„Grafén” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
Helyesírási hiba Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
1. sor:
{{Nanotechnológia navoszlop/Szén nanoszerkezetek}}A '''grafén''' a [[szén]] egy [[nanoszerkezet]]ű [[Allotrópia|allotrop]] módosulata, egy egyetlen atom vastagságú [[grafit]]réteg, melyet [[méhsejtrács]]os elrendezésben álló szénatomok alkotnak. Más megközelítésben tekinthető végtelen kiterjedésű [[Aromás szénhidrogének|aromás]] [[Óriásmolekula|óriásmolekulának]], illetve extrém méretű [[Policiklusos aromás szénhidrogének|policiklusos aromás szénhidrogénnek]].<ref>{{Cite web|url=http://goldbook.iupac.org/html/G/G02683.html|title=IUPAC Gold Book - graphene layer|accessdate=2018-02-02|last=Chemistry|first=International Union of Pure and Applied|work=goldbook.iupac.org|language=en|doi=10.1351/goldbook.G02683}}</ref>
A grafit egyatomos rétegeivel kapcsolatban már a 20. század közepén is volt elképzelés, és 1962-ben önállóan is észlelték a grafénlemezeket [[elektronmikroszkóp]]os vizsgálatok során.<ref>{{cite journal|author=H. P. Boehm et al.|year=1962|title=Das Adsorptionsverhalten sehr dünner Kohlenstoff-Folien|journal=Zeitschrift für anorganische und allgemeine Chemie|publisher=[[Wiley-Blackwell]]|volume=316|issue=3-4|pages=119–127|doi=10.1002/zaac.19623160303|issn=0044-2313}}</ref> Előállításukra egy frappáns eljárást javasolt 2004-ben [[Andre Geim]] és [[Konsztantyin Szergejevics Novoszjolov]], a [[Manchesteri Egyetem]] fizikusai, mely eredményükért 2010-ben [[fizikai Nobel-díj]]at kaptak.<ref>{{Cite web|url=https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2010/|title=The Nobel Prize in Physics 2010|accessdate=2018-02-02|work=www.nobelprize.org}}</ref> A két fizikus speciális ragasztószalag segítségével addig szedett le rétegeket egy grafittömbről, amíg sikerült belőle egyetlen atomnyi réteget elválasztani. E munkájuk nyomán a grafén az alapkutatás és a mérnöki fejlesztőmunka népszerű témájává vált a 2000-es évek első és második évtizede határán. Kínai tudósok a [[napelem]]ek felületére
== Kutatása ==
| |||