jogbölcsészettartozott, [[filozófia]]pályája kezdetén ugyan még közjoggal és büntetőjoggal foglalkozott, de érdeklődése fokozatosan a [[politikanemzetközi jog]] felé irányult, [[büntetőjog]]amit anyagiő éskövetkezetesen büntetőállamközi [[Büntetőeljárás|eljárásjog]]jognak címűnevezett tantárgyakattanulmányaiban adtaés előelőadásaiban. PublikációPublikációi a Magyar Jogélet, a [[Jogtudományi Közlöny]], a Bűnügyi Szemle, a Gyermekvédelem és más hasonlóan jelentős jogi folyóiratokban jelentek meg. Mint kutatót és oktatót [[1926]]-tól foglalkoztatta a [[kisebbség]]i kérdés, hirdette az államok egyenjogúságának elvét s ennek keretén belül az egyes nemzetek polgárai részére az őket megillető alapjogok érvényesülésének szükségességét. Szívügyének tekintette a kisebbségvédelem kérdését. [[1936Trianoni békeszerződés|Trianon]]-ban aztraumája utódállamokbanőt élőis magyarságmegviselte, helyzeténekés bemutatásahosszú céljábólévek amunkáját Pécsisiker Egyetemenkoronázta, megalapítottaamikor 1936-ban sikerült megnyitnia a Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézetet, samely az első ilyen tárgyú intézmény volt az országban és megalapította annak folyóiratát, a ''Kisebbségi Körlevelet.'' Irányítása alatt nagyhírű intézménnyé nőtte ki magát. Az általa vezetett intézmény évente átlagosan két könyvet jelentetett meg, Kisebbségi Kultúrnapok címmel. ankétokatAnkétokat tartott az elcsatolt területek magyar képviselőinek részvételével, s működése során jelentős könyvtárat, sajtókivágat- és kéziratgyűjteményt alakított ki. Célja nemcsak a határon túl rekedt magyar kisebbségek, hanem a magyarországi kisebbségek helyzetének elemzése, jogainak és érdekeinek védelme volt. Szintén ő felelt egy másik önálló intézeti kiadvány, a Kisebbségi Értesítő – Nemzetiségi Sajtószemle megjelenéséért is. Egyetemi tanárként harminc évig lelkes és felkészült oktató volt. Tanítványait mindvégig arra ösztönözte, hogy a jogi normák mögött folyton keressék az erkölcs parancsait. Két ízben is a jogi kar dékánjának választották, 1931/32-es és az 1940/41-es tanévben.
 
== Társadalmi tevékenységei ==
Az 1931/32-es és az 1940/41-es tanévben a Kar dékánja volt.
Számos szakmai és társadalmi egyesülettevékenységet munkájában vett részt. Tagja volt az angol [[Hugo Grotius|Grotius]] Societynek, és megbízott munkatársa a Londoni Egyetem által kiadott ötkötetes nemzetközi közjogi döntvénytárnak (''Annual Digest of Public International Law Cases,'' I–V.)végzett. [[1917]]-ben a Szociális Misszió Társulat szociális iskolájának a megalapítója és vezetője volt. [[1920]] tavaszán az akkor alakult Pécsi Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság választmányi tagja lett, a Külügyi Társaságnak és a Pécsi és Pozsonyi Jogászszövetségnek is. 1920/21-ben, Pécs [[Szerbia|szerb]] megszállásának utolsó évében a Jogakadémián megalapította a Nagy Lajos Bajtársi Egyesületet. Tagja volt a [[lengyel–magyar kapcsolatok]]at ápoló [[Magyar Mickiewicz Társaság]]nak.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu.</ref> Az 1911-ben alapított [[Dunántúl (napilap)|Dunántúl]] Napilap és Nyomda Rt. Igazgatóságának aktív tagja volt, és az újságba is írt,. feleségeFelesége a Pécsi Jótékony Nőegylet tagjaként dolgozott. Nemzetközi társadalmi szervezetek is elismerték munkáját. Tagja volt az angol [[Hugo Grotius|Grotius]] Societynek, és megbízott munkatársa a Londoni Egyetem által kiadott ötkötetes nemzetközi közjogi döntvénytárnak (''Annual Digest of Public International Law Cases,'' I–V.). ▼
 
