„Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
13. sor:
{{idézet 2|''Mi, a magyar álladalmat törvényesen képviselő nemzetgyűlés, midőn jelen ünnepélyes nyilatkozatunk által Magyarországot elidegeníthetlen természetes jogaiba visszahelyezve minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben az önálló független európai státusok sorába iktatjuk, s a hitszegő Habsburg-Lotharingeni házat Isten és világ előtt trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk indokait nyilvánítani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a halálig üldözött magyar nemzetet nem túlzott elbizakodás s nem forradalmi viszketeg, hanem a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté.…''|[http://mek.oszk.hu/04800/04834/html/kossuth0083/kossuth0083.html A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozata Debrecen, 1849. április 19.]}}
 
Az 1849. április 14-i trónfosztást, illetve a Függetlenségi nyilatkozat április 19-iki közzétételét követően tértek át a címerhasználatban a [[köztársaság]]i címerre, ezért kötik Kossuthhoz. Maga az úgynevezett [[Kossuth-címer]] a magyar címer azon változata, amelyben a zöld hármas halom tetején szerepel a [[nyitott korona]], alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett, a népi formakincsből a tarsolylemez alakjához közelítő pajzsforma (szaknyelven [[reneszánsz pajzs]]). A címer jobb oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett, mintegy a koronából kinőve fehér apostoli kettőskeresztet ábrázol, míg a bal oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott úgynevezett [[árpádsáv]]os.
 
== Tartalma ==
26. sor:
== Hatása Magyarországon és nemzetközi szinten ==
 
Kossuth a ''Nyilatkozattal'' a békepártot akarta gyengíteni, másrészt számított a nyugati nagyhatalmak [[Magyarország]] melletti beavatkozására, vagy legalábbis a függetlenség elismerésére. Számításai azonban nem igazolódtak: a nyugati nagyhatalmak sokkal fontosabbnak tartották az [[európa]]i erőegyensúlyt és benne [[Ausztria]] szerepét annál, hogysem [[Magyarország]] kedvért felhagytak volna eddigi politikájukkal. Bár igaz, hogy az [[Oroszország|oroszok]] behívását már korábban elhatározták [[Bécs]]ben, de a ''Nyilatkozat'' kiadása teremtett a cárnak jogalapot a beavatkozásra.<br>
A ''Nyilatkozat'' elfogadását a hadsereg sem fogadta kitörő örömmel,<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Bona-bona-tabornokok-torzstisztek-1/tabornokok-es-torzstisztek-az-184849-evi-szabadsagharcban-23DD/i-a-honvedsereg-tabornoki-es-torzstiszti-kara-a-szabadsagharcban-23FA/5-a-fuggetlensegi-nyilatkozat-es-a-hadsereg-tisztikara-24B8/?list=eyJxdWVyeSI6ICJGXHUwMGZjZ2dldGxlbnNcdTAwZTlnaSBOeWlsYXRrb3phdCJ9 Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara - A függetlenségi nyilatkozat és a hadsereg tisztikara], arcanum.hu</ref> több tiszt nyíltan kikelt ellene. [[Görgei Artúr]] pedig csak ennyit üzent egy futárral [[Kossuth Lajos|Kossuth]]nak: ''"Annyit mondjon, hogy ha máskor oly fontos dolgot tenni akar, előbb legyen szíves velem közölje."''
 
39. sor:
* [http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=923 Trónfosztás és függetlenség], mult-kor.hu
* [https://web.archive.org/web/20130509095005/http://historia.uw.hu/temak/forr48.html Az 1848/49-es szabadságharc és forradalom eseményei], historia.uw.hu
* [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kossuth-kossuth-lajos-osszes-munkai-1/kossuth-lajos-osszes-munkai-xiv-12A32/kossuth-lajos-184849-ben-iv-kossuth-lajos-az-orszagos-honvedelmi-bizottmany-elen-masodik-resz-1849-januar-1aprilis-14-12A3F/529-debrecen-1849-aprilis-1419-a-magyar-nemzet-fuggetlensegi-nyilatkozata-15068/ KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKÁI - Debrecen, 1849 április 14–19. A magyar nemzet Függetlenségi Nyilatkozata.], arcanum.hu
{{1848 összefoglaló táblázat}}
{{Portál|1848–49-es forradalom és szabadságharc}}