„Dénár” változatai közötti eltérés

107 bájt hozzáadva ,  11 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
a (link egyértelműsítés AWB)
 
==A rómaiak korában==
A [[latin nyelv|latin]] '''denarius''' szóból származó a [[Római Birodalom|római]] ezüstérem, amely pénzegységül szolgált, egyszersmind az első római ezüstpénz. Volt ugyan már [[Capua]], illetőleg [[Campania]] elfoglalása után (Kr. e. 344) római ezüstpénz, de ez campaniai veretű volt és 3,5 gr. súllyal bírt, megfelelt tehát a föniciai drachmának s előlapján jobbra tekintő férfifej, hátsó lapján a [[Capitoliumi farkas|két római csecsemőt szoptató nőstényfarkas]] volt ROMANO aláírással; sőt volt más ezüstpénz, előlapján [[Ianus|Janus]] kettős feje, hátlapján a szárnyas [[Niké|Victoria]] négyfogatú kocsin állva, ROMA aláírással; ennek a súlya akként volt szabályozva, hogy értéke a római bronzpénz értékéhez úgy viszonylott, mint 250:1-hez, tehát valamivel könnyebb volt a föniciai drachmánál. A tulajdonképpeni római ezüstpénz veretése Kr. e. 269. kezdődött Q. Ogulnius és C. Fabius konzulok indítványára. Ekkor háromféle ezüstérmet bocsátott ki a római állam: a [[denarius]]-t, a [[quinarius]]-t és a [[sestertius]]-t, amelyek közül az első 10, a második 5, a harmadik 2 1/2 akkori (trientalis) as-nak felel meg; a denarius súlya 4,57 és 4,45 gr. között ingadozik, de általában véve a római font (libra) 1/72-ed részének felel meg. Mindhárom érem előlapján Róma feje volt sisakkal fedve és jobbra tekintve, a fej mögött, az érem értéke X, V és IIS által jelölve, hátlapján a jobbra nyargaló, dárdát előre szegző [[dioszkuroszok|Dioscurok]] (Castor és Pollux), fejeik felett egy-egy csillaggal, alul ROMA aláírással (e két istenség volt a rómaiak segítségére a [[Regillus-tó mellett vívott csata|Regillus tava melletti csatában]] s azért jutott a képük az ezüstérmekre). Nemsokára azonban a Dioskurok helyett a szárnyas Victoria jutott az érmek hátlapjára, de nem négyes, hanem csak kettes fogaton (biga) ábrázolva, amiért is bigatinak nevezték közönségesen e pénznemet. Tény, hogy ezen legrégibb római ezüstpénz-rendszer a [[TarentumTaranto|Tarentumban]]ban és [[SyracusaeSiracusa|Syracusaeban]]ban megalapított rendszernek utánzása, s a sestertius-nak neve, a nummus, megfelel a syracusaei nummos-nak, mely az [[attika]]i kettős drachma tizedrészének felelt meg. Ezen nummus v. sestertius volt a római pénzszámításnak az alapja, nem pedig a denarius.
 
A [[második pun háború]] okozta pénzzavarok következtében az as értékét a felé szállították le (as sextantarius) és ezzel kapcsolatban a denarius súlya is könnyebb lett, 72 denarius helyett 84-et vertek egy font ezüstből, úgy, hogy súlya 3,8 gr.gramm volt és ez így maradt egészen [[Nero római császár|Nero császárig]] sés ezzel kapcsolatban az ezüstpénz viszonya a bronzpénzhez 140:1-hez lett. A denarius értéke újból változott Kr. e. 217-ben, amikor az ast ismét fele értékére leszállították; ettől fogva a denarius, habár sulya nem változott, 16 as értékével bírt s egyszersmind az eddigi bronzvaluta helyébe az ezüst valuta lépett, ami felért egy államcsőddel, amikor ugyanis a bronz viszonya az ezüsthöz 1:112 lett; a denariuson ettől fogva a XVI-os szám állt. Ezen időtől kezdve szokták kitenni a pénzverő hivatalnok, (később triumviri monetales) neveit a pénzeken, eleinte csak kezdőbetűikkel, későbben teljesen, Róma neve pedig lassanként elmaradt, a VII. században (a város alapítása után) pedig egészen elhagyták s ugyanakkor elmaradt Róma feje is az érmek előlapjáról s helyébe jöttek négy más istenség vagy a pénzverő hivatalnok dicső őseinek a képei. A VI. században a Victoria helyett is más istenségek, különösen [[Iuppiter|Jupiter]] jutott a denarius hátlapjára és a biga helyett a quadriga, amiért is quadrigati lett a denariusok népszerű neve. A VII. században már sokféle alak került a denariusok hátlapjára. A [[Caius Marius (i. e. 107)|Marius]] és [[Lucius Cornelius Sulla|Sulla]] közötti [[polgárháború]] alatt, valamint a reá következő években az ezüstpénznek értéke az által csökkent, hogy az állam bronzbélésű, ezüsttel borított denariusokat veretett; [[Caius Iulius Caesar|Julius Caesar]] szüntette meg végképpen ezen visszaélést és egyszersmind ismét ezüst quinariusokat és sestertiusokat veretett – de már [[Augustus római császár|Augustus]] csak bronz sestertiusokat veretett, Nero pedig 96 darab denariust veretett egy font ezüstből, [[Caracalla római császár|Caracalla]] másfél denarius értékű ezüstérmeket készíttetett, az Argenteus Antoninianus-t. A [[III. század]]tól kezdve folyton csökkent a denarius ezüsttartalma és értéke, amígnem csupán bronzból készült, melyet azonban forrás által megfehérítettek, de már [[Aurelianus római császár|Aurelianus]] idejében (270-275) teljesen rézpénz lett. [[Diocletianus római császár|Diocletianus]] idejében a denarius egy igen kis bronzpénz volt, amelyhez nagyon kevés ezüstöt kevertek.
 
