„Fanarióták” változatai közötti eltérés

Szorosabb értelemben fanariótáknak hívták a születési és hivatali arisztokráciát, amelyet nemesi görög családok alkottak. A körükből kerültek ki a 17. század második felétől a [[török porta|porta]] ''dragománjai'' vagy tolmácsai, és onnan választották az [[1821-es görög forradalom]] kitöréséig [[Moldva]] és [[Havasalföld]] fejedelmeit (hoszpodárjait) is. Jóllehet a fanarióták sokat tettek nemzetük művelésére (pl. iskolák alapításával), valamint sokat könnyítettek a görögök terhein, és sokat javítottak a Duna-fejedelemségek helyzetén, mégis hírvágy és önzés, hatalom- és pénzvágy jellemezte őket, és ezek miatt sem a románok, sem a bolgárok, sem maguk a görögök nem kedvelték őket. Ez akkor is bebizonyosodott, amikor kitört a görög forradalom, pedig sokan küzdöttek a görögökkel együtt a fanarióták közül is. A fanarióták viselt dolgait, zsarolásait egy [[Markos Zallony]] nevű görög író dolgozta fel ''Essai sur les Fanariotes'' című művében (Marseille, 1830). A 19. század végére a fanarióták csaknem teljesen elvesztették politikai befolyásukat Konstantinápolyban és sokan közülük átköltöztek Athénbe.