„Opera (színmű)” változatai közötti eltérés

a
1 link korr.
(Visszavontam az utolsó  változtatást (109.166.139.47), visszaállítva KMBot szerkesztésére)
a (1 link korr.)
[[I. Péter orosz cár|Nagy Péternek]] köszönhetően a 18. századi [[Oroszország]]ban gyakran kerültek színpadra olasz és francia operák. Az első orosz opera Dmitrij Zorin 1777-es ''Metamorphosis''a volt. Ezt követte két évvel később Mihail Szokolovszkij ''A csaló és házasságközvetítő bűvös molnár'' című vígoperája. Ez utóbbi a falusi életet ábrázolta. Ezután hamarosan megjelentek a történelmi operák is.
 
Az első nemzetközi rangú operaszerző [[Mihail Ivanovics Glinka]] (1804–1857) volt. Glinka két operát írt: a történelmi témájú ''[[Ivan Szuszanyin]]''t (1836) és a [[Alekszandr Szergejevics|Puskin]] azonos című mesekölteménye alapján készült ''[[Ruszlán és Ludmilla|Ruszlán és Ludmillát]]''. Glinka műveit [[Alekszandr Porfirjevics Borogyin|Alekszandr Borogyin]] ''[[Igor herceg (opera)|Igor hercege]]'' (1809) és [[Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij]] ''[[Borisz Godunov (opera)|Borisz Godunovja]]'' (1874) követte. Közvetlenül Glinka nyomában haladó [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakov]] (1844–1908), a zenetörténet egyik leghíresebb darabjának, a ''[[Seherezádé (Rimsky-Korsakov)|Seherezádénak]]'' az írója, tizenöt operát is komponált. Rimszkij számára a zene volt az első, a jellemábrázolás csak ezután következett. Ezért operáit sokan tündérmeséknek tekintik, amelyekben bábuk a szereplők.
 
Az első szakképzett orosz operaszerző [[Pjotr Iljics Csajkovszkij]] (1840–1893) volt. Tíz operája marad fenn. Művei bizonyos értelemben konzervatívak, mert az akkoriban divatos wagneri folytonosság elve helyett megtartotta az operán belül önmagukban is teljes egésznek tekinthető zenei egységek rendszerét.