„Judas Priest” változatai közötti eltérés

A '''Judas Priest''' egy [[Grammy-díj]]as [[Egyesült Királyság|brit]] [[heavy metal]]- zenekar, melyet [[K. K. Downing]] gitáros és [[Ian Hill]] basszusgitáros alapított a 60-as évek végén. A Judas Priest nevet az együttes korábbi énekese, [[Al Atkins]] javasolta, aki a kifejezést [[Bob Dylan]] ''The Ballad of Frankie Lee and Judas Priest'' című dalából kölcsönözte. K. K. Downing és Ian Hill mellett [[Glenn Tipton]] gitáros tekinthető még állandó zenekari tagnak. Downing és Tipton mellett [[Rob Halford]] énekes a harmadik fő dalszerző, aki 1973-ban csatlakozott az együtteshez. Halford 20 éven át volt a zenekar állandó énekese, majd 1993-ban zenei nézeteltérésekre hivatkozva elhagyta az együttest, hogy szólókarrierjére koncentrálhasson.

A Judas Priest minden idők egyik legsikeresebb és legnagyobb hatású [[heavy metal]]- zenekara. A világszerte több mint 45 millió lemezt eladott zenekar<ref name="Ticketluck">{{cite web|url=http://www.ticketluck.com/concert-tickets/Judas-Priest/index.php |title=Judas Priest Tickets, Cheap Judas Priest Tickets, US 2009 Summer Tour Tickets |publisher=Ticketluck |date= |accessdate=2010-11-07}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.caughtoffside.com/2011/02/28/judas-priest-confirm-uk-dates-as-part-of-epitaph-world-tour/ |title=Judas Priest Confirm UK Dates As Part Of Epitaph World Tour |publisher=CaughtOffside |date=2011-02-28 |accessdate=2011-07-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120311152057/http://www.caughtoffside.com/2011/02/28/judas-priest-confirm-uk-dates-as-part-of-epitaph-world-tour/ |archivedate=2012-03-11 }}</ref><ref>{{cite web|author=Glasgowvant |url=http://www.glasgowvant.com/judas-priest-epitaph-tour-glasgow-secc/ |title=Glasgow SECC &#124; Judas Priest Epitaph Tour 2011 |publisher=Glasgowvant |date=1999-02-22 |accessdate=2011-07-10}}</ref> a 70-es évek második felében készült lemezeivel nagy szerepet játszott a [[A brit heavy metal új hulláma|New Wave of British Heavy Metal]] létrejöttében, ezért a Judas Priest-etPriestet szokás a heavy metal "keresztapjaként" is emlegetni.<ref name="ReferenceA">Hammer World magazin - 2008/október - Rob Halford interjú - 29. o.</ref>

A zenekar hangzásának alapját Downing és Tipton gitárjátéka mellett Halford hangja határozza meg, aki széles hangterjedelmével képes a középfekvésből a teljesen sima szopránba váltani.<ref name="literatura.hu">http://www.literatura.hu/rock/metal/judas_priest.htm</ref> Az együttest gyakran illetik a "Metal Gods" (fém istenekfémistenek) jelzővel, mely az 1980-ban megjelent ''[[British Steel]]'' album hasonló című számából eredeztethető,<ref name="Berelian 172">{{cite book |last=Berelian |first=Essi |title=The Rough Guide to Heavy Metal |publisher=Rough Guides |isbn= 1-84353-415-0 |page=172}}</ref> de Halfordot is gyakran illetik a "Metalgod" kifejezéssel.

[[K. K. Downing]] és [[Ian Hill]] már kisgyerekként is ismerték egymást, hiszen mindketten a [[West Bromwich]]-<nowiki/>ban jártak óvodába és iskolába. Barátságuk még inkább megerősödött, mikor együtt kezdtek el olyan zenékért rajongani, mint a [[The Who]], a [[Cream]], a [[The Yardbirds]] vagy [[Jimi Hendrix]]. Hamarosan hangszert ragadtak, Downing gitáron, míg Hill basszusgitáron kezdett el játszani. 1968-ban hozták létre zenekarukat, mely trió felállásban jött létre. Downing és Hill mellett John Ellis dobos volt még zenekari tag, énekesük azonban nem volt. [[Progresszív rock|Progresszívrock]]-hatásokat is tartalmazó [[hard rock]]ot játszottak, de egyre nagyobb szükségük lett volna egy énekesre is. Al Atkins egy éjszaka a ''Holy Joe's'' névre keresztelt, a helyi zenekarok számára fenntartott próbaterem előtt sétálva felfigyelt az épületből kiszűrődő zenére. Atkins kapcsolatba lépett az együttessel, melynek K. K. Downing, Ian Hill és John Ellis voltak a tagjai. Downing visszaemlékezése szerint Atkinst nemcsak azért vették be a zenekarba, mert nem volt énekesük, hanem, mert dobolni és gitározni is tudott, de a dalszerzés terén is sok tapasztalattal rendelkezett. Eleinte a ''Freight'' nevet viselte a formáció, de Atkins felajánlotta a Judas Priest nevet, melyre a többiek is rábólintottak.

A kiadó emberei javaslatokat tettek a zenekarnak a zenei irányvonalat illetően, így még egy [[kürt (hangszer)|kürt]] <nowiki/>játékos bevonása is szóba került. Ian Hill azonban még egy gitáros bevételét javasolta. K. K. Downing több ok miatt is támogatta Hill ötletét. Először is nagy rajongója volt a [[Wishbone Ash]] zenekarnak, akik szintén két gitárossal játszottak, valamint a koncertek alatt, mikor szólót kellett játszania gyakran "ürességet" érzett a hangzásban.<ref name="jugulator.net"/>

A Judas Priest mellett nagyjából egyidőbenegy időben, egy másik zenekar is leszerződött a Gull kiadóhoz. A The Flying Hat Band gitárosa az a [[Glenn Tipton]] volt, aki hamarosan a Judas Priest tagja lett. Elmondása szerint a The Flying Hat Band igen lehangoló, súlyos zenét játszott a korai Black Sabbath nyomvonalán. 1974-ben a [[Deep Purple]] előzenekaraként bejárták Európát. Az ekkor trió felállású zenekart Glenn Tipton (ének/gitár) mellett [[Carl Palmer]] testvére Steve Palmer, valamint Mars Cowley alkotta, aki [[Pat Travers]] mellett bukkant még fel.

Bain nagymértékben beleszólt a dalokba is, számos olyan döntést hozva ezzel, melyekkel a zenekar nem értett egyet. Ezért az olyan dalok, mint a ''Tyrant'', a ''Genocide'', vagy a ''Victim of Changes'' csak a következő albumra kerülhettek fel. A ''Winter'', a ''Deep Freeze'' és a ''Winter Retreat'' dalok eredetileg egyetlen számot alkottak, de Bain három különböző dalra osztotta fel az eredeti szerzeményt. Mivel Bain ekkoriban az elsőszámúelső számú heavy metal producernek számított,<ref name="femforgacs.hu">http://www.femforgacs.hu/cikk/502/Judas_Priest_Rocka_Rolla_1974_erdekessegek</ref> a zenekar tagjai nem mertek ellenkezni a szavának.