== Kitüntetések ==
▲Számos szakmai és társadalmi egyesület munkájában vett részt. Tagja volt az angol [[Hugo Grotius|Grotius]] Societynek, és megbízott munkatársa a Londoni Egyetem által kiadott ötkötetes nemzetközi közjogi döntvénytárnak (''Annual Digest of Public International Law Cases,'' I–V.). [[1917]]-ben a Szociális Misszió Társulat szociális iskolájának a megalapítója és vezetője volt. [[1920]] tavaszán az akkor alakult Pécsi Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság választmányi tagja lett. 1920/21-ben, Pécs [[Szerbia|szerb]] megszállásának utolsó évében a Jogakadémián megalapította a Nagy Lajos Bajtársi Egyesületet. Tagja volt a [[lengyel–magyar kapcsolatok]]at ápoló [[Magyar Mickiewicz Társaság]]nak.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu.</ref> Az 1911-ben alapított [[Dunántúl (napilap)|Dunántúl]] Napilap és Nyomda Rt. Igazgatóságának aktív tagja volt, és az újságba is írt, felesége a Pécsi Jótékony Nőegylet tagjaként dolgozott.
A kisebbségvédelem terén elért eredményeit 1933-ban kitüntetéssel honorálta a hágai székhelyű Assosiation Internationale Pour les Etudes du Droit des Minorités, és ebben az évben neki ítélték az olasz koronarend középkeresztjét az olasz nemzetközi jog tudományának magas szintű ismeretéért és ismertetéséért.
 
==Fontosabb munkái==
 
* Az örök [[semlegesség]] és a [[világháború]] (Pécs, 1918)
* Az [[országgyűlés]]i [[Választások|képviselőválasztásokról]] szóló 1918. évi XVII. törvénycikk (Bp., 1918)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000222232 Az örök semlegesség és a világháború. Nemzetközi jogi tanulmány. Pécs: Dunántúli Ny., 1920. 557 p.]
* A nemzetközi jog alaptételei (Pécs, 1923)
* Magyarország [[békeszerződés]]ei (Pécs, 1923)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000219710 Locarno és a német-orosz semlegességi szerződés. Pécs: Karl, 1926. 92 p.]
* [[Locarnói egyezmény|Locarno]] (Pécs, 1926)
* Magyarország közjoga (I–II., Pécs, 1927)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000318429-1 1. kötet: A magyar közjog fogalma és forrásai. A magyar állam területe. A magyar állam népe 373 p.]
* A honosság problémái (Pécs, 1928)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000318429-2 2. kötet: A magyar államhatalom. Az államfő: A magyar király. Magyarország kormányzója. Az országgyűlés. A végrehajtó hatalom szervezete. A bírói szervezet 234 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000165710 A honosság problémái a Nemzetek Szövetségének jogkodifikáló programmjában. Pécs: Dunántúli Ny., 1928. 43 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000287177 Le rôle et la destination culturelle de la Hongrie en Europe discours tenu a la Haye... de l'Académie de Droit International de la Haye. Budapest: Dunántúl, 1928. 16 p.]
* [https://go.ogyk.hu/dtt-item-000152861 Új irányok a nemzetközi jogban. Budapest: Attila Ny., 1939. 53 p.]
* A [[Kellogg–Briand-paktum|Kellogg-egyezmény]] és nemzetközi jelentősége (Bp., 1929)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000199674 A párisi Kellog-paktum és annak jelentősége. Kaposvár, Somogy M. Keresztény Iroda és Ny.,1929. 14 p.]
* Államközi jog (I., Pécs, 1936)
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000329980 Der Pariser Kellogg-Pakt und dessen Bedeutung vom Rotary-Standpunkte betrachtet. Pécs: Dunántúli Ny., 1929. 13 p.]
* Jus civium in Hungaria habitantium nationum (Pécs, 1946)▼
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000329756 A magyar Kisebbségi Intézet szervezésének ankétjai. Pécs: Irodalmi Kny. Rt. , 1930. 62 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000093972 A Nemzetek Szövetsége célja és szervezete. Budapest: Nemzetek Szövetsége, 1931. 118 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000330326 Leszerelés. Pécs, 1932. 16 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000330554 Államközi jog. 1. Államközi alkotmányjog és jogtan. Pécs: Karl Könyvesbolt, 1936. 357 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000352318 A fasiszta államrendszerről tartott magyar-olasz tanulmányi ankét iratai. Pécs: Erzsébet Tudományegyetenm, 1937. 447 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000385563 A kisebbségi kérdés eredete és jelentősége általános és magyar szempontból. Pécs: Taizs, 1937. 8 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000125504 A nemzetközi jog fejlődése a világháború után. Klny.: Magyar Jogászegyleti Értekezések, 1939. január. Budapest: Attila Ny.,1939. 20 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000127884 A pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézetének működése. Klny.: a Közigazgatásunk nemzetközi kapcsolatai c. munkából. Budapest: Magyar Királyi Állami Nyomda, 1941. 18 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000388733 Baranya, Bácska, Bánát nemzetiségi képe. Szeged: Szegedi Új Nemzedék, 1942. 8 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000330832 Mit köszönhet a nemzetközi jog Olaszországnak? Klny.: az Olasz Szemle 1942. évf. 4. számából. Budapest: Franklin, 1942. 14 p.]
▲*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000385578 JusIus civium in Hungaria habitantium nationum. (Pécs: Taizs J. Ny., 1946). 190 p.]
*[https://go.ogyk.hu/dtt-item-000388297 A magyarországi nemzetiségi kérdés jellege és megoldása. Klny.: a Kisebbségi Körlevél 1942. évi július havi sz.-ból. Pécs, 1947. 14 p.]
 
