„Mária Dorottya württembergi hercegnő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Közéleti, egyházi tevékenysége: Lánchíd hivatkozás kékítése, replaced: Lánchíd → Lánchíd |
|||
65. sor:
A budai evangélikus egyházközséget [[1844]]-ben Mária Dorottya főhercegné alapította meg egy lelkészi állás létesítésével, és a [[Budai Várnegyed|budavár]]i Dísz téri evangélikus templom építésének megindításával. A nádorné 10 000 forintos alapítványlevelet állított ki Székács József részére, ebből felépülhetett a templom és a parókia. Az [[1847]]. szeptemberi felszentelésen azonban a megözvegyült nádorné már nem lehetett jelen, mert bécsi száműzetésbe kényszerítették.
[[1839]]-ben skót [[hittérítő|misszionáriusok]] (Alexander Keith és társai) érkeztek [[Palesztina|Palesztinából]], ahol a [[zsidók]] között végeztek evangelizációs munkát. A nádorné rábírta őket, folytassák térítő szolgálatukat a magyarországi zsidóság körében. A skót szerzetesek később a magyar evangélikus közösség támaszaivá váltak a katolikus birodalomban. [[1841]]-ben a skót [[protestáns]] egyház megbízásából újabb misszionáriusok érkeztek Magyarországra, [[John Duncan]] vezetésével. Mária Dorottya támogatásával angol nyelvű protestáns gyülekezetet szerveztek a katolikus Habsburg Birodalom közepén. Ennek magvát a [[Széchenyi lánchíd|Lánchíd]] építésére érkező skót munkások és családjaik alkották.
Több utazást is tettek Magyarországon. A magyar nyelvtudása és az ország haladása érdekében kifejtett tevékenysége révén köztiszteletnek örvendő József nádort és feleségét mindenütt szeretettel fogadták. [[1821]]-ben, házasságuk második évfordulóján a [[Tiszántúl]]on tett utazás keretében meglátogatták [[Orosháza|Orosházát]]. Az eseményt a város (akkor még község) elöljárói emléklapon örökítették meg. A ritka dokumentum eredetijét ma [[Országos Széchényi Könyvtár]] őrzi.
| |||