„Szuper Károly” változatai közötti eltérés

185 bájt hozzáadva ,  7 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
| születési dátum = [[1821]]. [[május 28.]]
| születési hely = [[Kiskunhalas|Halas]]
| halál dátuma = [[1892]]. [[novemberszeptember 3018.]] {{életkor-holt|1821|5|28|1892|119|3018}}
| halál helye = [[Budapest]]
| művésznév =
|}}
 
'''Szuper Károly''' ([[Kiskunhalas|Halas]], [[1821]]. [[május 28.]]<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-RYS1-D6?i=80&cat=8511 Kiskunhalasi ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1821. év.]</ref> – [[Budapest]], [[1892]]. [[novemberszeptember 3018.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSLR-59BY-7?i=346&cat=269140 A Budapest-Kálvin téri ref. egyházközség halotti anyakönyve, 816/1892. folyószám.]</ref> színész, [[Petőfi Sándor]] egykori színigazgatója, színházi rendező.
 
== Élete ==
Apja, Szuper József [[kiskunhalas]]i városi tanácsos és birtokos volt, aki igyekezett vele a gazdászatot megkedveltetni. Édesanyja Paprika Mária. Szuper Károly a kiskunhalasi református főgimnáziumban tanult és már tanuló korában műkedvelői előadásokat rendezett. 1837 februárjában [[Debrecen]]be ment, ahol diák bátyja kíséretében szorgalmasan látogatta a színházat. Ott meglátta [[Fáncsy Lajos]]t a ''Harmincz éves kártyás'' c. darabban, s ezentúl az volt a vágya, hogy ő is eljátszhassa a szerepet. 1838 őszén [[Pest (történelmi település)|Pestre]] vitte atyja a színészet tanulmányozása végett. 1838 karácsony előtti vasárnap Halason lépett fel először mint műkedvelő, a [[Fekete Gábor (színművész)|Fekete Gábor]] színtársulatánál az igazgató ''Sobri'' című színművében egy haramia szerepében. Dacára annak, hogy egész nap tanulta a szerepét, belesült. A második fellépése sokkal jobban sikerült, a ''Természet leányában'' Jancsi inast játszotta, általános megelégedésre. 1839. január 12-én [[Szabadka|Szabadkán]] ugyanazon társulatnál, már mint szerződött tag lépett fel [[Szigligeti Ede]] ''Dienes'' című drámájában mint őrtiszt, összeesküvő, magyar mágnás, ajtónálló és ügyelő, és már a következő évben a társulat első rendű tagja volt. [[Petőfi Sándor]] 1842. november 10-én lépett fel [[Székesfehérvár]]on először az ő ajánlatára Szabó társulatánál; azontúl is együtt maradt Petőfi Szuperrel 1843. márciusig [[Kecskemét]]en. 1846-ig működött különböző igazgatóknál, majd [[Zombor]]ban átvette [[Komáromi Lajos]] társulatát, s innentől 35 éven keresztül működött mint önálló vagy társigazgató. 1848-ban ő is honvéd volt; a szabadságharc után számos üldözött színész-honvéd talált menedéket nála. Az [[1850-es évek]] elején [[Szőllősy Mihály]] társigazgatóval maga állt a színtársulat élére és vezette azt csaknem haláláig. 1856. április 13-án mint vendég fellépett a [[Nemzeti Színház]]ban, a ''Viola'' Peti szerepében. (Lásd: „Hölgyfutár, 1856 — 86. sz.) 1880 március havában a Várszínház ellenőre lett. 1880-ban [[Szigetvár]]on hagyott fel az igazgatással. 1881 november havától az Országos Színészegyesület pénztárosa volt. 1888. november 15-én megülte 50 éves jubileumát, Halason, a ''Peleskei nótárius''ban. Közben a Nemzeti Színház és az Operaház pénztárosa is volt. Elhunyt 1892. szeptember 18-án hajnali 2 órakor, életének 71., házasságának 29. évében. Örök nyugalomra helyezték 1892. novemberszeptember 19-én délután a református egyház szertartása szerint a Kerepesi úti temetőben.
 
Négy felesége volt, mindannyian színésznők. Legismertebb az első: [[Mórocza Antónia|Mórocza (Móritz) Antónia]], akivel 1841. november 23-án kötött házasságot [[Győr]]ött.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSPC-P9WK-W?i=415&cat=109996 Győr-belvárosi róm. kath. egyházközség házassági anyakönyve, 1841. év., 197. könyvi szám.]</ref> Pum Jozefa elhunyt Székesfehérváron 1863. február 17-én, 22 éves korában.<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:939K-BC96-6Z?i=378&cat=100836 Székesfehérvári ref. egyházközség halotti anyakönyve, 7/1863. folyószám.]</ref> Lukácsi Emiliával 1863. április 29-én lépett házasságra.