„Szigligeti József” változatai közötti eltérés

[[Szigligeti Ede]] és Sperling Franciska fia. 1870-ben Szatmári családi nevét Szigligetire változtatta.<ref>Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 2691/1870. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1870. év 3. oldal 18. sor</ref> A fővárosban a kegyesrendiek gimnáziumát járta. Szülei a katonai pályára szánták, de korai érintkezése a színházi körökkel őt is a színipályára vonzotta, melyre, különösen a komikus-szakma iránt, nem is hiányzott benne a tehetség. De miután atyja, aki akkor a [[Nemzeti Színház]] igazgatója volt, nem tartotta helyénvalónak, hogy mint kezdőt szerződtesse, vidékre ment. 1865. július 1-jén [[Debrecen]]ben játszott, azután [[Kolozsvár]]ott volt, majd 1867—68-ban [[Győr]]ött szerepelt. Eléggé használható tagnak bizonyult, különösen emlékezőtehetségénél fogva, mely lehetővé tette számára, hogy évek után is nemcsak a saját szerepét tudja, hanem az egész színdarabot. Mint rendező is többször bebizonyította ügyességét. Mint színész gyenge volt. 1869. július havában [[Kőmíves Imre]] pesti társulatának volt tagja. 1871. augusztus havában [[Klein Sámuel]] szatmári társulatánál, 1874-ben ismét a kolozsvári színháznál működött. 1877. január 10-én házasságra lépett [[Pálmay Ilka|Pálmay Ilkával]] [[Kassa|Kassán]]. Ez a házassága azonban 1879-ben válással végződött. 1880-ban [[Arad (Románia)|Aradon]], 1883-84-ben [[Miskolc]]on működött. Ez idő tájban az elmeháborodás jelei mutatkoztak rajta, egy alkalommal a [[LánchídSzéchenyi lánchíd|Lánchídról]]ról a [[Duna|Dunába]] vetette magát, de kimentették; majd 1886. június 10-én beszállították a Rókus-kórházba, szeptember havában gondnokság alá kellett helyezni.