„Ragtime (zene)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
17. sor:
==Zenei forma==
[[File:Easy Winners 2.jpg|bélyeg|[[Scott Joplin]] "The Easy Winners" c. ragtime-ának első oldala
A ragtime-zene eredetileg zongorára komponált darab volt. A népszerű páros ütemmutatójú (2/4 vagy 4/4-es) indulók és az afroamerikai zene poliritmikus hatásai szólalnak meg a ''ragtime''-okban. Ugyanakkor a ragtime a nyugati zene hangszertechnikai, összhangzattani rendjének egyszerűbb adaptációja is, a zongorán elsődlegesen bal kézzel játszott, hangsúlyozott basszus és az akkordok felett a jobb kézzel megszólaltatott csúsztatott, szinkópás dallamával. Három vagy négy fő részből áll, melyek mindegyike általában 16 ütemes, mindegyik szinkópás témával, a páros ütemű ragtime első és harmadik ütése hangsúlyos.
A tipikusan 16 ütemes témákat
==Hatása a komolyzenére==
29. sor:
A ragtime magyarországi megjelenésében az 1896-os [[1896-os millenniumi ünnepségek|millenniumi kiállítás]] volt a mérföldkő. Számos szórakozóhely világszínvonalú produkciókat szerződtetett, legtöbben az ''Orpheum''ban (későbbi nevén az ''Első Fővárosi Orpheum'') léptek fel, az amerikai zenei produkciók másik ismert színhelye az ''Ős-Budavára'' mulató volt. A többség varietészámokat adott elő, kísérőzenéjüket a helyi zenekarok kottából, lapról olvasva játszották, ebből ismerték meg a ragtime-ot.<ref name=simon>{{cite book||url=http://real-j.mtak.hu/4698/1/ZenetudomanyiDolgozatok_1995-1996.pdf|work= Ragtime az Osztrák-Magyar Monarchiában |first= Géza Gábor|last= Simon |title=Zenetudományi Dolgozatok 1995-1996|subtitle=Ragtime az Osztrák-Magyar Monarchiában |pages=336|publisher=MTA Zenetudományi Intézete Budapest|year=1997|isbn= 0139-0732|accessdate=2018-05-04}}</ref>
Az itthon játszott ragtime-ok leginkább az amerikai kottakiadás darabjai voltak. Szinte csak ezekből ismerhették a magyarországi előadóik, mivel az amerikai ragtime-okat játszó [[gépzongora|gépzongorák]] és gépzongoratekercsek nem jutottak el Magyarországra, valamint
Az 1900-as évek elejétől ''cake walk''ot, majd később ''ragtime''-okat játszó ismertebb magyar zongoristák Hetényi-Heidlberg Albert, Székely Aladár, majd később Rozsnyai Sándor voltak, de szalonzenekarok is előadtak ragtime-okat, köztük a Geiger fivérek ''Geigerbuben'' zenekara.<ref name=simon/> Az 1910-es évekre a ragtime magyarországi gramofonfelvételei is megszülettek. Ifj. Berkes Béla 1912-ben készítette el a ''Medvetánc'', azaz Irving Berlin 1911-es sikerszámának, eredeti címén az ''Alexander's Ragtime Band'' tölcséres gramofonlemez-felvételét a budapesti Beka gyárnál. Szintén az ő nevéhez fűződik a ''Hitchy Koo'', magyarra ''Kicsi tyúk''nak fordított ragtime 1912-es felvétele, melyet az angol és az amerikai piac részére készítettek.<ref name=simon/>
==Média==
* [https://www.youtube.com/watch?v=fvu_7l52LF4
* [https://www.youtube.com/watch?v=pMAtL7n_-rc
* [https://www.youtube.com/watch?v=uu6oRNOzYfw
* [https://www.youtube.com/watch?v=-kl35MIIHeM
* [https://www.youtube.com/watch?v=8RSFLcT1YMA
* [https://www.youtube.com/watch?v=0hMNkIKPIc4
==Jegyzetek==
|