„Ároktő” változatai közötti eltérés

A terület már az [[őskor]]ban is lakott volt. Feltehetőleg errefelé húzódott az [[Csörsz árka]] nevű [[szarmaták|szarmata]] sáncrendszer. A településttelepülés előszörelső fennmaradt írásos említése [[1067]]-benből említikvaló (''Aruk'' néven). A középkorban hol a [[Cserépváralja|cserépvári]], hol a [[tokaj]]i uradalom része volt. A [[török uralom]] idején súlyos csapások érték a falut, többek között sáskajárás is. A következő századok is sok megpróbáltatást hoztak,: a [[Rákóczi-szabadságharc|kuruc korban]] a [[rácok]], az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-49-es szabadságharc]] során az [[Oroszország|oroszok]] fosztották ki, [[1869]]-ben pedig a falu nagy része leégett.

A község mellett húzódik a [[Római Birodalom]] egykori védelmi sáncrendszerének maradványa. A „Csörsz árka” című [[Magyarország|magyar]] népmonda Csörsz avar király és Délibáb királylány történetéttörténetéhez fűzi a több kilométer hosszan elnyúló, [[Jászárokszállás]]ig húzódó árok keletkezését,. eE monda meséli el Ároktő község keletkezését is. A mondát [[Tompa Mihály]] is feldolgozta „Népregék és mondák” című gyűjteményében, [[1846]]-ban.

A település népességének változásaalakulása:

* A TájházAz 1994-ben nyíltmegnyílt meg.Tájház