Így történhetett meg az is, hogy az eredetileg 14 perces ''Caviar and Meths'' dalnak, csak aza bevezetője került fel a lemezre (a dal egy hosszabb 7 perces változata Al Atkins 1998-as szólólemezén jelent meg). A ''[[Rocka Rolla]]'' album végül 1974. szeptember 6-án jelent meg, de a tagok nem voltak elégedettek sem a zeneanyaggal sem a korong hangzásával. Az együttes máig úgy tekint erre a lemezre, mint pályafutásuk leggyengébb alkotására.<ref name="femforgacs.hu"/>

A korong nem keltett különösebb feltűnést, de arra mindenképpen jó volt, hogy elindítsa a zenekart a siker lépcsőjén. Zeneileg egy, a kornak tökéletesen megfelelő, [[blues]] <nowiki/>hatásokban bővelkedő [[hard rock]] lemez készült, melyen még nem forrt ki a zenekar markáns hangzásvilága. 1975-ben felléptek a [[BBC]] ''The Old Grey Whistle Test'' műsorában, ahol a [https://www.youtube.com/watch?v=PDt40PKKr3U ''Rocka Rolla''] és a következő albumon megjelenő [https://www.youtube.com/watch?v=LXBnAhMDFdI&feature=related ''Dreamer Deceiver''] dalokat adták elő. 1975-ben [[John Hinch]] dobost távozásra szólították fel, mely döntés hátterében Tipton szerint az állt, hogy Hinch zeneileg nem illett közéjük. Helyére az az [[Alan Moore (zenész)|Alan Moore]] került, aki már korábban is megfordult az együttes soraiban.

1975-ben felléptek a ''Reading'' fesztiválon, ezáltal egy szélesebb közönség előtt mutatkozhattak be. A debütáló album gyenge hangzásából kiindulva elhatározták, hogy a következő album produceri munkálatait Jeffery Calvert és [[Max West]] bevonásával maguk fogják ellátni. 1975 novemberében bevonultak a [[wales]]i Rockfield Studios-baStudiosba, hogy rögzítsék második nagylemezüket. A felvételek 1975 decemberében be is fejeződtek, a ''[[Sad Wings of Destiny]]'' címet kapott anyag, pedig 1976. március 23-án jelent meg, ismét a Gull Records kiadásában. Az anyag ugyan jó kritikákban részesült, de a zenekar még mindig anyagi gondokkal küszködött. A ''Sad Wings of Destiny'' meglepő módon megsokszorozta a debütálóalbumdebütáló album színvonalát, mely máig a Judas Priest -életmű egyik klasszikus darabja. Az albumon háttérbe szorultak a korábbi [[blues]] <nowiki/>hatások, helyüket egy olyan dinamikus megszólalás váltotta fel, melyre felfigyeltek a kritikusok is. Halford teátrális énekstílusa és a DowningDowning–Tipton-Tipton duó játéka már előrevetítette a következő albumok irányvonalát. Az egyik legelső [[heavy metal]] albumként is definiálható ''Sad Wings of Destiny'' [[hard rock]]/[[heavy metal]] dalait monumentális és operás zenei részekkel tették még színesebbé.<ref>Hammer World magazin - 2008/július–augusztus - Nostradamus lemezkritika - 37. o.</ref>

1977-ben [[Simon Phillips]] session dobostsessiondobost kérték fel az új stúdióalbum munkálataira, aki a felvételek idején mindössze 19 éves volt. 1977 januárjában bevonultak az angliai Ramport Studios-baStudiosba, hogy rögzítsék harmadik albumukat. Nem sokkal a felvételek előtt, szerződést írtak alá a [[CBS Records]] és a [[Columbia Records]] kiadókkal. A Columbia az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] területén, míg a CBS hazai terepen vállalta a lemezkiadást. A komolyabb háttér megtette a hatását: a lemez produceri teendőit az együttes mellett [[Roger Glover]] látta el. A ''[[Sin After Sin]]'' címre keresztelt album 1977. április 23-án jelent meg. Az albumra felkerült egy [[Joan Baez]] -feldolgozás is, a ''Diamond and Rust''. Az anyag emellett olyan klasszikussá vált dalokat tartalmazott, mint a ''Starbreaker'' vagy a ''Sinner''. A korong soha korábban nem tapasztalt fémes keménységgel prezentálta az együttes energiáját.<ref name="ReferenceC">{{Cite web |url=http://www.hardrock.hu/?q=node%2F2484 |title=Archivált másolat |accessdate=2020-03-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181023120132/http://www.hardrock.hu/?q=node%2F2484 |archivedate=2018-10-23 }}</ref>

1977 novemberében ismét stúdióba vonultak, hogy rögzítsék negyedik nagylemezüket. A felvételek novembertől decemberig tartottak, Dennis Mackay és a zenekar producerkedésével. Az albumot elődjéhez hasonlóan Amerikában a [[Columbia Records]], míg Angliában a [[CBS Records]] adta ki. Az 1978. február 10-én ''[[Stained Class]]'' címmel megjelenő album minden korábbi lemezüknél jobb hangzást kapott. Egyesek a ''Stained Class'' megjelenésére datálják az együttes kialakulását.<ref name="ReferenceC"/> Az anyag remek kritikákban részesült, mely egy erőtől duzzadó [[heavy metal]] zenekart mutatott. A ma már legendásnak számító korongot 2004-ben az angol ''[[Metal Hammer]]'' magazin minden idők egyik legklasszikusabb [[heavy metal]] albumának kiáltotta ki. A lemeznyitó ''Exciter'' dalt szokás az első [[speed metal]] szerzeményként is emlegetni.<ref name="ReferenceD">Nagy Balázs: Sírontúli Melódiák - az extrém metal három évtizede (145. oldal)</ref> Az albumon nemcsak a HalfordHalford–Downing–Tipton-Downing-Tipton trió vette ki a dalszerzésből a részét, hanem az ''Invader'' erejéig Ian Hill is, míg a ''Beyond the Realms of Death'' riffjét a dobos, Les Binks hozta. Az album minden korábbi sikerüket felülmúlta, így ez volt az első Judas Priest -kiadvány, mely felkerült a [[Billboard]] listára (a 173. helyig jutott).

Ez volt az első olyan Judas Priest -album, melyen már a jól ismert, ferdén írt legendás zenekari logó volt olvasható, szemben a korábbi gótikus írásban fogant logóval. A zenekar ismét koncertezésbe kezdett, Európában és japánban ekkortájt már nagyobb csarnokokat, színháztermeket is megtöltöttek, míg az USA-ban továbbra is mellőzték a zenekart. Egyes kritikusok negatív szavakkal illették az együttest, idejétmúltnak titulálva őket.<ref name="ReferenceE">Mike Clifford: New Illustrated Rock Handbook - (92. oldal)</ref> A zenekar nem törődött sokat a negatív kritikákkal inkább stúdióba vonultak, hogy rögzítsék ötödik nagylemezüket. 1978 augusztusában vonultak be a [[london]]i Utopia stúdióba, James Guthrie társproducerrel. A felvételek szeptemberig tartottak, majd az album ''[[Killing Machine]]'' címmel, 1978. október 9-én látott napvilágot a [[Columbia Records]] gondozásában. Elődjéhez hasonlóan ismét egy erős album született, melyen olyan legendás dalok szerepeltek, mint a ''Hell Bent for Leather'', a ''Running Wild'', a ''Delivering the Goods'', vagy a zenekar első slágerlistás kislemeze, a ''Take On The World''.

Az albumra felkerült egy [[Fleetwood Mac]] -feldolgozás is a ''The Green Manalishi''. Az albumon található [https://www.youtube.com/watch?v=evlcYn8mhRQ ''Evening Star''] és a [https://www.youtube.com/watch?v=P_oBy4U8qgU&feature=related ''Take On The World''] dalokkal szerepeltek a [[BBC]] ''Top of the Pops'' műsorában is.

