„Arnót” változatai közötti eltérés

149 bájt hozzáadva ,  1 évvel ezelőtt
Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség
(polgármester frissítése az infoboxban)
(Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség)
}}
{{más|Arnót (keresztnév)}}
'''Arnót''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyé]]ben, a [[Miskolci járás]]ban. [[Miskolc]]tól 6 km-re helyezkedik el. A községet a [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] köti össze Miskolccal. A legközelebbi vasútállomás Felsőzsolcán van 5 km-re, a miskolci 6 km-re.
 
== Fekvése ==
[[Miskolc]]tól 6 km-re keletre, a [[3-as főút (Magyarország)|3-as főút]] mentén fekszik. A legközelebbi vasútállomás, a [[Felsőzsolca|felsőzsolcai]] 5 km-re, a miskolci 6 km-re van a településtől.
 
Környező települések: keletre [[Onga]] (6 km), délre [[Felsőzsolca]] (2 km), nyugatra Miskolc (6 km), északra [[Sajópálfala]] (6 km).
 
== Nevének eredete ==
Neve [[német nyelv|német]] személynévből származik. Valószínűleg az [[Árpád-kor]]i [[Arnold (keresztnév)|Arnold]] nevű birtokosáról kapta nevét. Korábbi időkbenírásokban Ornolthy, Arnold, Alsóarnót, Arnolth, Arnod, Arnóth, és Sajó-Arnót alakban szerepeltis előfordul.
 
== Története ==
ElőszörA legrégibb fennmaradt írásos előfordulása (''Ornolthy'' néven említik) [[1230]]-ban,ból való. későbbKésőbb többek között ''Alsóarnót'' és ''Sajóarnót'' is volt a neve,. [[1910]]-től hívják Arnótnak.
 
[[1241]]-ben az [[Ákos nemzetség]]beli Ernei bán fia István birtokolta, ekkor a birtok határa [[Miskolc]] felől a [[Sajó (folyó)|Sajó]] volt.
 
[[1234]] után Cletusaz egri püspök a birtokot a Bélhámori apátságnak adta, s [[1330]]-ban az apátságot meg is erősíti azterősítette birtokában.
 
A [[16. század]]ig [[Szendrő (Magyarország)|Szendrő]]höz tartozott, ekkor azonban a [[Oszmán Birodalom|török]] támadások következtében elpusztult. Csak [[1687]] után népesült be újra.
 
'''1600'''-as évek'': a középkori török birodalom északi határa éppen eddige arégióban régióig terjedhúzódott, így elpusztul Arnót iselpusztult, felégetikfelégették.
 
'''1700'''-as évek eleje:'' Arnót újratelepítésea Felvidékről (ma Szlovákia) újratelepült szlovák anyanyelvű, főleg evangélikus vallású jobbágyokkal,. a Felvidékről (ma Szlovákia)
 
'''1960-70'''-es évek:'' a község lélekszáma a korábbi kb.mintegy ezerről megnőmegnőtt, a miskolci ipari munkalehetőség miatt beköltözések a távolabbi vidékekről, Zemplénből, és Cserehátról, is ide vonzotta a munkát keresőket; Arnóton ekkor új utcák kiépülésekeletkeztek.
 
'''1980-90'''-es évek:'' beköltözéseksokan költöztek Arnótra főleg Miskolcról,; megint új utcák épüléseépültek Arnóta faluban, amely az egyedüli községi szintű település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol mind a négy magyarországi történelmi egyháznak van helyi gyülekezete, lelkésze (római katolikus, görög katolikus, lutheránus, református - kálvinista). ''' '''
 
Az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848–49-es szabadságharc]] idején a település határában is folytak harcok.
 
A [[jobbágyfelszabadítás]] után a település virágzott, de [[1885]]-ben azonban [[filoxéra]]járvány sújtotta. Több család kivándorolt Amerikába. A gazdaság fejlődésének az [[Első világháború|I. világháború]] vetett véget.
 
[[1910]]-ben 989 lakosából 984 magyar volt. Ebből 272 római katolikus, 201 görögkatolikus, 361 evangélikus.
A [[20. század]] elején [[Borsod vármegye]] Miskolci járásához tartozott.
 
A [[Második világháború|II. világháború]]ban súlyos károkat szenvedett.
A falu a [[Második világháború|II. világháború]]ban súlyos károkat szenvedett. [[1945]]-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. [[1948]]-tól egyre szigorodott a [[mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatása|beszolgáltatási rendszer]], emiatt [[1956]]-ban egy küldöttség [[Miskolc]]ra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.
 
A falu a [[Második világháború|II. világháború]]ban súlyos károkat szenvedett. [[1945]]-ben megalakult a Nemzeti Bizottság, és újra beindult a gazdálkodás. [[1948]]-tól egyre szigorodott a [[mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatása|beszolgáltatási rendszer]], emiatt [[1956]]-ban egy küldöttség [[Miskolc]]ra ment tüntetni. 1961-ben a beszolgáltatást eltörölték. A fiatalok nagy része az iparban vállalt munkát.
'''Lakosok száma:''' jelenleg '''(2015)''' 2490 fő, akik közül kb. 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik
 
'''LakosokLakóinak száma:''' jelenleg '''(2015)''' 2490 fő, akik közül kb.mintegy 300 fő a roma nemzetiséghez tartozik
 
==Közélete==
{{népességdiagram}}
 
2001-ben a településen a lakosságnaklakosság 98%-át [[Magyarok|magyar]] és az, 1%-át [[cigány]] származású <ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html Népszámlálás 2001 – 4. Nemzetiségi kötődés – Központi Statisztikai Hivatal<!-- Robot generálta cím -->]{{Halott link|url=http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html |date=2020-02 }}</ref> emberek alkották. Ezenkívül 6-an [[németek|németnek]] ésvallották magukat, 1 fő pedig [[Szlovákok|szlováknak]] vallotta magát.
 
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (9,9% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,2%, református 15,1%, görögkatolikus 10,9%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 9,1% (23,2% nem válaszolt).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=03771 Arnót] ''Helységnévtár''</ref>
 
== Nevezetességek ==
* Műemlék evangélikus templom., amely [[1779]]-ben épült, s tornyát [[1804]] és [[1806]] között építették.
* [[Szűz Mária|Fájdalmas Anya]] kápolna.
*Gyurgyalag madár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Borsodi lakodalmi fonott kalács (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Májuskosár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
*Evangélikus templom és rokokó oltár (''Borsod''-''Abaúj''-''Zemplén Megyei Értéktár által megyei értékké nyilvánítva)''
 
== Környező települések ==
[[Sajópálfala]] kb. 5&nbsp;km-re. A legközelebbi város: [[Felsőzsolca]] 2&nbsp;km-re.
 
==Források==