„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
(→‎Források: portál)
a
 
}}
{{Habsburg–török háború (1540–47)}}
'''Fogaras ostroma''' [[1541]]. [[június 19.]] és [[július 20.]] között zajlott. Az [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]]-párti [[Majláth István|Maylád István]] a [[törökökOszmán Birodalom|török]]-[[moldva]]i sereg ellen védte a [[fogarasi vár]]at.
 
Majláth István először [[I. János magyar király|Szapolyai János]] oldalán állt és [[1534]] [[havasalföld]]i és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a [[Nagyvárad|váradi]] püspököt is meggyilkoló [[Lodovico Gritti]]vel leszámolt [[Medgyes]]en. Hanem amikor [[Balassa Imre (erdélyi vajda)|Balassa Imrét]] társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és [[Thurzó Elek]]kel, valamint sógorával [[Nádasdy Tamás]]sal egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa, és [[Erdély]]ben új államot alakítson ki.
 
Miközben a [[Habsburg-ház|Habsburgok]] [[Buda (történelmi település)|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán oszmán szultán|I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult, és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandzsákbéget, Ahmedet küldte.
 
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.
 
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án]] Ahmed levelet küldött MayládnakMajláthnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. MayládMajláth megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérükvezére elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.
 
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő [[II. János magyar király|János ZsigmondZsigmondnak]]nak, Szapolyai fiának. A várat a törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni [[Jagelló Izabella magyar királyné|Izabella királyné]] vezetése alatt, s a Habsburg -hívek fokozatosan kiszorultak az országból.
 
MayládotMajláthot a [[Héttorony]]ba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak [[Török Bálint (hadvezér)|Török Bálint]] és [[Móré László]] is.
 
== Források ==
* [http://gyorkos.uw.hu/1541-1542/1541-1542.htm 1541-1542-ig tartó korszak eseményei Magyarországon]
* '''Magyarország hadtörténete 1.''' Főszerk.: Liptai Ervin, Zrínyi Katonai Kiadó, [[Budapest]], [[1984]]. {{ISBN|963-326-320-4}}
 
{{Portál|Erdély|-|történelem||hadtudomány|i }}