A lemez Amerikában ''Hell Bent For Leather'' címmel jelent meg, mert az amerikaiak túl agresszívnak tartották a Killing Machine címet.<ref name="ReferenceF">Nagy Balázs: Sírontúli Melódiák - az extrém metal három évtizede (141. oldal)</ref> Az album megjelenése után az együttes újra turnéra indult. A ''Killing Machine'' turnén léptek fel először kiszegecselt bőrfelszerelésben, mely megjelenés hűen támasztotta alá az agresszív zenét. Bőrruhás, kiszegecselt megjelenésük az újdonság erejével hatott, előttük egyetlen rockzenekar sem lépett hasonló imázzsal színpadra.<ref name="ReferenceF"/> A zenekar népszerűsége jelentősen megnőtt az évek múlásával, amiben nagy szerepet játszott a [[A brit heavy metal új hulláma|New Wave of British Heavy Metal]] hullám megerősödése is, melynek legfőbb inspirációs forrása éppen a Judas Priest volt.

A ''[[Killing Machine]]'' turnéjának [[tokió]]i állomását rögzítették egy koncertlemez kiadásának céljából. 1979. február 10-én és 15-én készültek a felvételek [[Tom Allom]] produceri munkájával. Az album ''[[Unleashed in the East]]'' címmel 1979 októberében jelent meg a [[Columbia Records]] gondozásában. Az anyag olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a [[Billboard]] listán a 70. helyig kúszott fel. Ugyanakkor több kritika is érte a koncertlemezt, miszerint a dalokat stúdióban játszották fel. A lemezen hallható dalok hallhatóan élőjáték eredményei, de a lemez valóban rengeteg stúdiós utómunkán esett át.<ref name="ReferenceB"/> Halford utóbb elárulta, hogy az eredeti felvétel éneksávjai tönkrementek,<ref>{{cite book|last=Bogdanov|first=Vladimir|title=All music guide to rock: the definitive guide to rock, pop, and soul|year=2002|publisher=Hal Leonard|isbn=9780879306533|pages=606, 605|url=https://books.google.com/books?id=Bgn9SGmA4dkC&pg=PA605|coauthors=Chris Woodstra, Stephen Thomas Erlewine}}</ref> így főleg a vokálok terén kellett változtatásokat eszközölni. Ennek ellenére az ''[[Unleashed in the East]]'' minden idők egyik legklasszikusabb koncertlemezének számít. Ez volt az első olyan Judas Priest -kiadvány, mely platinalemezzé vált.<ref name="sing365.com">{{Cite web |url=http://www.sing365.com/music/lyric.nsf/Judas-Priest-Biography/189B3AF6453756E2482568CB0000F7E4 |title=Archivált másolat |accessdate=2011-01-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110601014032/http://www.sing365.com/music/lyric.nsf/Judas-Priest-Biography/189B3AF6453756E2482568CB0000F7E4 |archivedate=2011-06-01 }}</ref>

A következő album felvételei 1980 januárjában az [[anglia]]i [[Berkshire]]-ben, a [[Ringo Starr]] által bérelt Tittenhurst Park-banParkban kezdődtek, és mindössze 28 napig tartottak. A producer ismét [[Tom Allom]] volt, akivel az ''[[Unleashed in the East]]'' koncertlemezen dolgoztak először. Eredetileg már a ''[[Sin After Sin]]'' lemezen is vele dolgozott a zenekar, de akkoriban túl nagyképűnek tartották a producert. Az Unleashed in the East-enEasten végzett munkájával azonban olyannyira elégedettek voltak, hogy egészen 1990-ig nem kerestek más producert.

Az album megjelenését egy ''Living After Midnight'' című kislemez előzte meg, a teljes album ''[[British Steel]]'' címmel 1980. április 14-én jelent meg a [[CBS Records]] és a [[Columbia Records]] kiadásában. A British Steel az addigi legsikeresebb lemezük lett, mely hamar aranylemezzé vált, ma pedig már platinalemez, azaz több, mint 1 millió darabot értékesítettek belőle.<ref name="ReferenceG"/>

Zeneileg egy ízig-vérig [[heavy metal]] album született, melyen már nyoma sem volt a korábbi [[blues]]-, [[hard rock]] hatásoknak. A dalok egyszerűbb felépítésűek lettek, de Halford is szimplábbra vette az énektémákat. A korong sikerét bizonyítja, hogy az angol listán a 4. helyezett lett, Amerikában azonban csak a 34. helyig jutott. Ezen az albumon található a ''Metal Gods'' dal, aminek nyomán a zenekar is megkapta a "Metal Gods" ("fémistenek") jelzőt. A dalban hallható extra zajokat és suhogásokat ajtók csapkodásával és egy biliárddákó lengetésével idézte elő a zenekar, míg a ''Breaking The Law'' felvételei alatt tejesüvegeket csapkodtak a földhöz, a rendőrségi sziréna hangját pedig gitárral imitálták.<ref>Hammerworld magazin - 2010/április – Judas Priest interjú- 22. o.</ref>

Utóbbi dalra elkészítették első videóklipjüket is, amely az egyik legelső heavy metal videónak tekinthető. A klipet a korábban a [[Sex Pistols]] mellett feltűnt Julian Temple rendezte, melyben a zenekar gitárokkal rabol ki egy bankot, pénz helyett azonban aranylemezeket zsákmányolnak. A ''Breaking The Law'' volt az egyik legelső koncepciózus, sztorizós videó a zeneiparban. A dal a ''Living After Midnigt''-tal együtt felkerült a slágerlistákra is. Utóbbival és a ''United'' című szerzeménnyel szerepeltek a [[BBC]] ''Top of the Pops'' műsorában is. A szakma és a zenekar tagjai szerint is heavy metal mérföldkőnek számító<ref name="ReferenceG"/> ''[[British Steel]]'' amerikábanAmerikában is sikeresnek bizonyult, a zenekarról pedig már olyan tinimagazinok is cikkeztek, mint a ''Bravo'' vagy a ''Popcorn''. A megjelenést követően olyan zenekarokkal turnéztak, mint a [[Scorpions]], a [[Def Leppard]], a [[Kiss (együttes)|KISS]] vagy az [[AC/DC]]. Angliában az [[Iron Maiden (heavy metal együttes)|Iron Maiden]] volt az előzenekaruk, akikkel többször is konfliktusba kerültek. Downing és Tipton visszaemlékezése szerint az Iron Maiden színpadi megjelenésében erősen hajazott a Judas Priest-rePriestre, de az együttes nyilatkozatai, miszerint lemossák majd a főzenekart a színpadról, sem segítették elmélyíteni a két csapat közötti viszonyt<ref name="ReferenceG"/>(Később azonban tisztázták nézeteltéréseiket).

1982-ben újra stúdióba vonultak, mégpedig ismét az [[Ibiza]]i Ibiza Sound Studios-baStudiosba, de egyes felvételekre Floridában került sor. A ''[[Screaming for Vengeance]]'' címre keresztelt albumot, ismét a [[Columbia Records]] adta ki, mely 1982. július 17-én került a lemezboltok polcaira. Az anyagra egy [[Bob Halligan, Jr.]] -szerzemény a ''Take These Chains'' is felkerült, emellett olyan klasszikusokat tartalmazott, mint a ''Screaming for Vengeance'', az ''Electric Eye'', a ''Riding on the Wind '' vagy a ''You've Got Another Thing Comin''. Utóbbit előszeretettel játszották az amerikai rádiók is, ami által a ''[[Screaming for Vengeance]]'' minden korábbi lemezeladást felülmúlt. Az anyag az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban is hamar beplatinázódott, a zenekar pedig már a tengerentúlon is arénákban lépett fel. A ''Screaming for Vengeance'' Angliában 11. míg az USA-ban a 17. helyig kapaszkodott fel, mely a Judas Priest egyik legtöbbször emlegetett albuma. Az anyagot az [[IGN]] besoroltbesorolta a "25 legbefolyásosabb metal albummetalalbum" közé, de a Metal-Rules.com oldal "100 legnagyobb metal albummetalalbum" listáján is előkelő helyen foglalt helyet.<ref>http://www.metal-rules.com/polls/index.php?id=6 The Top 100 Heavy Metal Albums</ref>