==Más országokban==
A rómaiaktól a D.Denariusnak legalább a neve, más népekhez és országokba is átment. [[Franciaország|Francia-]] és [[Német-római Birodalom|Németország]]ban a [[Karoling-ház|karolingok]] alatt található és akkor egy solidusnak 12-ed részét képezte. Franciaországban újabb időben veretett a denier réz váltópénz, aztán a kettős denier. A denier tournois 1795-ig 1/12 sou tournois = 1/240 livre tournois volt. A denier d’or (arany denier) vagy liard három denier tournois-nak számegysége volt. A denier után lett Felső-[[Olaszország]]ban a denaro, mely kezdetben úgy veretett, hogy 12-ed részét képezte egy soldonak. A későbbi tizedes osztás és az [[olasz líra]] a denarót egészen eltüntette. A római [[arany (kémiai elem)|arany]] dénárt a [[bizáncBizánci Birodalom|bizánciaiaktól]]iaiaktól átvették az arabok és dinarnak nevezték el. Az [[arabok]]tól több keleti néphez jutott el, [[Perzsia (egyértelműsítő lap)|Perzsiában]] ma is megvan. [[Szerbia]] 1873. évi törvény alapján a [[szerb dinár|dinárt]] pénzrendszere alapegységéül választáválasztotta.
 
A D. továbbá egy súlymérték neve is. A régi [[Római Birodalom|Rómában]] [[Papirius]] denariusa a [[font (mértékegység)|font]] 84-ed, [[Nero római császár|Nero]] alatt a font 96-odad része volt. Franciaországban a vásári mértéket, a régi fontot 384 denier v.vagy scrupulere osztották. Olaszországban a font rendesen 288 denarit vagy danarit tartalmazott. [[1859]]-ig a selyemfonal súlya denaróban határoztatott meg Olaszországban és pedig [[Piemont]]ban 0,05336, [[Milánó]]ban 0,05099 grammal egyenlő volt 1 dénár.
 
==Magyarországon==
A mi [[középkor]]i dénárjaink nagyon különböző értékűek voltak, mert az [[Árpád-ház]]beli első királyok alatt minden pénzverő műhelyben különböző számú dénárt vertek egy-egy [[Márka (mértékegység)|márka]] [[ezüst]]ből. E pénzzavart [[III. Béla magyar király|III. Béla]] szüntette meg, aki nagyobb és majdnem tiszta színezüst dénárokat veretett. III. Béla pénzeinek minőségére később is folyton hivatkoztak, így pl. az [[Aranybulla]] 23. pontja azt mondja: „A pénz húsvéttól húsvétig érvényes, a dénárok olyanok legyenek, mint Béla király idejében voltak.” Az újra veretéskor azonban megint csak megromlott a pénz, amelyet már a külföld sem fogadott el s ezért [[1298]]-ban törvénnyé lett, hogy „két éven át olyan érem legyen, amelynek ötöde nem nemes fém, azon túl pedig olyan, melynek tizede silány érc”. Csakhogy a kamarai nyereség folytán újra meg újra megromlott a pénz, úgyhogy a dénárok értéke is folyton ingadozott.
 
A vegyes-házbeli királyok alatt [[esztergom]]i, [[bánát]]i, [[Buda (történelmi település)|budai]], [[kassa]]i, [[regensburg]]i, [[landshutLandshut (Bajorország)|landshuti]]i stb. dénárok voltak forgalomban; ezen kívül volt új és legújabb, kis és nagy dénárok, amelyek mind más és más fémértékkel bírtak. [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] pénzreformja [[1467]]-ben állandósította az ezüst dénár verését, [[1468]]-tól állandó éremképű folyamatosan vert és elfogadott [[Szűz Mária|Madonnás]] éremképű dénárokat hoztak forgalomba. A [[mohácsi csata]] után [[I. János magyar király|Szapolyai János]] kezdte meg a rossz dénár veretését, s ennek káros következményei nem is maradtak el: úgy a hazai, mint a külföldi kereskedelmünket nagyban akadályozták. [[Magyarország]]on utoljára [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] veretett [[ezüst]]ből, illetve ([[1760]] és [[1767]] között) [[réz]]ből dénárokat.
 
== Források ==
126

szerkesztés