Wikipédia

„Fayer László” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szomor (vitalap | szerkesztései)
32 szerkesztés
fejléc
Szomor (vitalap | szerkesztései)
32 szerkesztés
Élete, Munkássága, Források, További információk
14. sor:
|aláírás=
}}
'''Fayer László''' ([[Kecskemét]], [[1842]]. [[június 2.]]<ref name="fayer">[http://www.eltereader.hu/media/2014/06/Kovacs_EgyetemiTanarok_READER.pdf Kovács I. Gábor, Kiss Zsuzsanna, Takács Árpád: Magyarországi egyetemi tanárok életrajzi adattára 1848–1944 I. Zsidó és zsidó származású egyetemi tanárok]</ref> – [[Budapest]], [[1906]]. [[november 9.]]) büntetőjogász, jogtudós, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, gyorsíró, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja (l. 1894).
 
== Élete ==
[[Kecskemét]]<nowiki/>en született, apja Feuer Éliás zsidó kereskedő volt, édesanyja Schwarz Regina. Gimnáziumi éveit nagyrészt Kecskeméten töltötte. Egyetemi diplomáját a pesti tudományegyetem jogi karán szerezte 1870-ben. Fiatalkorában baleset érte, felépülése alatt gyorsírást tanult. Az egyetem elvégzése alatt gyorsíróként dolgozott. Miután végzett, az [[Országgyűlés]] gyorsíró irodájának tagja majd elsőrendű gyorsírója lett. A budapesti Magyar Gyorsíró-Egylet egyik alapító tagja. Aés a Gyorsírási Évkönyv és Gyorsírászati Lapok szerkesztője volt. Sokat tett a gyorsírás fejlesztése érdekében.
 
1873-tól egyetemi magántanár, majd tanár, 1901-ben pedig a büntetőjog tudományának nyilvános rendes tanára lett. Büntetőjogot és bűnvádi eljárást oktatott. A gyakorlatias jogtudományi oktatás egyik hazai úttörője. Magántanárként szorgalmazta a szemináriumok létrehozását és alkalmazását, amiért rendkívüli tanári címet kapott. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett, majd gyakorlatot folytatott és az ügyvédi kamara könyvtárosa lett.
26. sor:
[[Fájl:Fayer László sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Fayer László sírköve a [[budapest]]i ''Kozma utcai izraelita temetőben'' (5-1-7).]]
 
A Magyar Jogászegylet egyik alapító tagja, titkára, majd később1903-tól alelnöke is volt. A Magyar Themis című jogi szaklap szerkesztője volt 18701876-1880-ig. 1890-1906 között a [[Jogtudományi Közlöny]] főmunkatársa és később szerkesztője volt. A [[A Pallas nagy lexikona|Pallas Nagy Lexikonának]] is munkatársa volt. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázattal látta el az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét. Az általa összeállított büntetőjogi monográfiák, egyetemi tankönyvek a magyar jogi irodalom alapművei.
 
Fő kutatási területei a büntetőjog, bűnvádi perrendtartás és a bűnvádi eljárásjog. Anyagi büntetőjogászként a klasszikus büntetőjogi iskolához, büntető eljárási jogászként a liberális iskolához tartozott. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi bírói szervezet és a bűnvádi eljárás megreformálása terén. Írásaiban többször és határozottan fellépett a kínvallatás és a halálbüntetés ellen.
75. sor:
* Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
* A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
*[https://www.wikiwand.com/hu/A_Magyar_Tudom%C3%A1nyos_Akad%C3%A9mia_tagjainak_list%C3%A1ja_(A%E2%80%93F)#/F A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája.]
*Nánási László: Fayer László. = Jogtörténeti Szemle, 2000. 4. szám. p. 47-55.
* Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
80 ⟶ 81 sor:
* Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
* Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
*[https://mek.oszk.hu/00300/00355/html/index.html Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fayer_László”