Videót a ''You've Got Another Thing Comin'' dalra forgattak, majd az együttes ismét nekiállt turnézni. Amerikában főzenekarként töltötték meg az olyan nagyobb helyeket is, mint a [[Kaliforniakalifornia]]i Long Beach Aréna. Előzenekarként az [[Iron Maiden (heavy metal együttes)|Iron Maiden]] a [[Uriah Heep]] és a [[Krokus]] kelt velük útra, majd európai koncertek következtek. 1983 decemberében felléptek [[Németország]]ban a ''WestfalenhalleWestfalenhallé''-ban megtartott [[dortmund]]i metal fesztiválonmetalfesztiválon, olyan zenekarok társaságában, mint a [[Scorpions]], az [[Iron Maiden (heavy metal együttes)|Iron Maiden]] vagy [[Ozzy Osbourne]]. Szintén 1983-ban szerepeltek az amerikai US fesztiválon is, olyan sztárzenekarok társaságában, mint a [[Van Halen]], [[Ozzy Osbourne]], a [[Mötley Crüe]] vagy a [[Quiet Riot]].

1983 szeptemberében és novemberében az [[Ibiza]]i Sound Studios-baStudiosba vonultak, hogy felvegyék kilencedik nagylemezüket. Egyes felvételekre ismét Floridában került sor. Az 1984. január 4-én a [[Columbia Records]] által kiadott ''[[Defenders of the Faith]]'' tartotta elődje magas színvonalát, ezért sok kritikus a ''[[Screaming for Vengeance]]'' második részének nevezte az albumot.<ref>{{cite news| url=http://members.firstinter.net/markster/DEFENDERSOFTHEFAITH.html| title=Defenders of the Faith Info Page| publisher=Judas Priest Info Pages| accessdate=2016-09-18| archiveurl=https://web.archive.org/web/20070205180937/http://members.firstinter.net/markster/DEFENDERSOFTHEFAITH.html| archivedate=2007-02-05}}</ref> A lemezen található ''Freewheel Burning'' és ''Love Bites'' dalokra videót is forgattak, de az album olyan koncert és közönségkedvenc dalokat is tartalmazott, mint az ''Eat Me Alive'', a ''Jawbreaker'' vagy a [[Bob Halligan Jr.]] -szerzemény a ''Some Heads Are Gonna Roll''.

A korong borítóját Doug Johnson készítette, mely egy lánctalpas, szarvakkal és ágyúkkal felszerelt tigrist ábrázol. A lemezmegjelenést ismét sikeres aréna turnéarénaturné követte, azonban a [[Parents Music Resource Center]] ismét támadást indított a zenekar ellen. 1985-ben két büntetett előéletű fiatal öngyilkosságot kísérelt meg, miközben a ''[[Stained Class]]'' albumot hallgatták. Egyikük, alaposan megcsonkítva, túlélte a fejének irányított lövést, majd pár évvel később ő is elhunyt, miután egy túlméretezett adagnyi nyugtatót juttatott szervezetébe. A szülők hamar perbe fogták a Judas Priest-etPriestet, a lemezen szerintük igenis jelenlévő, "tudatküszöb alatt érzékelhető" (szubliminális), rejtett üzenetekre hivatkozva, melyeket a fent említett dal -– mint később kiderült -– hangosabb sóhajaiban véltek felfedezni. Az incidens miatt öt évvel később [[1990]]-ben a zenekar tagjainak meg kellett jelenniük a [[nevada]]i bíróságon, de ekkor már alaposan felfújta az ügyet az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] médiája (Európában inkább csak a [[metal]] <nowiki/>sajtó foglalkozott vele). Az ilyenkor ildomos rágalom- és feltevés - hadjáratokkalfeltevéshadjáratokkal felpörgetett ügy természetesen a vád elejtésével végződött, mert bizonyítékot hiába kerestek.<ref>Nagy Balázs: Sírontúli Melódiák - az extrém metal három évtizede (203. oldal)</ref> Az ügyet a zenekar az 1991-ben megjelent ''Dream Deceivers: The Story Behind James Vance Vs. Judas Priest'' című dokumentumfilm megjelenése által lezártnak tekintette.

1985 júniusában bevonultak a ''Compass Point Studios'' ([[Bahama-szigetek]]), valamint a Record Plant ([[Los Angeles]]) stúdiókba, hogy rögzítsék tizedik nagylemezüket. A [[Columbia Records]] gondozásában megjelenő ''[[Turbo (Judas Priest-album)|Turbo]]'' 1986. április 14-én jelent meg. Ugyan az album platinalemez minősítést kapott,<ref name="sing365.com"/> ennek ellenére a rajongók többségének csalódást okozott, pláne a ''[[Screaming for Vengeance]]'' és a ''[[Defenders of the Faith]]'' albumok fényében. Az amerikai slágerlistákra szánt, gitárszintetizátorokkal rögzített dalok, inkább a kortárs [[Van Halen]]- és [[Def Leppard]] -albumokra emlékeztették a rajongókat, mintsem a korábbi Judas Priest-rePriestre. Máig, ezt a slágercentrikus [[hard rock]] dalokat tartalmazó albumukat éri a legtöbb kritika. Az albumról csak a ''Turbo Lover'' című dalt játszották folyamatosan a későbbi turnékon is, melyre a ''Locked In''-nel együtt videót is forgattak. A ''Reckless'' című szám majdnem felkerült a [[Top Gun]] filmzenealbumra is, de a zenekar úgy döntött még sem szerepeltetik a dalt a filmben, mert féltek hogy a film bukás lesz.

A korong Angliában a 33. míg az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban a 17. helyig jutott a lemezlistákon. A lemezt később a ''Metalrules.com'' minden idők legjobb glam metal albumainak listázásakor a 39. helyre sorolta. Ugyan a ''[[Turbo (Judas Priest-album)|Turbo]]'' lemezt negatívan fogadták, ennek ellenére az együttes ismét telt házas arénákban turnézott Amerika -szerte a [[Dokken]] előzenekarral. 1986-ban a [[Jeff Krulik]] rendezte ''[[Heavy Metal Parking Lot]]'' című dokumentumfilmben látható rajongók egy 1986. május 31-én megrendezésre kerülő Judas Priest -koncertre várakoztak.

Tizenegyedik nagylemezüket ismét az [[Ibiza]]i Sound Studios-banStudiosban rögzítették, de egyes felvételek a [[koppenhága]]i Puk stúdióban készültek. A [[Columbia Records]] által 1988. május 17-én megjelenő album a ''[[Ram It Down]]'' címet kapta. A ''[[Turbo (Judas Priest-album)|Turbo]]'' lemezt övező negatív visszhangok hatására az album visszatért a színtiszta [[heavy metal]]hoz, ennek ellenére nem aratott egyértelmű sikert, sem a rajongók sem a kritikusok körében. Ugyan a címadó ''Ram it Down'' vagy az epikus ''Blood Red Skies'' az együttes erősebb pillanatai közé tartozik, az album inkább tűnt rutinmunkának, mintsem remekműnek. Videóklip a [[Chuck Berry]]től feldolgozott ''[[Johnny B. Goode]]'' dalra készült. Ugyan a Judas Priest még mindig a legmarkánsabb heavy metal zenekarok egyike volt, a ''Ram it Down'' kereskedelmi szempontból sem volt sikeresnek mondható, hiszen a korábbi nagylemezekkel ellentétben csak aranylemez minősítést kapott.<ref name="sing365.com"/>

A rajongók és a kritikusok fanyalgását megelégelve elhatározta az együttes, hogy a következő albumon jelentős változásokat fognak eszközölni. [[Dave Holland (dobos)|Dave Holland]] egészségügyi problémái miatt távozni kényszerült a zenekarból.<ref name="ReferenceG"/> Helyére a [[Virginia]] államból származó [[Scott Travis]] került, aki korábban a [[Racer X]] tagja volt. A Judas Priest már korábban jó kapcsolatot ápolt a Racer X formációval, mely énekesük [[Jeff Martin]] születésnapja alkalmából még egy komplett dalt is kapott ajándékba a Judas Priesttől. Travis kiválóan pótolta kissé egysíkúan doboló elődjét, technikás és dinamikus játéka inspirálólag hatott a HalfordHalford–Tipton–Downing-Tipton-Downing dalszerző hármasradalszerzőhármasra is.

