„Ásványráró” változatai közötti eltérés

Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség
(Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség)
 
== Fekvése ==
Ásványráró a [[Szigetköz]] középső részén, a [[Duna]] jobb partján fekszik, [[Győr|Győrtől]] 20, [[Mosonmagyaróvár|Mosonmagyaróvártól]] 22 km-re. Közúton a [[1401-es közút|1401-es számún]] érhető el; vasúti összeköttetése nincs.
Ásványráró [[Szigetköz]] középső részén a [[Duna]] mellett fekszik, [[Győr]] és [[Mosonmagyaróvár]] között szinte félúton. Önálló község a Szigetköz közepén, a Duna jobb partján, a szigetközi [[1401-es közút|1401-es számú út]] két oldalán. Győrtől 20 km, Mosonmagyaróvártól 22 km távolságra. Két település, Ásvány és [[Ráró]] egyesítéséből jött létre [[1936]]-ban. A nyelvészek szerint az Ásvány helynév ''mesterséges árok, ásott tó, kút'' jelentésű; a [[Ráró]] [[sólyomfélék|sólyom]]féle ragadozó madár, [[kerecsensólyom]] jelentésű és valószínűleg személynévből vagy erdőnévből átvéve változott helynévvé. Neve alapján a nyelvészek Árpád-kori alapításúnak tartják Rárót. Történelme folyamán Ásvány és [[Ráró]] Győr vármegyéhez tartozott, s jelenleg is a Győr székhelyű [[Győr-Moson-Sopron megye]] része. Ásványráró 1954-ig mindig a Győr székhelyű Tószigetcsilizközi, majd Győri járáshoz tartozott. 1954-ben a lakosság megkérdezése nélkül átcsatolták a Mosonmagyaróvári járáshoz. Az [[1956-os forradalom]] egyik legfontosabb helyi követelése a Győri járáshoz való visszacsatolás volt. Ásványráró napjainkban is a Mosonmagyaróvári járáshoz tartozik. Az egyházi közigazgatásban a kezdetektől 1993-ig az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|Esztergomi főegyházmegye]] része. [[1993]]-ban pápai bulla alapján Ásványráró átkerült a Győri egyházmegyébe.
 
== Címere, zászlaja ==
 
A vágott pajzs felső részén Ásvány címere. Kék mezőben ezüst pólya. Rajta ezüst csónak melyben egymásnak támasztva [[Andráskereszt|(Szent András -kereszt alakban)]] ezüst evező és ezüst csáklya áll. A jobbharánt álló evező szára takarja a balharánt álló csáklya szárát. A címerkép eredete Ásvány maközségnek a győri [[Xántus János Múzeum]]ban, az állandó kiállításon látható pecsétnyomója. Körirata: ''Assvanyi falu pecsetye anno 1734''. A pecsétmezőben vízen ringatózó csónakban egymásnak támasztott evezőlapát és csáklya. A pecséttel egy 1862-es iratot is hitelesített a falu.
 
A címerpajzs alsó részén [[Ráró]] címere. Arany mezőben lebegő fekete sólyom. Ráró 1710 és 1711 évi pecsétnyomói nem maradtak fenn, de viasz lenyomatai a Győr megyei, illetve az [[esztergom]]i [[Prímási Levéltár]]ban megtalálhatók. Az elsőn ovális a pecsét, ponttal és csillaggal negyedelt, búzakalász vonallal határolt. Körirata: ''Raroi falv pecsetye 1710''. A pecsétmezőben egy halomból kinövő növény. Másik pecsétje ábrájában nagyon hasonlít az előzőhöz. Körirata: ''Raro falv pecetgye [[1711]]''. A győri Xántus János múzeum gyűjteményében található pecsétnyomó kerek, ábrája egy talpazaton álló fa. Körirata: ''Ráró község 1771". Mivel a [[Ráró]] szó kerecsen (sólyom) jelentésű a régi magyar nyelvben, ezért névcímer megalkotását tartotta szerencsésebbnek a képviselő-testület.''
Ásványráró lobogója (zászlója) aranyszegélyű kék lobogó, melyen ezüst [[Andráskereszt|Szent András -kereszt]] látható. A kereszt a zászló középső négy tizedén található.
 