==Irodalom==
 
* ''Szabó Pál:'' A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (Pécs, 1940)▼
* ''Bédi Imre:'' Faluhegyi Ferenc (Nemzetiségi Szemle [[1945]]. Új Folyam I.)
* ''Bédi Imre:'' Faluhelyi Ferenc – Az Erzsébet Tudományegyetem Kisebbségi Intézetének nemzetközi jogász igazgatója, In: Pécsi-Baranyai Történelmi Arcképcsarnok CD-ROM, Dr. Ódor Imre, Lengvári István (szerk.). Kiadja a Baranya Megyei Levéltár és a Baranyai Archívum Alapítvány, [[2003]].
*Csapó Zsuzsanna: Faluhelyi Ferenc, a nemzetközi jog első pécsi professzora. In: Pécsi jogászprofesszorok emlékezete (1923-2008) Kajtár István (szerk.) Pécs, 2008. p.179-194.
* Faluhelyi Ferenc. In: ''[[Benke József]]:'' Az Erzsébet Tudományegyetem rektorai és dékánjai, Pécs, [[1998]]. 64-66. p.
*Magyar Életrajzi Lexikon. Kenyeres Ágnes (szerk.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1967. 1. kötet. p. 462-463.
▲* ''Szabó Pál:'' A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága (Pécs, 1940)
 
==Emlékezete==
 
* A [[Pécsi Tudományegyetem]] Állam- és Jogtudományi Karán termet neveztek el róla.
* Pécsett[[Pécs]]<nowiki/>ett Faluhelyi Ferenc Díjat alapítottak, amelyet a kisebbségek érdekében kifejtett munkáért ítélnek oda személyeknek vagy szervezeteknek.
 
==Jegyzetek==
46 ⟶ 64 sor:
 
==Források==
*[https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/szerzoi-eletrajzok/jogtudos-szerzok/item/502-faluhelyi-ferenc Faluhelyi Ferenc életrajza. Országgyűlési Könyvtár - Magyar Jogi Portál]
* [http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04062.htm Magyar Életrajzi Lexikon] mek.oszk.hu
* [http://lib.pte.hu/tgyo/dr-faluhelyi-ferenc-1886-1944 Faluhegyi Ferenc. Történeti Gyűjtemények Osztálya]{{Halott link|url=http://lib.pte.hu/tgyo/dr-faluhelyi-ferenc-1886-1944 |date=2019-06 }} pte.hu
* [https://web.archive.org/web/20160805052927/http://lib.pte.hu/tgyo/kisebbsegi-intezet-sajtokivagat-es-keziratgyujtemenye Kisebbségi Intézet sajtókivágat- és kéziratgyűjteménye] pte.hu
 
== További információk ==
{{Portál|Jog||Erdély|-|Pécs|-}}▼
 
* [http://dlib.ogyk.hu/R/?utm_source=go.ogyk.hu&utm_medium=urlshortener&func=collections-result&collection_id=1741 Faluhelyi Ferenc digitalizált művei az Országgyűlési Könyvtárban]
 
▲<br />{{Portál|Jog||Erdély|-|Pécs|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Faluhegyi, Ferenc}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Faluhelyi_Ferenc”