1990 januárjában francia és holland stúdiókban vették fel a következő albumot, mely a [[Columbia Records]] által 1990. szeptember 3-án jelent meg ''[[Painkiller (album)|Painkiller]]'' címmel. Az anyag mind a kritikusokat, mind a rajongókat lenyűgözte újszerű megközelítésével. Travis a kétlábdob fontosságát kihangsúlyozó dobolása, Halford energikus előadásmódja, valamint a TiptonTipton–Downing-Downing duó, minden korábbinál agresszívabb, ötletes gitározása egy időtálló klasszikussá tette a ''[[Painkiller (album)|Painkiller]]'' albumot, mely nemcsak a zenekar, de az egész műfaj egyik alapvető fontosságú lemeze. Az albumon a zenekarra korábban jellemző heavy metal muzsika [[speed metal]] és amerikai vonalas [[power metal]] hatásokkal gazdagodott.

Az album elnémította a kétkedőket, a sikert mi sem példázza jobban, hogy ezzel a lemezzel, minden korábbi lemezeladását felülmúlta a zenekar.<ref>Nagy Balázs: Sírontúli Melódiák - az extrém metal három évtizede (154. oldal)</ref> A [[Grammy-díj]]ra is jelölt albumról három kislemez jelent meg, nevezetesen a ''Painkiller'', az ''A Touch of Evil'' és a ''Night Crawler'' címűek, melyekből az első kettőre videót is forgattak. Az ''A Touch of Evil'' dalban hallható billentyűs aláfestéseket [[Don Airey]] játszotta fel. A megjelenést nagyszabású világkörülivilág körüli turné követte, melyen a 80-as évek közepe óta nem látott érdeklődés fogadta a zenekart. Előzenekarként olyan együtteseket vittek magukkal, mint a [[Megadeth]], a [[Pantera]], a [[Testament]], az [[Annihilator]],<ref>Nagy Balázs: Sírontúli Melódiák - az extrém metal három évtizede (150. oldal)</ref> vagy a [[Sepultura]]. Felléptek a ''Rock in Rio'' fesztiválon is, több mint 100 ezer néző előtt.

A körút [[toronto|torontó]]i állomásán tragédia érte a zenekart. Halford éppen védjegyévé vált színpadi motorozását interpretálta, amikor a szárazjéggel előállított füstfelhőben nem látva nekiütközött a dobfelszerelésnek.

1992-re feszültség alakult ki Halford és a TiptonTipton–Downing-Downing duó között. Halford a ''Painkiller'' sikerén felbuzdulva egy még agresszívabb irányba próbálta terelni a zenekart, az énekes ezen ötletét azonban nem díjazta a két gitáros.

A ''[[Painkiller (album)|Painkiller]]'' turné lecsengése után Halford egyre erősebb késztetést érzett arra, hogy más zenészekkel is muzsikáljon. 1992-ben egy koncert erejéig fellépett a [[Black Sabbath]] [[Costa Mesa|Costa Mesa-]]i koncertjén, mert [[Ronnie James Dio]] nem volt hajlandó [[Ozzy Osbourne]] együttesének nyitni. Ez idő tájt hozta létre [[Fight]] projektjét is, mellyel kiélhette a súlyosabb muzsikák iránti vonzódását, de dolgozott a [[Pantera|Panterával]] is. A [[Fight]] debütáló albumának kiadása azonban jogi problémákba ütközött, ezért Halford a metal világmetalvilág megdöbbenését kiváltva, 1992 májusában bejelentette távozását a Judas Priest soraiból.<ref>{{cite news| url=http://members.firstinter.net/markster/WAROFWORDS.html| title=War of Words Info Page| publisher=Judas Priest Info Pages| accessdate=2007-04-23| archiveurl=https://web.archive.org/web/20070205181115/http://members.firstinter.net/markster/WAROFWORDS.html| archivedate=2007-02-05}}</ref> Korábban is már voltak pletykák Halford kiválásáról, akkor a zenekar azt nyilatkozta, hogy Halford kilépése esetén feloszlatják magukat. Ennek ellenére a zenekar hivatalosan sosem oszlott fel.

Halford a 90-es évek derekáig három [[Fight]] -albumot adott ki, mely zenekarnak [[Scott Travis]] is a tagja volt. A Judas Priest ez idő tájt nekiállt megkeresni Halford utódját.

Halford tovább borzolta a kedélyeket, mikor beismerte homoszexualitását, de az 1998-ban bemutatkozott [[2wo]] projekttel is negatív visszhangot váltott ki, a bőrfelszerelését ekkoriban már baseball sapkárabaseballsapkára, rövidnadrágra és tollboára cserélő énekes. A [[2wo]] 1998-ban megjelent, indusztriális hatásokban bővelkedő albuma, sokak szerint Halford pályafutásának mélypontja.

A Judas Priest közben megtalálta Halford utódját [[Tim "Ripper" Owens]] személyében. Owens korábban a [[Winter's Bane]] [[power metal]] együttesben énekelt, de tagja volt egy Judas Priest -dalokra specializálódott zenekarnak is. A "Ripper" becenevet a hasonló című Judas Priest -nóta kiéneklése nyomán kapta meg, mely technikailag igencsak igénybe veszi a hangszálakat.

Az új felállású Judas Priest 1996-ban bevonult az angliai Silvermere Studios-baStudiosba, hogy felvegyék az új nagylemezüket. Az [[SPV]] által kiadott album [[Japán]]ban 1997. október 16-án, míg a világ többi részén 28-án jelent meg ''[[Jugulator]]'' címmel. Az album produceri munkálatait Sean Lynch mellett maga Tipton és Downing látta el. Az albumot óriási várakozás előzte meg, így a rajongók hamar a [[Billboard]] lista 82. helyéig repítették az anyagot, bár jóval kevesebb fogyott belőle, mint a 80-as években készült lemezekből. Az album minden korábbinál modernebb és súlyosabb zenét tartalmazott, mely a Judas Priest által képviselt [[heavy metal]]t csak nyomokban tartalmazta, helyette inkább a korszak modern [[metal]] <nowiki/>zenéje és [[thrash metal]] hatások voltak a mérvadóak. A dalokat Tipton és Downing írta, Owens tehát nem folyt bele a dalszerzői munkálatokba. Az új énekes technikai szempontból tökéletesen pótolta Halfordot, de a rajongók többségének nem tetszett az album, főleg annak modern hangvétele miatt. A korongra felkerült a 9 perces ''Cathedral Spires'' is, mely a zenekar addigi leghosszabb dala volt. Videót a ''Burn in Hell'' dalra forgattak, majd nekiálltak megturnéztatni az albumot.

