„Peidl Gyula” változatai közötti eltérés

Eredeti foglalkozása szerint betűszedő, lapszerkesztő. A Franklin Társulat nyomdájában lett betűszedő segéd. Felszabadulása után bejárta [[Ausztria|Ausztriát]], [[Svájc]]ot, [[Németország]]ot. Hazatérte után hamarosan a nyomdászok egyik vezetője, [[1904]]-ben az [[Általános Fogyasztási Szövetkezet]] (ÁFOSZ) egyik alapítója, majd [[1908]]-ban titkára lett. [[1900]]-tól [[1918]]-ig a Typographia, emellett [[1909]]-től a Szövetkezeti Értesítő című heti szaklap szerkesztője.

== Politikusi szerepe ==

Az [[Országos Munkásbiztosító Pénztár]] igazgatósági és elnökségi tagja. [[1909]]-től az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]] vezetőségének tagja, [[1919]]. [[január 19.|január 19-étől]] [[március 21.|március 21-éig]] a Berinkey-kormány munkaügyi és népjóléti minisztere. Ellenezte a két munkáspárt egyesülését és a proletárdiktatúra kikiáltását. A [[Magyarországi Tanácsköztársaság]] létrejötte után lemondott vezető tisztségeiről.

 

 

Miután átadta a hatalmat a puccsista Friedrichéknek, részt vett az [[Magyarországi Szociáldemokrata Párt|SZDP]] újjászervezésében. [[1919]] végétől [[1921]] novemberéig [[Bécs]]ben és [[Radegund]]ban élt. Hazatérte után a [[Nyomdász Szakszervezet]] és az ÁFOSZ elnöke, a pártvezetőség tagja, [[1922]]-től [[1931]]-ig nemzetgyűlési, illetve országgyűlési képviselő volt.

==Jegyzetek==

{{források}}