Ásványráró címerét [[1994]]. [[július 17.|július 17-én]] fogadták el, s ezen a napon szabadtéri misén szentelték fel Ásványráró lobogóját is.
 
== Története ==
Ásványráró [[Szigetköz]] középső részén a [[Duna]] mellett fekszik, [[Győr]] és [[Mosonmagyaróvár]] között szinte félúton. Önálló község a Szigetköz közepén, a Duna jobb partján, a szigetközi [[1401-es közút|1401-es számú út]] két oldalán. Győrtől 20 km, Mosonmagyaróvártól 22 km távolságra. Két település, Ásvány és [[Ráró]] egyesítéséből jött létre [[1936]]-ban. A nyelvészek szerint az Ásvány helynév ''mesterséges árok, ásott tó, kút'' jelentésű; a [[Ráró]] [[sólyomfélék|sólyom]]féle ragadozó madár, [[kerecsensólyom]] jelentésű, és valószínűleg személynévből vagy erdőnévből átvéve változott helynévvé. Neve alapján a nyelvészek Rárót Árpád-kori alapításúnak tartják Rárót. Történelme folyamán Ásvány és [[Ráró]] Győr vármegyéhez tartozott, s jelenleg is a Győr székhelyű [[Győr-Moson-Sopron megye]] része. Ásványráró 1954-ig mindig a Győr székhelyű Tószigetcsilizközi, majd Győri járáshoz tartozott., de 1954-ben a lakosság megkérdezése nélkül átcsatolták a Mosonmagyaróvári járáshoz. Az [[1956-os forradalom]] egyik legfontosabb helyi követelése a Győri járáshoz való visszacsatolás volt. Ásványráró azonban napjainkban is a Mosonmagyaróvári járáshoz tartozik. Az egyházi közigazgatásban a kezdetektől 1993-ig az [[Esztergom-Budapesti főegyházmegye|Esztergomi főegyházmegye]] része. volt, azonban [[1993]]-ban pápai bulla alapján Ásványráró átkerült a Győri egyházmegyébe.
=== Ráró első okleveles említéséig ===
 
=== A hely története Ráró első okleveles említéséig ===
E vidék legalább ötezer éve lakott hely a feltárt régészeti leletek alapján. Egyaránt került elő csiszolt kőeszköz az ún. [[neolitikum|újabb kőkor]]ból, lándzsa a [[bronzkor]]ból, [[kelták|kelta]] urnasír a [[vaskor]]ból, de találtak [[Antoninus Pius római császár|Antoninus Pius]] korából származó római aranypénzt is.
Ásványról, Ráróról és Zsejkéről nincs hiteles [[Árpád-kor]]i adat, régebbi munkák állítják ugyan, hogy ''Roro'', azaz Ráró várát [[1293]]-ban a német császár hada elfoglalta, de az újabb kutatások inkább az ugyancsak Duna-menti, ausztriai Rohrau említését valószínűsítik.
 
Ásványról, Ráróról és Zsejkéről nincs hiteles [[Árpád-kor]]i adat,. régebbiRégebbi munkák állítják ugyan, hogy ''Roro'', azaz Ráró várát [[1293]]-ban a német császár hada elfoglalta, de az újabb kutatások inkább az ugyancsak Duna-menti, ausztriai Rohrau említését valószínűsítik.
[[1250]]. [[december 4.|december 4-én]] kelt oklevél említ először települést a mai Ásványráró közigazgatási területéről: a mai új-szigeti határrészen feküdt ''„Oltua”'' ([[Oltva]]) említése.
 
Egy [[1250]]. [[december 4.|december 4-én]] kelt oklevél a legrégibb fennmaradt írás, amely települést említ ''„Oltua”'' ([[Oltva]]) néven a ma Ásványráró közigazgatási területéhez tartozó területen, az új-szigeti határrészen.
 