A körutat a ''[[Live in London (Judas Priest)|Live in London]]'' album dokumentálta, mely 2003. április 8-án jelent meg dupla -CD- és DVD -formátumban. A körút 2002 márciusában [[Budapest]]et is érintette, ahol a [[Kalapács (együttes)|Kalapács]] volt az előzenekar. 2001-ben került mozikba a ''[[Rocksztár]]'' című amerikai vígjáték, mely film forgatókönyve Tim "Ripper" Owens-nekOwensnek a Judas Priest-bePriestbe való bekerülésének története alapján íródott. 2003-ban már elkezdődtek terjengeni a pletykák Halford visszatéréséről. A hír 2003 júliusában lett megerősítve, miszerint [[Rob Halford]] újra a Judas Priest énekese. Halford emellett a szólókarrierjét sem adta fel. Tim "Ripper" Owens ezt követően az [[Iced Earth]] számára készített két lemezt, majd saját zenekarával a [[Beyond Fear]] formációval dolgozott, de szólólemezt is adott ki a saját neve alatt, legutóbb pedig [[Yngwie J. Malmsteen]] oldalán bukkant fel.

A Judas Priest nekilátott a visszatérő turnénak, mely alkalmával metal-fesztiválokonmetalfesztiválokon léptek fel, melynek egyik állomása [[Budapest]] volt, a [[Queensrÿche]] előzenekarral (a [[SummerRocks fesztivál]] keretében a [[Petőfi Csarnok]] szabadtéri színpadán). Közben folyamatosan jelentek meg a klasszikus Priest -lemezek feljavított hangzással a [[Sony Music Entertainment]] jóvoltából. 2003. november 23-án megjelent az ''[[Electric Eye]]'' DVD, mely TV tv-fellépések és videóklipek mellett egy 1986-os [[texasTexas]]ban rögzített koncertet tartalmazott. 2004. május 11-én megjelent egy piramis szegecsekkelpiramisszegecsekkel díszített válogatásdoboz a ''[[Metalogy]]'', mely a zenekar pályafutását foglalja össze 3 CD-n keresztül. A csomag tartalmaz még egy DVD-t is, melyen egy 1983-as koncert felvétele látható. A film eredetileg csak VHS -kazettán volt kapható, melyet a ''[[Screaming for Vengeance]]'' album turnéján rögzítettek.

A zenekar ezt követően stúdióba vonult, hogy rögzítsék visszatérő albumukat. Az ''[[Angel of Retribution]]'' címre keresztelt anyag felvételei 2004 októberében és decemberében Angliában és Kaliforniában zajlottak. Az albumot a [[Sony Music Entertainment]] adta ki, melynek produceri munkálatait [[Roy Z]] látta el, aki a ''Deal with the Devil'' dalnak társszerzője is egyben. A 2005. február 23-án [[Japán]]ban, március 1-jén pedig világszerte megjelenő lemezt óriási várakozás előzte meg. Az albumot mind a kritika, mind a rajongók jól fogadták, habár akkora klasszikus nem született, mint a korábbi lemezek némelyike. Az anyag zenei szempontból összefoglalása a Judas Priest karrierjének, azaz ugyanúgy megtalálható rajta a 70-es évek [[hard rock]]osabb megközelítése, mint a 80-as évek [[heavy metal]]ja, vagy a ''[[Painkiller (album)|Painkiller]]'' keménysége. Ezen a korongon hallható az együttes leghosszabb dala, a több mint 13 perces ''Lochness'' képében. Az album 13. helyen debütált a [[Billboard]] listán, mely Dualdisc formátumban is megjelent. A DVD -oldalon egy dokumentumfilm volt látható a lemez munkálatairól, de helyet kapott rajta az egész album is egy "továbbfejlesztett" audio formátumbanaudioformátumban. A korong borítója utalás a ''[[Sad Wings of Destiny]]'' lemez frontjára, melyen szintén egy angyal szárnyúangyalszárnyú alak látható.

A megjelenést ismét világkörülivilág körüli turné követte (Amerikában az [[Ozzfest]]en is játszottak), melynek [[tokió]]i állomását rögzítették is. A ''Budokan'' arénában rögzített anyag ''[[Rising in the East]]'' címmel DVD-n jelent meg 2005. november 8-án.

2006-ban Halford megalapította saját ''Metal God Entertainment'' nevű kiadóját, mely több Halford-anyagot is digitális formában tett letölthetővé. Halford emellett egy ritkaságokat bőven tartalmazó [[Fight]] -DVD-t adott ki, de a [[Halford]]-zenekarnak is jelent meg DVD-je. 2006-ban újra megjelent [[Glenn Tipton]] ''[[Baptizm of Fire]]'' c. albuma, de emellett megjelent egy ''[[Edge of the World]]'' című album is, mely elfekvő felvételeket tartalmazott olyan zenészek közreműködésével, mint [[John Entwistle]], [[Cozy Powell]] és [[Don Airey]]. A 90-es évek közepén készült ''Edge of the World'' szemben a ''Baptizm of Fire'' modernebb, komplexebb anyagával, klasszikus [[hard rock]]ot tartalmazott. Mindkét anyagon Tipton énekelt (egyes kritikusok szerint pont Tipton vokális teljesítménye nem tette eléggé markánssá ezen korongokat).

2006-ban a [[Def Leppard]], a [[Queen]] és a [[Kiss (együttes)|KISS]] társaságában meghívást kaptak a ''VH1 Rock Honors'' műsorba, melyre 2006. május 25-én került sor [[Las Vegas]]ban. Az eseményen a [[Godsmack]] adott elő egy Judas Priest-egyveleget az ''Electric Eye''/''Victim of Changes''/''Hell Bent for Leather'' dalokból. Nem sokkal később a Judas Priest is színpadra lépett három dal erejéig: ''Breaking the Law'', ''The Green Manalishi'' és ''You've Got Another Thing Comin''.

A korong számos olyan zenei elemet tartalmazott, mely meglepte a rajongókat. A progresszív és szimfonikus hatásokban bővelkedő album erősen megosztotta a kritikusokat és a rajongókat egyaránt, habár a lemezről több negatív vélemény jelent meg, mint pozitív. Sokan unalmasnak és hatásvadásznak minősítették az anyagot, de néhányan dicsérték a változatosságát, valamint pozitívan nyilatkoztak a zenekar kísérletező kedvéről. Az album a dupla -CD -verzió mellett tripla bakelitlemez formájában is megjelent, de napvilágot látott egy limitált CD-s kiadás is, mely egy 48 oldalas füzetet is magában rejtett.

A júniusi megjelenéssel egyidőbenegy időben kezdte el újabb világkörülivilág körüli turnéját az együttes. A ''Metal Masters Tour'' keretein belül olyan zenekarokkal léptek fel, mint a [[Heaven and Hell]], a [[Motörhead]] vagy a [[Testament]]. A turné során olyan országokat érintettek, mint [[Anglia]], [[Írország]], [[Svédország]], [[Olaszország]], [[Portugália]] vagy [[Franciaország]].