[[1332]]-ben már állt, s fel volt szentelve az [[Szent András-templom (Ásványráró)|ásványi Szent András-templom]] – írja több egyházi vonatkozású kiadvány. [[Ortvay Tivadar]]: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai (1332–1337. évi) tizedjegyzékek alapján (Budapest, 1891–1892) című könyv viszont nem említi. A templomot említik [[1342]]-ben is.
 
=== Ásvány és Ráró története 1526-ig ===
 
A [[14. század]] derekán [[Ráró]] már a [[Héderváry család|Héderváry-uradalom]] része, első fennmaradt említése: [[1372]]. [[november 6.|november 6-án]] ''Hedruh War''-i (Hédervári) Héder fia Jakab mester levele Omodé mesterhez Karcha-i Textor Miklós jobbágy adóssága tárgyában. A levél Rárón keltezve: ''in Raro, sabbato proximo post Emerici conf, [[1372]]'' (Ráróban, (Szent) Imre (ünnepe) utáni szombaton, 1372-ben.)
 
Egy [[1407]]-benes említveírásban [[Zsejke]] ''Selketew'' (ejtsd: Selkető) névennév szerepel. Ásványt említik ''Assowan'' alakban, amelyírják oklevélegy [[1418]]. [[április 4.|április 4-én]] kelt oklevélben, amelyben ''Hederwara''-i (Hédervárai/Hédervári) Lőrinc királynéi ajtónállómester panaszt emelt e oklevélben ''Bews''-i ( Bősi ) János ellen az [[1417]]. évi hatalmaskodásai miatt. Az okirat szerint [[1417]]. [[február 2.|február 2-a]] táján ''Bews''-i (Bősi) János jobbágyaival egy ''Assowan'' (Ásvány) és ''Olchowa'' (Olcsova, [[Oltva]]) falvak között fekvő ''Erched'' nevű szigeten a fákat kivágatta. A sziget ''Hederwara''-i Lőrinc birtoka volt. 1418 márciusában Ásványt is [[Hédervári Lőrinc]] birtokai közt említették.<br>
Egy [[1418]]. [[augusztus 26.|augusztus 26-i]] oklevél először említ ásványi lakosokat: ''alter Nicolaus filius Laurencii, Johannes Gwndee et Lucas similiter Gwndee in Aswan'' (felebarát Lőrinc fia Miklós, Gwndee János és Lukács éppúgy Gwndee Ásványban). 1442-ben említik Ráró határában Bátk -pusztát.
 
1430-ból származik az ásványi Szent András-plébániatemplom vörösmárvány keresztelőmedencéje.
Egy [[1485]]. [[február 18.|február 18-i]] oklevél említi Ásvány papját: „A győri káptalan bizonyította, hogy ''Kayal''-i Mihály fia Mihály, akinek személyazonosságát Ábrahám ''Aswan''-i plébános bizonyította, ''Kwn'' (Kun) Berecnek, és Galantha-i ''Bessenewy'' (Bessenőy) Pál fia Imrének részét a [[Nyitra vármegye|''Nyitra'' vármegye]]i Hethmeh birtokban, melyet ő a nevezettől harminc aranyforintért bír zálogba, ugyan ezért az összegért a visszaváltásig elzálogosította ''Nebozya''-i Balog Miklósnak és Jakabnak.”
 
Az [[1500-as évek]] elején említi először egy fennmaradt oklevél [[Ráró vára|Ráró várát]] oklevél. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] király a [[Héderváry család]] rárói várnagyának, Majsa Miklósnak két jobbágytelket adományozott.
 
Az [[1518]]. évi porta összeírásportaösszeírás szerint Aswan (Ásvány) [[Győr vármegye]] egyik legjelentősebb települése 34 portával. Ebből Hédervári Istváné 17 porta, Hédervári Ferencé 17 porta, 5 zsellér családfő. [[Ráró]] Hédervári Ferenc birtoka, 8 fizető porta, 3 zsellér családfő.
 
[[1526]]. [[július 19.|július 19-én]] [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] király [[Bakith Pál|Laki Bakics Pál]]nak és testvéreinek adományozta Héderváry Ferenc több elkobzott birtokát, így Rárót és Ásvány felét is.