2009 nyarán több ízben is előadták koncertjeiken a ''[[British Steel]]''- albumot, a 2010-ben esedékes 30 éves jubileum kapcsán. Az album 2010-ben újra meg is jelent egy bónusz -DVD-vel kiegészítve, melyen a koncertek egyike látható. 2009 nyarán turnépartnerük a [[Whitesnake]] volt, de [[David Coverdale]] hangszálproblémái miatt az együttes hamarosan félbeszakította a koncertezést.<ref>{{cite web|url=http://judaspriest.com/news/fullstory.asp?id=2A15DF96-5A35-4777-8ED8-46B113F97448 |title=Message from Judas Priest after US Tour |publisher=Judaspriest.com |date=2009-08-24 |accessdate=2010-11-07}}</ref><ref>{{cite web|url=http://judaspriest.com/news/fullstory.asp?id=4FC150D2-BF3F-49DA-B9A0-ADBAB3A12448 |title=Whitesnake tour announcement |publisher=Judaspriest.com |date=2009-08-13 |accessdate=2010-11-07}}</ref>

=== Downing távozása és a Epitaph turné, ''Reedemer Of Souls'' (2011-20152011–2015) ===

2010. december 7-én az együttes hivatalos sajtóközleményben tudatta a rajongókkal, hogy 2010-ben kezdetét veszi az Epitaph (sírfelirat) néven futó világkörülivilág körüli turné, mely a zenekar búcsúturnéja is egyben. A turné 2012-ig fog tartani, mely alkalmával a zenekar megpróbál minél több rajongóhoz eljutni.<ref name="hardrock.hu"/><ref>{{cite web|title=JUDAS PRIEST Announces Farewell 'Epitaph' Tour - Dec. 7, 2010|url=http://www.roadrunnerrecords.com/blabbermouth.net/news.aspx?mode=Article&newsitemID=150501&utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed:+blabbermouth+(Blabbermouth.net's+Daily+Headlines)|publisher=Blabbermouth.net|accessdate=8 December 2010|date=7 December 2010}}{{Halott link|url=http://www.roadrunnerrecords.com/blabbermouth.net/news.aspx?mode=Article&newsitemID=150501&utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed:+blabbermouth+(Blabbermouth.net's+Daily+Headlines) |date=2018-07 }}</ref>

{{rquote|70%|center|”Szeretném azt hinni, hogy a Priest és úgy általában a metal nem csak egy dimenziósegydimenziós. Nem feltétlenül kell kapcsolódnia mindennek a bőrhöz. Megpróbáltunk mi is kiugró, változatos és izgalmas heavy metal bandává válni, sok mindennel kísérleteztünk a zenénkben. A Judas Priest hagyatékának a dalokat tartjuk, amelyeket megkomponáltunk. Fantasztikus út volt ez a 40 év!”|Rob Halford<ref>http://www.hardrock.hu/?q=node/14485</ref>}}

2011. április 20-án a több mint 36 éve együtt dolgozó legendás gitárduó egyik tagja, [[K. K. Downing]] bejelentette nyugdíjba vonulását, így már nem vesz részt a nyári ''Epitaph''-turnén, sem az együttes búcsúalbumán.<ref name="K.K. Downing kilépése">{{cite web |url=http://www.shockmagazin.hu/portal/hirek/kilepett_a_judas_priestbol_k_k_downing |title=Kilépett a Judas Priestből K.K. Downing |accessdate=2011-04-21 |format= |work=}}</ref> A turnén a 31 éves [[Richie Faulkner]] fogja helyettesíteni, de hogy a körút után teljes értékű tag lesz-e belőle, azt még nem erősítette meg a zenekar.<ref name="K.K. Downing kilépése" /> Faulkner korábban az [[Iron Maiden (heavy metal együttes)|Iron Maiden]]-basszusgitáros [[Steve Harris]] lányának, Lauren Harris-nekHarrisnek az együttesében gitározott. A Judas Priest 2011. augusztus 11-én a [[Sziget Fesztivál]]on is fellépett.<ref name="K.K. Downing kilépése" /> Faulkner első fellépése a zenekarral az ''[[American Idol]]'' 10. évadának döntőjében volt, amely egyben a zenekar első fellépése K. K. Downing gitáros nélkül.<ref name="ai">{{cite web | url=http://www.roadrunnerrecords.com/blabbermouth.net/news.aspx?mode=Article&newsitemID=158631 | title=JUDAS PRIEST Performs On 'American Idol' Finale; Video Available | publisher=Blabbermouth.net | date=25 May 2011 | accessdate=29 May 2011 | archiveurl=http://www.webcitation.org/5z35M6Tlt | archivedate=29 May 2011}}</ref> A zenekar a "Living After Midnight" és a "Breaking the Law" című dalokat adta elő.<ref name="ai"/>

=== ''Firepower'', Dave Holland halála, Glenn Tipton hátterbe vonulása, a K.K.' s Priest létrejötte (2016-tól napjainkig) ===

2018. január 16-án elhunyt Dave Holland dobos, aki 1979-től 10 évig játszott az együttesben, olyan klasszikus albumok őrzik jellegzetes dobjátékát, mint a British Steel, a Screaming Forfor Vengeance, vagy éppen a Defenders of Thethe Faith.<ref>http://www.shockmagazin.hu/hirek/meghalt-dave-holland</ref>

2018. február 12.-én a zenekar és Glenn Tipton beljelentettebejelentette, hogy előrehaladott Parkinson-kórja miatt a gitáros már nem tud részt venni (maximum alkalmi vendégként) a soron következő Firepower album turnéján, az albumot is jegyző producer, Andy Sneap fogja helyettesíteni.<ref>http://hammerworld.hu/2018/02/12/judas-priest-glenn-tipton-gitaros-a-parkinson-korja-miatt-nem-fog-turnezni/</ref>

2019- ben [[K. K. Downing]] visszatért a rockzenéhez, és miután eredménytelenül ajánlotta fel szolgálatait volt zenekarának (Glenn Tipton helyettesítésére), új együttest alapított K.K.'s Priest néven, [[Tim "Ripper" Owens|Tim "Ripper" Owensszel]]sel és [[Les Binks|Les Binksszel]]sel.

A 2000-es években egy új generáció ismerte meg a Judas Priest zenéjét a videójátékok által. A 2006-os ''PC'' és ''Xbox 360'', a ''Prey'', a ''Guitar Hero'' és a ''RoadKill'' videójátékok is tartalmazták a ''You've Got Another Thing Comin'' dalt, akárcsak a ''[[Grand Theft Auto: Vice City]]''. A ''[[Grand Theft Auto: Vice City Stories]]'' című [[videójáték]]ban pedig az ''Electric Eye'' volt hallható. A RoadKill játékban az 1981-es ''Heading Out to the Highway'' is felcsendült, míg a ''Guitar Hero Encore: Rocks the 80s'' címűben az ''Electric Eye'' és a ''Hellion-'' intró volt hallható. A 2001-es ''Gran Turismo 3: A-Spec'' játékban a ''Turbo Lover'' szolgáltatta az aláfestő zenét, de a játék negyedik részében is egy Judas Priest-dal csendült fel, nevezetesen a ''Freewheel Burning'' (ez a dal szerepelt a ''Skate It'' és a ''Skate 2'' játékokban is).

A 2006-os ''Scarface: The World Is Yours''-ban a ''Breaking The Law'' volt hallható. Az egyik legnépszerűbb videójáték a 2008-as ''Rock Band'' a ''Screaming for Vengeance'' zenéjét tartalmazta, míg a játék második részében a ''Painkiller'' volt hallható, mely a játék egyik legnehezebb dalának számított.

A Judas Priest a maga több mint 40 millió eladott albumával<ref name="Ticketluck"/><ref name="pestiest.hu"/> a [[heavy metal]] egyik legismertebb és legnagyobb hatású zenekarának számít. Az együttes 70-es években készült lemezei nagy hatást gyakoroltak a [[heavy metal]] műfaj fejlődésére, melyek a [[A brit heavy metal új hulláma|New Wave of British Heavy Metal]] hullám közvetlen elődjének tekinthetőek, ezáltal a Judas Priestet tartják az első heavy metal zenekarnak. Ezért gyakran használják az együttessel kapcsolatban a "heavy metal keresztapjai" kifejezést is.<ref name="ReferenceA"/>

Az együttes debütáló albuma, a ''[[Rocka Rolla]]'' még a [[hard rock]] stílusába volt sorolható, de a ''[[Sad Wings of Destiny]]'' albumtól kezdve az együttes zenéje egyre inkább a [[heavy metal]] felé kezdett el tolódni. A 70-es évek végén készült lemezeiken már csak alig észrevehetően voltak jelen a korábbi [[blues]]- és [[hard rock|hardrock-hatások]] hatások, melyek az 1980-as [[British Steel]]re már teljesen eltűntek.<ref name="ReferenceG"/>

1978-as ''Exciter'' dalukat szokás az első [[speed metal|speedmetal-szerzeményként]] szerzeményként is emlegetni.<ref name="ReferenceD"/>

A zenekar hangzását leginkább [[Rob Halford]] széles hangterjedelme és a TiptonTipton–Downing-Downing duó gitárjátéka teszi felismerhetővé. Halford minden idők egyik legnagyobb hatású heavy metal énekesének számít már a 70-es évek vége óta, aki hangjával képes a középfekvésekből teljesen sima szopránba váltani.<ref name="literatura.hu"/>

A TiptonTipton–Downing-Downing duó ikergitáros riffjeikkel és váltott szólóikkal a kétgitáros [[heavy metal]] alapjait fektették le a 70-es évek második felében. Játékukon eleinte erősen lehetett érezni a [[blues]]hatásokat, de folyamatos fejlődésüknek köszönhetően a 80-as években már olyan modernebb technikákat is alkalmaztak, mint a tapping, vagy a sweep picking. A Downing helyére lépő Richie Faulkner kissé felfrissítette az együttes zenéjét, de mivel elődje és jelenlegi társa voltak legfőbb példaképei, a Priest stílusában nem következtek be gyökeres változások. Glenn Tipton kiesésével azonban a két gitáros szerepe alapvetően eltolódott: a Tipton helyére lépő Andy Sneap elsősorban ritmusozik, a szólók többségét Faulkner játssza.

A zenekar imázsa és dalszövegei révén gyakran került a média középpontjába. Lemezeikre előszerettelelőszeretettel sütötte rá az amerikai média, hogy sátáni üzeneteket hordoznak.<ref name="ReferenceE"/> Azonban ezeket a komolyan nehezen vehető kijelentéseket a bíróság is rendre elutasította. Továbbá rossz fényt vetett a zenekarra a 2000-es évek közepén felröppent hír, miszerint [[Dave Holland (dobos)|Dave Holland]], az együttes korábbi dobosa szexuálisan zaklatta az egyik tanítványát, aki nem mellesleg fiú volt. Holland ugyan tagadta a vádakat, ennek ellenére letöltendő börtönbüntetést kapott.

Az együttes hatása felbecsülhetetlen a később érkezett zenészgenerációkra, többek között olyan együttesekre hatottak a felsorolhatatlanul hosszú listából, mint a [[Slayer]],<ref>Hammer World magazin - 2005/szeptember - Kerry King interjú - 96. o.</ref> [[Savatage]], [[Paul Gilbert]], [[Arch Enemy]], [[Iron Maiden (heavy metal együttes)|Iron Maiden]], [[Morbid Angel]],<ref>Nagy Balázs: Sírontúli Melódiák - az extrém metal három évtizede (63. oldal)</ref> [[Metallica]],<ref>Hammer World magazin - 2010/április - Lars Ulrich interjú-94. o.</ref> [[Saxon]], [[Queensrÿche|Queensryche]], [[Annihilator]],<ref>Hammer World magazin - 2006/június - Jeff Waters interjú - 96. o.</ref> [[Death]], [[James LaBrie]], [[Machine Head (együttes)|Machine Head]],<ref>Hammer World magazin - 2003/december - 2004/január - Machine Head interjú - 14. o.</ref> [[Opeth]],<ref>Hammer World magazin - 2004/május - Mikael Akerfeldt interjú - 96. o.</ref> [[Fates Warning]],<ref>Hammer World magazin - 2004/december - 2005/január - Ray Alder interjú - 29. o.</ref> [[Primal Fear]], [[Gamma Ray]], [[Skid Row (USAamerikai együttes)|Skid Row,]], [[Nasty Savage]],<ref>Hammer World magazin - 2004/május - Nasty Ronnie interjú - 70. o.</ref> [[Agent Steel]],<ref>Hammer World magazin - 2003/november - Agent Steel interjú - 26. o.</ref> [[Jag Panzer]], [[Edguy]],<ref>Hammer World magazin - 2004/március - Tobias Sammet interjú - 14. o.</ref> [[Twisted Sister]],<ref>Hammer World magazin - 2004/május - Dee Snider interjú - 14. o.</ref> [[Slipknot]],<ref>Hammer World magazin - 2007/február - Slipknot interjú - 12. o.</ref> vagy [[Dimebag Darrell]], a [[Pantera]] egykori gitárosa, aki haláláig nyakában hordta a ''[[British Steel]]'' albumot idéző borotvapengés medált, de az első [[Music Television|MTV]]-interjúját is egy British Steel borítós Judas Priest -pólóban adta.<ref name="ReferenceG"/> Klasszikussá vált dalaik címét pedig olyan előadók vették fel zenekarnévként, mint a [[Sinner]], az [[Exciter]], a [[Running Wild]], vagy a [[Starbreaker]].

* [[Gull Record Tour]] 1974 (Az első turné a gitáros Glenn Tipton-nalTiptonnal, valamint a Budgie zenekarral.)

* [[Mercenaries Of Metal Tour]] 1988 (az utolsó turné Dave Holland-elHollanddel)

* [[Painkiller Tour]] 1990 (az első turné Scott TravisselTravisszel)

* [[Jugulator World Tour]] 1998 (az első turné Tim "Ripper" OvensselOvensszel)

* [[2008/2009 World Tour/ British Steel 30-th Anniversary Tour]] 2008–2009 (az utolsó turné K.K. Downing-alDowninggal)

* [[Epitaph World Tour]] 2011–2012 (az első turné Richie Faulknerrel és K.K. Downing nélkül)

* [[Redeemer Of Souls Tour]] 2014-20152014–2015

* [[Firepower World Tour]] 2018-20192018–2019 (az első turné Glenn Tipton nélkül)

* [https://www.youtube.com/watch?v=W48H8iMPFEM ''Living After Midnight''] -– 1980

* [https://www.youtube.com/watch?v=L397TWLwrUU&ob=av2el ''Breaking The Law''] -– 1980

* [https://www.youtube.com/watch?v=MoDbAd4fYBA ''Heading Out to the Highway''] -– 1981

* [https://www.youtube.com/watch?v=WRhZ5UX0-us ''Don't Go''] -– 1981

* [https://www.youtube.com/watch?v=ki3TpFZY7cU ''Hot Rockin''] -– 1981

* [https://www.youtube.com/watch?v=8K7CNzFhnCE ''You've Got Another Thing Comin''] -– 1982

* [https://www.youtube.com/watch?v=ppojl0oXleE ''Freewheel Burning''] -– 1984

* ''Love Bites'' -– 1984

* [https://www.youtube.com/watch?v=JhY9GOhFwN4&ob=av2em ''Turbo Lover''] -– 1986

* [https://www.youtube.com/watch?v=Zr6rChjsWgs&ob=av2em ''Locked In''] -– 1986

* [https://www.youtube.com/watch?v=2zxoGFjFJlk&ob=av2em ''Johnny B. Goode''] -– 1988

* [https://www.youtube.com/watch?v=nM__lPTWThU&ob=av2el ''Painkiller''] -– 1990

* [https://www.youtube.com/watch?v=PW-6FKFnHx8&ob=av2el ''A Touch of Evil''] -– 1990

* [https://www.youtube.com/watch?v=pUleAkBqgs0 ''Burn in Hell''] -– 1997

* [https://www.youtube.com/watch?v=qaFhMB6Hy9A&ob=av2em ''War''] -– 2008

* [https://www.youtube.com/watch?v=CUzcxJNZKC4 ''Lightning Strike''] -– 2018

* [https://www.youtube.com/watch?time_continue=2&v=zVVrfqwA5lQ ''Spectre''] -– 2018